|
Page 1 of 2
Bár egyre többen tisztában vannak azzal, hogy rendszeres testedzéssel a betegségek többsége, így a mozgásszervi panaszok is megelőzhetők, a statisztikák azonban azt mutatják, még mindig keveset teszünk egészségünk érdekében. A civilizációs ártalmak, az ülő életmód következtében a mozgásszervi megbetegedések száma folyamatosan növekszik: ez Magyarországon a munka- és keresőképtelenség egyik leggyakoribb oka.

Korunk emberének egyik legtöbbet emlegetett egészségügyi tünetcsoportja a hátfájás. Ha megvizsgáljuk a „magyar valóságot”, észrevehetjük, hogy az emberek nagy részének van valamilyen gerinccel kapcsolatos problémája. Ez mára odáig jutott, hogy teljesen normálisnak fogadják el azt, ha egy „kicsit fáj a hátam”. Ebben persze a klinikai orvoslás is ludas, hiszen nem kínál olyan gyógymódot a betegek számára, amivel képes az okokat és a tüneteket megszüntetni.
Jobb esetben az ember injekciókúrákra és pihenésre kárhoztatik, rosszabb esetben viszont kisebb-nagyobb sebészeti beavatkozást is kénytelen elszenvedni. Sajnos azonban az eredmények azt mutatják, hogy az így elért hatások csak átmenetiek, maga az ok nem szűnik meg.
Talán kevesen tudják: 2000-2010 a Csont és Ízület Évtizede. A program az ENSZ és az Európai Reumaellenes Liga kezdeményezésére jött létre. Legfőbb célja – a mozgásszervi problémák hatékony megelőzésén túl – az átfogó tájékoztatás, amellyel a páciensek aktivitásra ösztönözhetők, érdekeltebbé tehetők gyorsabb, eredményesebb gyógyulásukban.
„A betegség kellő ismeretében az érintettek a kezelésekben is tevékenyebben vesznek részt, és ha a teljes felépülés a betegség természetéből adódóan nem is lehetséges, azért teljes értékű élet élhető” – magyarázza a felvilágosító kampány jelentőségét az elmúlt évek tapasztalatai alapján a program hazai koordinátora, Bálint Géza reumatológus. Mindehhez még hozzáfűzi, hogy mivel a mozgásszervi problémák tekintetében élen járunk az Európai Unióban, az ismeretterjesztés nálunk még inkább kiemelt szerepet kap.
„A derékfájás világszerte a leggyakoribb civilizációs megbetegedés. Felmérések szerint a tizennyolc év felettiek kilencven százaléka szenved élete során legalább egyszer olyan egy hétig tartó derékfájásban, ami a mindennapi életét is jelentős mértékben befolyásolja. A keresőképtelenség második leggyakoribb oka a felső légúti, hurutos fertőzések után, ám jóval több táppénzes nap igénybevételével jár, a rokkantságot okozó betegségek közül pedig itthon a harmadik helyen áll” – ismerteti a statisztikai adatokat a professzor.
A derékfájdalomnak számos oka lehet, de jelentős része egyértelműen összefüggésbe hozható a helytelen tartással, az ülő életmóddal. A két lábon járás következtében kialakultak a gerinc természetes, élettani görbületei, amelyek elsősorban a mozgáshoz funkcionalizálódtak, alkalmazkodtak. A mozgásszegény életmód, az állandó ülés abnormális megterhelést jelent a gerincnek, ötször akkor terhet ró az utolsó ágyéki porckorongra, mint az állás vagy a járás.
Húszéves korunk után a csigolyák közötti porckorong vizet veszít, fokozatosan összelapul, így a csigolyákat összekötő ízületek lazává, instabillá válnak, akár egy bicsakló boka. Rendszeres mozgás, testedzés hiányában pedig nem alakul ki megfelelő izomzat, ami stabilizálhatná a normális gerincgörbületeket.
A hátfájdalmak nagy részében a csigolyák elmozdulása áll a háttérben. Ilyenkor egy külső vagy belső (esetleg felső) behatás eredményeképpen a csigolyatest elmozdul az ideális helyéről, és helyi gyulladásokat, fájdalmat, bénulást, a porckorongok erős irritációját, és hosszútávon egyes belső szervek degeneratív elváltozását okozza. Ez persze számos, komplex tünetegyüttesben jelentkezhet, úgy, hogy az ember már nem is gondolná, hogy a problémája eredete a gerincből is származhat.
Ilyenkor az egyik lehetséges megoldás, hogy az ember kiropraktőrhöz fordul segítségért.
A kiropraktika (chiropraxis görögül kézzel való gyógyítást jelent) másnéven manualterápia vagy csontkovácsolás (ennek hazánkban sajna már elég pejoratív csengése lett...) foglalkozik azzal, hogy a csigolyákat újra a kívánt helyzetbe rendezze, és ezáltal helyreállítsa a gerinc egyensúlyát. Ezeket különböző műfogásokkal, tekerésekkel, masszírozással, nyomással érik el, úgy, hogy közben igyekeznek a betegnek a lehető legkevesebb plusz fájdalmat okozni.
|
is, ha valaki érzékeny valamilyen ételre, mert az hosszan felhalmozódva okoz
egészen eltérő tüneteket. (angliában a lakosság 40 százalékának van valamilyen
étel-érzékenyége) Ezt ma már ki lehet mutatni egy gyorsteszttel is
http://food-detective.hu/
amit otthon lehet elvégezni, egy csepp vérből kimutatva milyen ételre vagyunk
intoleránsak