Bejelentkezés  \/ 
x
vagy
 Use Facebook account  Use Google account
x
2017. október 18. Szerda  Ma Lukács napja van.  

Az első lépések Rió felé

Futok. Újra futok. Végre futok. 

Ahogy betöltöttem a 6. hetet, én már rohantam a futó cipőm felé, hogy ha törik, ha szakad én most kilépek azon a bizonyos ajtón, és neki vágok egy jó futásnak. Na de természetesen, mielőtt neki álltam volna öltözködni, páromra tekintettem, hogy “na de biztos kimenjek”. Mire ő bátorító tekintettel, Levivel a kezében azt mondta, “persze menj, öltözz már”.


Valószínű, érezte, hogy itt az ideje egy futásnak, mert eléggé nyűgös voltam már, futás hiányos nyűgös. Ilyenkor meg, ne jöjjön senki a közelembe, mert minden baj. Ugye 6 hétig azt vártam, hogy mikor mehetek már ki, szóval tele volt a fejem már minden fajta futásos gondolattal, képzelgésekkel, hogy milyen lesz majd, fájni fog-e, jó lesz-e, Levivel mi lesz, hogy fogja viselni...és még sok ilyen apró gondolat.

Szóval végül, siettem az olyan rég ki nem nyitott futó cuccokat rejtő szekrényhez. Kerestem a viszonylag nagyobb méretű topjaimat, és ez egy elég nehéz dolog volt, de nagy nehezen találtam hármat ami jó lett (persze ezek közül kettőt még várandósságom alatt vettem). Mind a három rajtam landolt, mert azért ne verje a mellem az arcomat, azért azt mégse. Szokatlan, hogy ilyen problémákba ütközöm, de hát ezt is meg kell tanulni, bár sokáig valószínű nem lesz szükség az újonnan szerzett tudásra. Egy hasszorító is felkerült, mert azért a hasam még lötyögős állapotban volt/van. Jelenleg ezek a legfontosabb kellékei a futásomnak.

Aztán kiléptem az ajtón, csuklomon az egy éve nem használt Garmin órámmal, és neki indultam a 3 kilométeres futásomnak. Igen, 3 kilométer. Nem kell a dolgokat elsietni. Az első méterek csodásak voltak. Szárnyaltak a lábaim, arcomon hatalmas mosoly, és csak úgy lobogott volna a hajam filmbe illően, ha nincs egy sapka alá begyömöszölve.

Aztán jött a valóság. Nem igazán vagyok a legfittebb állapotomban. Lihegtem mint egy kutya, a tüdőm se élvezte a dolgot, és a pulzusom…ahh az az egekben volt. Na de hűen megállás nélkül lefutottam a tervezett adagom. Azt hittem nem fogok haza érni. Na de ezt megismételtem másnap is. Az se volt sokkal kellemesebb. Na de a következő nap is kimentem, és már éreztem egy pici változást. A kilométerek is gyorsabbak lettek.

Majd a 4. napon a 3 kilométerből a középsőt váltogattam. Az is borzasztóan esett. Nem fogok hazudni, mert nem volt se élvezetes, se kellemes. Bele gondoltam, hogy lesz ebből 42 kilométer, és szinte hangosan kinevettem magam. Micsoda botrány, itt futom a 3 kilométerem, és körübelül 6 hónap múlva Olimpiai szintet szeretnék, hisz több időm nem nagyon van. Mókásnak tartottam, de egyáltalán nem lehangolónak, és nem éreztem, hogy ez most eltántorítana a kitűzött céltól. Csak bebizonyosodott, amit végülis eddig is tudtam, hogy egyáltalán nem lesz könnyű.

Egy hétig 3 kilométer volt az adagom, majd emeltem 4 kilométerre. A 4 kiliből már a középső 2 kilométert váltogattam. Aztán ezen a héten már egy 5 kilométeres futás is becsúszott. Ahogy jött a harmadik hét emeltem 6 kilométerre. A váltogatást meg 3 kilométerre. Az egyetlen célom jelenleg, hogy eljussak 10 kilométerig mire a pályára lépek. Van még 3 hetem, hogy ezt a pici célom teljesítsem.

Megtaláltam azt a tempót amivel egész sokáig tudnék már futni, de azért nem sietem el a dolgokat, és megállok ahogy elérem az aznapra tervezett adagot. Na persze azért a kapuig elfutok, ha elszámolom magam.

Nem kínzom magam még annyira, hogy minden nap fussak. Eddig minden héten volt egy nap amikor nem futottam, mert éreztem, hogy fáradtabb vagyok, vagy épp a hátam közepére se kívántam. A mostani hétvégén egyáltalán nem futottam, mert éreztem, hogy most nem kéne.

De ha futok, akkor akármennyire is rosszul esik, probálom kiélvezni, és folyamatosan küzdeni, és nem a könnyebb utat választani. A köröm valahogy olyan lett, hogy 1 kilométer után, egy 800 méteres emelkedővel találkozik az ember. Már megfordult a fejemben, hogy ki kéne ezt a részt valahogy hagyni, de ahogy jött a gondolat, úgy hessegettem is tovább, és fordultam rá az emelkedőre. Küzdeni kell, és nem a könnyebb utat keresni. Az egyszerűbb nem tud annyi örömöt adni mint a nehezebb.

rio olimpia felkeszules erdelyi 600

Nagyon szerencsés vagyok család szempontjából, mert mindenki támogat teljes mértékben, és ott próbálnak nekem segíteni ahol csak tudnak. Mindig akad valaki, aki úgy oldja meg a napját, hogy én ki tudjak menni futni. Nagyon köszönöm ezt a nagyszülőknek, és a páromnak. Mire a pályára lépek, rendesen ki fog alakulni a rendszer, és abban a 2-3 órában míg távol leszek, csak a futásra tudok majd koncentrálni.

Az elején nagyon nehéz volt, mert amíg futottam végig Levin gondolkodtam, meg azt hiszem lelkiismeret furdalásom volt, hogy nem én vagyok vele. Meg, hogy aki épp vele van, nem lenne-e jobb dolga. Aztán tegnap volt az első olyan futásom amikor, teljesen ki tudtam kapcsolni, és csak a futásra koncentrálni. Élveztem az összes kilométerem. Nem érdekelt, hogy nem futok egy eszeveszett tempót, elfogadtam, hogy ez megy, és kész.

Lesz ez még másképp.

Nővérem, Eszter segített arra ráébrednem, hogy aki épp Levivel van, élvezi, és szívesen tölti el idejét Levi társaságában. Szerencsére Levi is meghálálja a törődést sok-sok mosollyal, meg persze élvezi gondolom azt is, hogy más arcot is lát, más grimaszokat, és más hangokat hall, nem csak anyuét. Még nem fejlesztettem ezt az ”elfogadást” 100 %-osra, de dolgozom rajta, és tudom, hogy napról-napra jobb lesz.

Utoljára frissítve: szerda, 09 szeptember 2015 10:51

1 hozzászólás

  • Simonyi Petra 2015. október 29

    Ez fantasztikus Zsófi! Nagyon drukkolok neked, de kíváncsi vagyok, hogyan sikerül a baba mellett mindez...! Azért nem lehet egyszerű, és biztosan nem is lesz könnyebb!
    Hajrá!

    Jelentés

Új hozzászólás

Edzés, támogatás

A terepsport.hu a X2S TEAM multisport csapattal és edzőivel várja a felkészüléssel, edzéssekkel kapcsolatos kérdéseket. Csapat vagy személyi edzéseken is állunk az érdeklődök rendelkezésére.

Életmód tanácsok

Szakembereink a legtöbb életmód témában rövid időn belül választ tudnak adni. Elsősorban a természetgyógyászattal kapcsolatosan, de tagjaink között orvosok is várják a kérdéseket.

Táborok, csapat

A terepsportok legaktívabb és legeredményesebb magyar csapata a X2S TEAM. Tagjai közé várja azokat, akiknek a kalandok és a kihívások az élet mindennapos részei.

Kapcsolatok

Aktív kapcsolataink vannak a hazai és nemzetközi szervezetekkel, versenyrendezőkkel, így szinte bármilyen sporttal, versennyel kapcsolatos kérdésben nagy valószínűséggel tudunk segíteni.

Top Tweets

Ma is szép idővel várlak Titeket :-) Már erősebb edzéssel, hiszen jön a téli edzés időszak 🤩 https://t.co/xVfF1loGAH
Egy igazán ajánlott verseny az extrém kihívásokat keresőknek! https://t.co/ZKcxXYxwQa
Nagyon hasonló a legendás Isklar Norseman Xtreme Triathlon versenyhez, de mégis más. Ajánljuk a kihívásokat... https://t.co/WW4rGDWhFr

Maradjunk kapcsolatban!

Budapest, Solymár
T: +36 30 520 49 69
T: +36 20 320 08 40

X2S TEAM - terepsport felsőfokon

Magyarország legeredményesebb terepsport csapata a X2S TEAM

2005 óta 100+ bajnoki címet érdemeltek ki a sportolók, 2000+ eseményen vettek részt, a kiemelt médiamegjelenések száma 200+ (TV, magazinok, rádió interjúk) és a csapat 50+ rendezvényt szervezett.

Legyál Te is tagja ennek a közösségnek!

Amiért érdemes belépned a csapatba:

  • közös edzések, versenyek itthon és külföldön
  • egyedi megjelenés, csapatmez
  • váráslási kedvezmények
  • máshol nem megtalálható MULTISPORT érzés

Itt jelentkezhetsz, érdeklődhetsz duplanyil

Hivatalos

A www.terepsport.hu weboldal hivatalos tartalma.

 

Hivatalos

Oldaltérkép


 

Ars poetica

Rólunk

 

Ez a weboldal sütiket (cookie-kat) használ a jobb felhasználói élmény érdekében. Az oldal használatával elfogadod a sütik használatával kapcsolatos irányelveket.