A Florida Állami Egyetem táplálkozástudományi professzora, Bahram H. Arjmandi, aki elismert nemzetközi szakértője az úgynevezett funkcionális élelem (olyan élelmiszerek, amelyek nemcsak táplálnak, de bizonyos betegségeket előnyösen befolyásolnak) kutatásának, több éve folytat kísérleteket az aszalt szilva egyedülálló tulajdonságának tanulmányozására.
Az is nagyon jó, ha egyszerűen beiktatjuk a mindennapi táplálékaink közé az aszalt szilvát, mondja a professzor, hiszen nagyon hatásos a koncentrált polifenol-tartalma. Ott kell táplálékkiegészítő formában szedni, ahol nem lehet rendszeresen hozzájutni aszalt szilvához, vagy a páciens nem tudja elegendő mennyiségben fogyasztani, esetleg ahol nem megfelelő gyümölcsfajtából készül az aszalvány. Szilvából és almából is csak néhány fajta elég hatásos szárított formában- mondta Arjmani.
A polifenolok hatása függ a beviteli forrás (étel, ital) szerkezetétől, annak emészthetőségétől, „biológiai hozzáférhetőségétől", illetve attól is, hogyan alakul át a szervezetben. Közel száz tanulmány áttekintése kimutatta, hogy a leghatékonyabban felszívódó polifenolok az izoflavonok, ezeket követik a katechinek és a flavononok; a leglassabb hasznosulási mutatókkal a proantocianidinek és az antocianinok rendelkeznek.
Mivel minden polifenol felszívódásának hátterében más és más mechanizmus áll, nem szükségszerűen az a polifenol lesz jelen legnagyobb koncentrációban a szövetekben, amelyiket az étrend a legnagyobb mennyiségben tartalmazta.
A héjas gyümölcsök és a magvak
A héjas gyümölcsök és a különféle magvak számos olyan fitokemikáliát tartalmaznak, amelyek jótékony hatásúak az egészségre, és amelyek csökkentik egyes krónikus betegségek kockázatát.
A mandula, a kesudió, a mogyoró, a pekándió, a pisztácia, a földimogyoró és a dió különböző koncentrációban tartalmaz fenoloidokat, például fenolsavakat, flavonoidokat, stilbéneket és proantocianidineket.
A héjas gyümölcsűek nem kioldódó polifenoljainak mennyisége közel kétszerese kioldható polifenol-tartalmuknak. A héjasokban található élelmiszeri rostok és telítetlen zsírok további jótékony hatásai is indokolják az említett gyümölcsfélék fogyasztásának népszerűsítését.
Egy amerikai kiadvány a különböző egészségügyi hatások miatt napi egy maréknyi (azaz 40 g) héjas gyümölcs beépítését javasolja az egészséges étrendbe. A héjasokhoz hasonlóan az olívát is jótékony hatású élelmiszernek tartják magas lipid- (egyszeresen telítetlen zsírsav-) és polifenol-tartalma miatt.
Humán vizsgálatokban az olíva polifenoljai előnyösen csökkentették a vérplazma LDL-koleszterin szintjét és javították lipid-összetételét. Az olíva-polifenolok gyulladásgátló hatása csökkenti az ízületi gyulladás (arthritis) kellemetlenségeit is.
Az olíva polifenoljairól azonban tudnunk kell azt is, hogy vízoldékonyságuknak köszönhetően nagy részük elvész az olívaolaj és az étkezésre szánt olajbogyó előállítása során.
Színes gyümölcsök és zöldségek
A zöldségek és gyümölcsök esetében többféle megközelítés létezik, hiszen vannak antioxidáns hatású vitaminok, mint az A-, C- és E-vitamin, illetve az antioxidáns hatású jellegzetes vegyületek, melyek zöldségenként, gyümölcsönként általában eltérőek.
A színekért a növényi színanyagok felelnek, amelyek változatos formában minden élő növényi szervezetben előfordulnak.
A legelterjedtebb és talán a legismertebb közülük a zöld színű klorofill, mivel ez minden növényben megtalálható. Ám ezen felül számos, élénk színű növényi festőanyagot ismerünk, melyek erősebb vagy gyengébb egészségvédő hatással rendelkeznek. Szakemberek sokszor hangsúlyozzák, hogy a sokféle színű gyümölcs és zöldség kombinálása egy szemléletes és könnyű módja annak, hogy mindenféle hatóanyag kerüljön szervezetünkbe.
A béta-karotin például egy olyan ismertebb anyag, amely sárgarépában, sárgadinnyében, sütőtökben, barackban, mangóban fordul leggyakrabban elő. A béta-karotin, bőrünk regenerálódását, látásunkat segíti.
Hasonló, ám szerkezetileg kicsit eltérő vegyület a likopin, mely elsősorban a paradicsomban fordul elő, amelynek a feldolgozás során, szervezetben történő felszívódó képessége előnyösen változik.
A szőlő, cseresznye, bodza, cékla, szilva, áfonya, eper, málna, ribizli hatóanyagai különösen szív és érrendszer védőfaktoraként képesek működni, illetve jelentős C-vitamin tartalmuk fokozza a védőhatásukat. A spenót leveleiben kutatók 13 különféle flavonoidot találtak, és gazdag karotinoidokban is.
A kelbimbó és a káposzta hasonló anyagokat tartalmaz, a narancs- és citrusfélék pedig C-vitamin tartalmuknál fogva védenek.
Említésre méltó antioxidáns forrás az olajos magvak csoportja, melyek (dió, mandula, mogyoró) főleg E-vitamint tartalmaznak.