Megújulás előtt áll a Magyar Kerékpársportok Szövetsége (MKSZ), cél a szervezet újjáalakulása, ezért a Sipiczki Róbert által vezetett MKSZ elnöksége február 25-ére tisztújító és alapszabály-módosító közgyűlést hív össze.
Az MKSZ január 16-ai elnökségi ülésén a teljes grémium 2012. február 25-ei hatállyal lemondott azért, hogy a jelenleg még működő szakági szövetségi rendszer megszűnjön, és egy, a nemzetközi szövetség (UCI) által is elvárt, ernyőszervezet nélküli „egyszövetségi” struktúra jöjjön létre.
A két jelölt Sípos János és Dr.Simonyi Ákos. A kidolgozott tervek itt olvashatóak.
Mivel az alábbi cikk igen hosszú lesz, ezért egy kis tartalomjegyzék a következőkben olvashatókhoz:
- Emlékeztető a jelenlegi elnökség lemondásáról
- Az új elnökjelölt és elnökség tagjainak bemutatása
- A jelölt elnökség programtervezete
- A jelölt elnökség szervezeto felépítésének terve
Emlékeztetőül a témához:
Az alapszabály-módosító javaslat legfontosabb elemei: az MKSZ alá tartozó alszövetségek és azok önálló jogi személyiségének megszüntetése, az „egyszövetségi” rendszer kialakítása; az elnökség létszámának – a 3 tagú felügyelő bizottság megtartása mellett – bővítése; illetve az eddig széttagolt sportszakmai irányítás strukturált és egycsatornás formájának bevezetése az egyes szakági vezetők későbbi megbízását követően.
Az Alapszabály módosítás hosszú időkre, akár évtizedekre is meghatározhatja a sportág működését.
Kivel képzelik el mindezt, avagy az elnökség javasolt összetétele:
A Magyar Kerékpársportok Szövetsége megújításán dolgozó munkacsoportban igen komoly cégek és szervezetek vezetőinek névsorát találjuk. Mondhatni, ilyen felső vezetők talán még sosem akartak/tudtak szerepet vállalni a magyar kerékpározás környékén. Az üzleti életben megszerzett tapasztalatuk, struktúrális rálátásuk gazdaságilag jót tehet a szervezetnek. A következőkben az elnökség jelöltjeinek saját önéletrajzából, a rájuk vonatkozó legfontosabb részeket másoltuk ki:
Dr. Simonyi Ákos - elnökjelölt:
Néhány éve kezdtem versenyszerűen kerékpározni. 2010-ben és 2011-ben valamennyi Topmaraton MTB versenyt megnyertem a kategóriámban (egy feladni kényszerült verseny kivételével). Az olimpiai cross versenyszámban Magyar Kupa 1. helyet szereztem, valamennyi futamot megnyerve. Az ausztriai Alpentour-on 6. helyen végeztem. Megpróbálkoztam az országúti versenyzéssel is, a szenior OB-n 6. helyet szereztem, szeretnék ebben a szakágban is előbbre lépni. Sportmenedzsment tevékenységgel öt éve foglalkozom, jelenleg is a Magyar Atlétikai Szövetség alelnöke vagyok.
A három éve közreműködésemmel alapított EuroOne-Waberer's Pro MTB Team megalakulása óta Magyarország 10 hellyel jutott feljebb a világranglistán. A három magyar olimpiai kvótafutó közül kettő ennek a csapatnak a versenyzője. 2011-ben a csapat három Magyar Bajnoki címet szerzett. (XCO U23 és Elit, és U23 országúti hegyi bajnokság).
Az a meggyőződésem, hogy a XXI. században egy sportág akkor lehet sikeres, ha eladható. Ennek érdekében a professzionális sportszakmai irányítást ki kell egészíteni olyan üzleti menedzsmenttel, amely tevékenységével a sportágra irányítja a média, az üzleti élet és a kormányzati szervek figyelmét. Hiszem, hogy az élsport és a tömegsport ma is elválaszthatatlan egymástól, noha a korábbiakhoz képest ez a viszony is új értelmezést kapott.
Dr. Antal Erzsébet:
Első munkahelyem a MALÉV volt, ahol több területen is dolgoztam, légiutaskíséréstől a vezérigazgatóig.
A légiközlekedés után a kereskedelemben dolgoztam - TESCO Global Zrt.- a cég pénzügyi vezetőjeként. Ahol egy nagy nemzetközi multinacionális cég egyik vezetőjeként megismertem a nemzeközi vállalatok működési rendjét. Az ott tanultakat jól tudom hasznosítani saját tanácsadói tevékenységgel foglalkozó cégemnél – Nobel Management Consulting -, amit 1 éve alapítottam. Gazdasági tevékenységem mellett több társadalmi pozíciót is betöltöttem/betöltök: Igazgatósági tagja voltam az Amerikai Kereskedelmi Kamarának, az Országos Kereskedelmi Szövetségnek, Felügyelő Bizottság tagja a Medicina Egészségpénztárnak, Gazdasági Bizottság tagja a Moholy Nagy Művészeti Egyetemnek.
Balog Zoltán:
Az elmúlt 14 évben a kereskedelemben dolgoztam. 2008-óta az olasz San Benedetto tulajdonáben lévő Magyarvíz Kft-nek vagyok a kereskedelmi igazgatója. Amikor felkértek erre a pozícióra ennél a cégnél az eredmény negatív volt. Azóta munkánk eredménye, hogy néhány év alatt sikerült a magyar ásványvíz piac meghatározó szereplőjévé válnunk, márkáink ismertek lettek az egész országban. Eddigi tapasztalatom az, hogy erősségem a válsághelyzetek kezelése, szerveti felépítés kialakítása és a csapatépítés. 2006-óta vállaltam el a Szegedi Kerékpáros Sport Club elnöki pozícióját.
Esőssy Zsombor:
Közgazdász, érdekérvényesítő szakközgazdász. Szakmai pályafutását hatékonyságnövelési tanácsadással kezdte, jelenleg a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója. 2003 óta foglalkozik a magyarországi pályázati rendszerrel. Számos meghatározó hazai szervezetben tölt be pozíciót: a Menedzserek Országos Szövetségének választmányi tagja, a Joint Venture Szövetség elnökségi tagja, a Magyarok a Piacon Klub elnökhelyettese, a Junior Achievement Alapítvány kuratóriumi tagja. 2006-ban a Menedzserek Országos Szövetsége az „Év fiatal menedzserének” választotta, majd tavaly év végén a VOSZ „Év Vállalkozója 2010” díjával ismerték el munkáját.
Kalocsai Zsolt:
2001. márciusában alapítottam meg DTM Kft. néven saját cégemet. Mély meggyőződésem volt, hogy van a magyar piacon is helye olyan tanácsadó és számviteli szolgáltató cégnek, aki nemzetközi mércével mérve is kiemelkedően magas szakmai igényességgel dolgozik és ezt ügyfelei hosszú távú kapcsolatokban megfelelően honorálják is. Az RSM DTM Hungary Zrt. (www.rsmdtm.hu) és a társaság elmúlt tizenegy évben kirajzolt fejlődése komoly visszaigazolás számomra egykori döntésem
helyességéről.
Lánczi Tamás:
2003-ban végeztem az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, de már 2001-től elkezdtem dolgozni az Miniszterelnöki Hivatalban később pedig a Magyar Országgyűlés Hivatalában. 2006-tól a Fidesz frakcióvezetőjének kabinetfőnöke, 2010-től pedig a KIM helyettes államtitkára voltam. 2012- től a Századvég Alapítvány vezető elemzője és politikai tanácsadó vagyok. Az elmúlt tíz évben számos tanulmányom jelent meg magyar és angol nyelven.
Medveczky Balázs:
A Magyar Televízió vezérigazgatója.
Tóth Árpád:
Elsősorban vezetői tréning, tanácsadás és ezekhez kapcsolódó témakörökkel foglalkozom. 2011 elején az MMTBSZSZ tagsága megtisztelt azzal, hogy beválasztott a szakági szövetség elnökségébe.
Vahl Tamás:
Nemzetközileg tevékenykedő, magyar illetőségű cégek (AAM, NavNGo, iPont) vezetését, ahol elsősorban a vállalati struktúrák átalakításával, hatékony működéssel és a nemzetközi piacok kiépítésével foglalkoztam/foglalkozom.sok éven keresztül elnökségi tag az IVSZ-‐ben (Informatikai Vállalatok Szövetsége) és az NJSZT-‐nál (Neumann János Számítástechnikai Társasát), alapító tag az BOM-‐ban (Budapesti Olimpiai Mozgalom) és elnökségi tag, majd elnök a DUIHK-‐ban (Német Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara). Társadalmi szerepvállalásom egy pozitív visszaigazolása volt, amikor 2005-‐ben állami kitüntetést kaptam (Magyar Köztársaság Érdemrendje – Lovagkereszt).
Waberer György:
Cégek integrációja révén jött létre a Waberer’s Holding Zrt., Európa hatodik legnagyobb közúti fuvarozó vállalata, amelynek ma is elnök–vezérigazgatója vagyok. 2001-ben a MÁV-val közösen létrehoztuk Közép-Európa legnagyobb logisztikai szolgáltató központját, a BILK Logisztikai Zrt.-t.
MKSZ XXI. Program:
A jelenlegi helyzet:
A kerékpársport az egyik legrégebbi szövetségi rendszerben működő sportág hazánkban. A sportág jelenlegi helyzetére a csökkenő tendenciát mutató, 800-900-as igazolt versenyzőszám, összesen éves 30 Mft körüli állami támogatásból történő finanszírozás, széttöredezett szövetségi struktúra jellemzi. Olimpiai, nemzetközi eredményesség tekintetében a sportág hazánkban a sereghajtók között van. Az utánpótlás helyzete talán minden korábbinál elkeserítőbb.
A sportág finanszírozásában jellemzően a kerékpározáshoz közvetlenül kötődő eszközöket gyártó/forgalmazó cégek vesznek részt; valós kereskedelmi érdekeket keresve és találva a sportágban. Az ezen cégek sportfinanszírozási képességét meghaladó nagyvállalatok még csak esetlegesen vannak jelen sportágunkban. Hozzájárulásaik inkább a nagyvállalati CSR, (Company Social Responsibility) azaz adomány kategóriába sorolhatók, kihasználatlanul hagyva a valós kereskedelmi, marketing érték alapú szponzorációt. A hazai kerékpársport irányítása jellemzően nem lépett még túl azon a modellen, amely az állam által biztosított források szétosztására hivatott. Ez a modell a nyugati világban a 90-es évek elejétől kezdedően fokozatosan megszűnt.
Célok:
A ritmusváltás, de sokkal inkább rendszerváltás nemcsak a sportág nemzetközi összehasonlításában látszik szükségszerűnek; egyes hazai sportágak nemzetközi eredményessége és finanszírozási háttere is fényévekkel jár a kerékpársporté előtt. (Kajak-kenu, úszás, vízilabda, stb.) Egy sportág finanszírozása és eredményessége elválaszthatatlan egymástól.
Ez a programvázlat -amelynek időszerűségéről, használhatóságáról a Közgyűlés hivatott dönteni- azt a célt tűzi maga elé, hogy a sportág finanszírozását és ezzel párhuzamosan nemzetközi eredményességét lényegesen emelje.
A finanszírozás kulcsa a sportág eladhatósága. Az eladhatóság jelenti egyrészt az eseményeket, rendezvényeket, akciókat, felépített médiaképes sportolókat mint "terméket", másrészt azt a (sokszázezres nagyságrendű) tömeget, akiknek a figyelmét célzottan a sportágrakívánjuk irányítani.
Ez a XXI. század sportmenedzsmentjében alapvetésnek számító kijelentés sportágunk esetében a sokszázezer lelkes amatőr, rekreációs célokból kerékpározó tükrében nyer értelmezést. A magyar kerékpársportnak ma nincs olyan -milliók által ismert- felépített arca, mint néhány egyéb sportágunknak; a versenyeket is jellemzően pár száz ember látogatja, kivéve a néhány nagyobb látogatottságú MTB maraton versenyt, illetve 1-2 jól bevezetett, példaértékű országúti versenyt.
Az MKSZ XXI. program legfőbb céljai egy olimpiai ciklus (2016) távlatában:
3000+ igazolt kerékpárversenyző,
8+ fős magyar kerékpárcsapat a 2016-os Olimpián,
100 Mft+ szövetségi és 500Mft+ egyesületi finanszírozás,
a versenyek színvonalának, számának, látogatottságának és (el)ismertségének emelése,
infrastruktúra fejlesztése,
a kerékpározás szabályainak kedvezőbbé tétele a sportolni vágyók számára,
adókedvezmények elérése a kerékpársporttal kapcsolatos költekezések esetére.
Út a célok elérése felé
A fenti célok eléréséhez az MKSZ XXI. program három stratégiai pontból indul ki:
1. Egység, összefogás
Közhely ugyan, de fontosnak tartom minduntalan tudatosítani, hogy a sportág fejlesztéséhez a jelenleginél jóval komolyabb forrásokra van szükség. A források megszerzéséért sportágunk maga is versenyez elsősorban sok-sok hazai sikeres sportággal. Ebben a versenyben csak alulmaradni lehet a jelenlegi széttöredezett szövetségi struktúrával. Egységes, erős érdekérvényesítő képességgel rendelkező szövetségi struktúrára van szükség. Sem az üzleti élet, sem a média, sem a kormányzat, sem a nemzetközi szövetség nem vesz komolyan olyan sportágirányítást, ahol a bennfentesebbek számára is szinte kiismerhetetlen már a szövetségek, szakági szövetségek, azok elnevezése, irányítása, webcíme körüli káosz.
Hazai és nemzetközi példák sora mutatja az utat. Ha például az atlétika egy szövetségen belül, egyetlen szövetségi kapitány irányításával magába képes foglalni egymástól sportszakmailag mégoly távoli versenyszámokat mint a maratonfutás, a rúdugrás, vagy a súlylökés, akkor ez a feladat a kerékpársportban is megoldható. De a sportági nemzetközi összehasonlításban is kirívó a magyar széttagoltság; elegendő egyetlen pillantást vetni a jónéhány olimpiai érmet felvonultató brit szövetség honlapjára, (www.britishcycling.org.uk) illetve a mögötte fellelhető irányítási struktúrára.
2. Menedzsment szemléletű sportágirányítás
Mint említettük, a finanszírozás érdekében a sportágat eladhatóvá kell tenni. Az eladhatóság azt jelenti, hogy fel kell tudni mutatni azt a képességet, hogy a szervezett kerékpársporton keresztül a sportágat szerető százezrekhez, milliókhoz lehet üzenetet eljuttatnia annak, akinek ez üzleti/politikai érdeke. Az, hogy ez szóba sem jöhet a jelenlegi sportági struktúrában, már említettük. Az egységesített sportágirányításnak olyan programokat, olyan médiaelérést kell biztosítania, amely valóban százezrek figyelmét vonja magára, ezáltal vonzóvá teszi a sportágat a befektetők számára. Ezért az irányításban olyan sokféle különböző szaktudásnak kell megjelennie professzionális szinten, mint pl. a média, marketing, projekt-, illetve programmenedzsment, pénzügyek, adózás, stb. Az így felépített sportágirányítás sikerességét a tagok ilyen szaktudása, személyes kapcsolatrendszere és lobbiképessége biztosítja.
3. Magasszínvonalú sportszakma
Az új sportági vezetésben méltó helyére kell állítani a sportszakmát is. Ahhoz, hogy a sportág versenyképessége növekedjék, nem elégedhetünk meg azzal, hogy a sportszakmai irányítás kimerül a válogatott keret kijelölésében, utaztatásában és fizikai kiszolgálásában. A fejlődés érdekében a sportszakmát is összefogottan, és rendszerszemléletben kell irányítani. Meg kell szervezni az alapfokú iskolai testnevelési programmal összefügésben a kiválasztást. Regionális alapokon nyugvó felmenő rendszerű versenyeket kell szervezni.
Egységes átgondolt alapokon nyugvó sportegészségügyi háttérre van szükség. A sor folytatható a létesítményi háttér fejlesztésétől, a legmodernebb edzésmódszertanok terjesztésén, meghonosításán át a válogatott edzőtáborok szervezéséig. A versenyképesség fejlesztését célzó munka természetesen elképzelhetetlen a ma is a sportág gerincét képező edzők, szakemberek, versenyrendezők nélkül; illetve anélkül, hogy a sportszervezés és vezetés különböző szintjein mindannyian folyamatosan fejlődve feleljünk meg a sportszakmai és üzleti trendek változása okozta kihívásoknak. Külön feladat az olyan sokat látott szakemberek felkutatása és tudásuk felhasználása is, akik sokszor csendben, feltűnés nélkül, alázattal végzik évtizedek óta értékes munkájukat a szakvezetés különösebb elismerése és eredményeik rendszerbe állítása nélkül.
A Közgyűlés bölcs döntésére váró új Alapszabály az egységes, erős magyar kerékpársport előtt nyitja meg az utat. Lényege az egyszövetségi rendszer (újra) létrehozása az érdekérvenyesítés céljából. Az új, javasolt Elnökség személyi összetételében pedig azt a kompetenciatérképet, illetve kapcsolatrendszert hozza be a sportág vezetésébe, amely a kitűzött célok eléréséhez elengedhetetlen.
Szervezet és működés
A közgyűlés bölcs döntésével létrejövő új, egyszövetségi rendszer az új elnökség irányításával egy merőben újszerű szervezeti formát szándékozik létrehozni. (A szervezeti ábra a mellékletben található.)
1. Elnökség
A közgyűlés döntésével megválasztott Elnök és további 13 elnökségi tag alkotja az Elnökség testületét. Az Elnökség első ülésésén megválasztja az elnökségi tagok sorából az alábbi három alelnököt:
Sportszakmai alelnök
Operatív alelnök
Tagszervezeti alelnök
2. Felügyelő bizottság
A közgyűlés döntésével megválasztott Felügyelő bizottsági elnök és további két tag alkotja a Felügyelő bizottság testületét. Feladatuk a Szövetség törvények szerinti működésének ellenőrzése.
3. Fegyelmi bizottság
A Sporttörvény által kötelezően létrahozandó testület. Elnökét és további két tagját az Elnökség kéri fel és bízza meg.
4. A szövetség irodája
A Szövetség irodájának feladata az operatív feladatok ellátása, az Elnökségi döntések végrehajtása és az Elnökség munkájának támogatása. A szövetségi iroda az alábbi beosztású munkatársakkal létesít főállású alkalmazotti jogviszonyt.
Főtitkár
Szövetségi kapitány
Irodavezető
Marketing kommunikációs munkatárs
Jogi, pénzügyi munkatárs
5. Szakágak
A kerékpársport hazai viszonyait és az UCI struktúráját követve, az alábbi szakági bontásban valósul meg a sportirányítás:
Országúti (Road)
Pálya (Track)
MTB XC (Cross-country)
MTB lejtős (Gravity)
Terep (Cyclo-cross)
BMX
Triál (Trials)
Terem (Indoor Cycling)
Para-kerékpár (Para-cycling)
Szabadidős (Cycling for all)
A szakágak élén szakágvezetők végzik az irányítási feladatokat. Személyüket az Elnökség pályázat útján jelöli ki. A beérkezett pályázatok elbírálásánál az Elnökség a Sportszakmai alelnök és a Szövetségi kapitány véleményét mérvadónak tekinti. Közvetlenül a szövetségi kapitánynak tartoznak beszámolással.
6. Fejlesztési bizottság
A Fejlesztési bizottságnak egy Elnöke és két állandó tagja van. Személyükről az Elnökség dönt. Feladatuk a fejlesztési jellegű feladatok menedzselése, koordinálása. A Bizottsági elnök és a két állandó tag által mindig hozható testületi döntés, de az egyes specifikus ügyek jó minőségű döntéshozatala érdekében szakértők és érdekeltek bevonása is szükséges.
7. Verseny bizottság
A Verseny bizottságnak egy Elnöke és két állandó tagja van. Személyükről az Elnökség dönt. Feladatuk a versenyeztetéssel, versenyrendszerrel kapcsolatos feladatok menedzselése, koordinálása. A Bizottsági elnök és a két állandó tag által mindig hozható testületi döntés, de az egyes specifikus ügyek jó minőségű döntéshozatala érdekében szakértők és érdekeltek bevonása is szükséges.
8. Ellenőrzési bizottság
Nem összekeverendő a Felügyelő bizottsággal. Az Ellenőrző bizottságnak egy Elnöke és két állandó tagja van. Személyükről az Elnökség dönt. Feladatuk a sportág általános és speciális ellenőrzési és szabályozási jellegű feladatainak menedzselése, koordinálása. A Bizottsági elnök és a két állandó tag által mindig hozható testületi döntés, de az egyes specifikus ügyek jó minőségű döntéshozatala érdekében szakértők és érdekeltek bevonása is szükséges.
9. Külső és belső kapcsolatok bizottsága
A Kapcsolatok bizottságnak egy Elnöke és két állandó tagja van. Személyükről az Elnökség dönt. Feladatuk a szövetség tagszervezeteivel, a Nemzetközi és hazai szereplőkkel való kommunikáció és kapcsolattartás menedzselése, koordinálása. A Bizottsági elnök és a két állandó tag által mindig hozható testületi döntés, de az egyes specifikus ügyek jó minőségű döntéshozatala érdekében szakértők és érdekeltek bevonása is szükséges.
10. Szakági bizottságok
Az egyes szakágak bonyolultsága, olimpiai sportági státusztának függvényében szükséges lehet egyes szakági bizottságok létrehozása. A Szakági Bizottság Elnöke az adott szakágvezető, a Bizottság tagjait (további kettő vagy négy fő) a Szövetség Elnöksége pályázat útján bízza meg. Feladatuk szoros együttműködésben a Szövetségi kapitánnyal, az adott szakággal összefüggő sportszakmai jellegű feladatok menedzselése és koordinálása.
11. Területi bizottságok
A Területi szövetségek megszűnésével szükségessé válhat olyan területi bizottságok létrehozása, melyek a helyi, régiós viszonyok ismeretében segítik elő a Kerékpársport eredményességét. A Bizottság elnökét és tagjait az Elnökség kéri fel és bízza meg.
12. Az Elnökség döntésével létrejövő, egyéb bizottságok
Az egyes, speciális projektek végrehajtására létrejövő állandó vagy időleges bizottságok Elnökét és tagjait az Elnökség kéri fel és bízza meg.
Az elnökség teljes programja és a jelöltek bemutatkozó anyaga a ww.cycling.hu oldalról tölthető le.
(1) - 
(3) - 
(6) - 
