"Az is közrejátszott, hogy nem is olyan régen Budapest adott otthont az ITU-világbajnokságnak. Azon nem indultam, de akkor megfogalmazódott bennem, hogy a következő hasonló eseményt nem kellene kihagyni. A másik ok, ami a budapesti indulás mellett szól: elég öreg vagyok már ahhoz, hogy 2014-ben részt vegyek életem első vasember versenyén Nagyatádon. Azt nem tudom, hogy mennyire sikerül felkészülni rá, de öregnek öreg leszek... Nagyatád után remélhetőleg egy 70.3-as verseny nem okoz majd nagy gondot. Dacára annak, hogy ez egy verseny lesz, nekem a cél és az eléréséig vezető út lesz a fontos, nem a helyezés. Végre van megint egy cél, amiért az edzéseimet komolyabban tudom venni!”
Attila tucatnyi sportággal foglalkozott a évek során, behatóan vagy kevésbé mélyen elmerülve. A futball sosem vonzotta, a kézilabdát pedig túl durvának találta, így érthetően a kosárlabdával kezdődött minden.
„Nagyon tetszett, általános iskolás koromtól kezdve húsz éven át ezt a sportot űztem, de mivel nem találtam megfelelő csapatot magamnak, váltani kényszerültem. Elkezdtem körbenézni más sportágak felé. Kipróbáltam a kung-fut, de hiányzott belőlem az agresszivitás. Megpróbáltam a könnyűbúvárkodást, de túl statikusnak találtam, az ember keveset mozog, csak ücsörög a vízben, és várja, hogy elússzon előtte egy kraken (tengeri mondák szüleménye – a szerk.). Voltam sífutó is, de túl sokat vállaltam, teljesen kezdőként egyik nap lenyomtam egy klasszikus húsz kilométerest, majd másnap ugyanezt a távot szabadstílusban. Csoda, hogy elfáradtam? Végül maradtam a futogatásnál a Margitszigeten és a versenyeken. Már akkor kedvet kaptam a triatlonhoz, mert elég nagy kihívást láttam benne, így Tiszaújvárosban ki is próbáltam. A következő versenyem már Nőtincsen egy X2S-es tereptriatlon volt, ahol megismertem az igazi szenvedést... Az utóbbi három évben nem indultam triatlonon, inkább a terepversenyeket preferáltam. Az utolsó értékelhető MTB-versenyem a Cape Epic volt 2009-ben, terepfutásban azóta is voltam hosszú távokon, a Mátrabércen, a Tortúrán, a Téli Mátrán, de az igazság az, hogy ebben a sportágban sem vagyok gyors. Cserébe nagyon szeretem.."
Bárdi Attilának már eddig is rengeteg élményt adott a sport, a legkedvesebb versenyeit, tréningjeit, emlékeit hosszasan sorolta. Minden sportágban talált valami szépet, de a legjobban a természet közelsége érintette meg, ezt pedig általában a terepversenyeken találja meg.
„A legjobb élményem a Mátrai Csillagok futáson volt, ahol teljesen egyedül mentem végig éjszaka. Nem mondom, hogy része voltam az erdőnek, mert csörtettem mindenhol, mint egy elefántcsorda, de hatalmas élmény volt az éjszakai erdőben feljutni Kékestetőre.”
A külföldi munkája mellett nem lesz könnyű a felkészülést végigcsinálni, ezért inkább a mérföldkövekre, vagyis egy-egy versenyre fókuszál terveiben.
„Az idén megpróbálok egy kicsit alapozgatni. Mivel kerékpáron már fázós vagyok, ezt terepfutással próbálom megoldani. Amikor éppen otthon vagyok, és össze tudom egyeztetni a többi teendőmmel, akkor teljesítménytúrán fogok közepes távot, húsz-ötven kilométert végigfutni, a tervben a Téli Mátra van erre a télre. Januártól vagy februártól elkezdem majd a spinninget, nehogy túl gyorsan elmenjen tőle a kedvem. És talán az uszodalátogatást is sűrűbbre veszem ezzel egy időben. Futásokra a Mátrabérc és a Trans Börzsöny van betervezve, aztán tavasszal valamikor kerékpározni is kellene, így szeretném körbetekerni a Balatont. Végül ott lesz Nagyatád, ahol aztán minden kiderül... Utána következhet a budapesti IRONMAN 70.3, ahol szeretnék a felkészüléshez mérten szerepelni.”
TE IS MEG TUDOD CSINÁLNI!
Vállalnád a kihívást?
Ironman 70.3 Budapest
2014. augusztus 23.
Nevezés: KLIKK IDE!
