A fertőző betegségek kezelése Európa egészségügyi terheinek 10 százalékát teszi ki, s a kontinens lakossága változatlanul védtelen e kórokkal szemben - olvasható egyebek között az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének (EASAC) legfrissebb jelentésében, amelyet az Egészség Világnapjához (április 7.) kapcsolódva hoztak nyilvánosságra.Az alábbi hivatalos közlemény legérdekesebb részei azok a következtetések, amelyekben ismét a szigorúbb, összehangoltabb, szabályozottabb ipari/technológia érdekében érvelnek, ahelyett, hogy az egészségesebb emberről, az immunrendszer megerősítéséről beszélnének ebben a témában. A legdurvább mégis az, hogy "Elengedhetetlen az ipari újításokat korlátozó akadályok lebontása is" - ami a technokrácia diktatúrája is lehet, ha nagyon szélsőségesen értelmezzük.
Nem azért érvelünk, hogy ne legyen technológia, ne legyen technika - de NE legyen az ember rovására, ne azárt legyen a technikai fejlődés, mert az egyes ember nem tesz azért, hogy erősebb, ellenálóbb legyen. Holott ezt mindenki megtehtei sokkal jobb hatásfokkal, mnt bármilyen technikai segítség igénybevételével! Az igaz, hogy több munkát, és több időt igényel, mint bekapni egy pirulát...
Az EASAC új jelentése az elmúlt hat év tapasztalatait összegezve rámutat, hogy a fertőzések megállítása és visszaszorítása hatalmas kihívást jelent nemcsak Európában, hanem a világszerte, különös tekintettel az antibiotikumoknak ellenálló baktériumokra. "Európában 400 ezren szenvednek olyan fertőzésektől, amelyeket az antibiotikumokkal szemben rezisztens baktériumok okoznak" - emeli ki a jelentés.
A dokumentum részletesen foglalkozik az újonnan megjelenő és gyorsan terjedő betegségekkel, külön is megemlítve Romániát és Magyarországot, ahonnan tavaly jelentették a szúnyogok által terjesztett és potenciálisan halálos nyugat-nílusi vírus felbukkanását. A klímaváltozás növeli az ilyen megbetegedések kockázatát, mivel az eredetileg a melegebb éghajlatú térségekben honos fertőzés Európában is elterjedhet. A másik probléma az EASAC szakértői szerint a korábban ismert fertőzések, például a tuberkulózis újbóli felbukkanása.
"A fertőzések terjedésének oka a globalizáció és a növekvő utazási kedv - állapítják meg az elemzők. A nemzetközi adatok alapján a világ tíz legforgalmasabb nagyvárosa Európában található. Korábban hetekig vagy hónapokig tartott, amíg egy kórokozó elterjedt egy földrészen. Ma ez az idő egy hosszabb repülőút óráira csökkent" - állapítja meg a dokumentum, kitérve a bioterrorizmusra is, amely az EASAC szerint ma még inkább lehetőségnek, mint valós veszélynek tekinthető.
Ugyanakkor szükségesnek tartja egy Európa-szerte összehangoltan működő megfigyelőrendszer létrehozását új, váratlan kórokozók idejében történő azonosítására. A jelentés kiemeli, hogy a járványok nem oldhatók meg helyi szinten, ezért Európának alapvető szerepe van a probléma kezelésében. Kulcsfontosságú a nemzeti oltási stratégiák nagyobb összehangolása is.
A dokumentum, amely egy sor konkrét javaslatot tartalmaz a teendőkkel kapcsolatban, mindenekelőtt a felfedező kutatások erőteljesebb támogatását szorgalmazza, hiszen ezek vezethetnek el az eljövendő fertőzések hatékonyabb kezeléséhez.
Emellett "folyamatosan oktatni és képezni kell a fiatal tudósokat a felfedező kutatások módszertanára. Elengedhetetlen az ipari újításokat korlátozó akadályok lebontása is" - emeli ki a dokumentum, Az MTA honlapja kitér a hazai helyzetre is, amely szerint Magyarországon évről évre emelkedik a bejelentett fertőzések száma.
Az Országos Epidemiológiai Központ 2011. február 28-i adatai szerint 51 járványos agyhártyagyulladást (meningitis epidemica) jelentettek be, ami több mint kétszerese az előző évek átlagának. Magyarország továbbra is a TBC-vel alacsonyan fertőzött országok közé tartozik, százezer lakosból átlagosan 14-en betegszenek meg. 2009-ben 1738-an betegedtek meg Lyme-kórban, ami valamivel kevesebb, mint 2008-ban. Az első három nyugat-nílusi láz megbetegedést tavaly augusztus 31-én diagnosztizálták.
A 23 európai nemzeti akadémiát tömörítő EASAC célja, hogy független, tudományosan megalapozott tanácsokkal lássa el az EU intézményeit. A szervezet egyik választott alelnöke Pálinkás József, az MTA elnöke.
