Gyerekkoromban sokat jártunk a családommal túrázni, kirándulni, valamint imádtam minden nap ovi és suli után kint játszani. Az indiánregények szerelmese voltam, bunkert, sátrat, iglut építettem a kertben, dárdákat hegyeztem, íjat készítettem. Szerencsére nagy kertünk volt, és hál’ istennek sosem kaptam rá a számítógépes játékokra, inkább áthívtam pár cimborámat, akikkel a prérire képzelve magunkat kalandoztunk a bokrok alatt kúszva, a nagy diófánkra fel-le mászva. Nyaranta kempingezések, kalandtáborok és sátras nomádtáborok voltak terítéken. Nagyon szép gyerekkorom volt, sok kedves emlékkel. Ezt követte egy vargabetű a gimnáziumi évek alatt, picit másfelé érdeklődtem; zenélés, lányok, különféle sportok, próbáltam rájönni, hogy felnőttként milyen irányba menjek. A túrázás szerencsére nem távolodott el tőlem teljesen, az akkori osztályfőnököm a helyi túrakör mozgatórugója volt, gyakran csatlakoztam én is ezekhez a túrákhoz.
Végül az egyetemi évek alatt kezdtem el újra és az eddigieknél tudatosabban érdeklődni a túrázás iránt. 2018 nyarán kitaláltam, hogy a következő nyáron valami nagy kalandot kéne véghezvinni. Emlékeztem, hogy az említett osztályfőnököm egyik földrajzóráján szó volt az El Camino-ról. Akkoriban ez volt a legnagyobb kaland, amit el tudtam képzelni, így elhatároztam, végigjárom a következő nyáron. Elkezdtem többet kimenni, tudatosabban tesztelni felszereléseket. Persze rögtön beszippantott ez a világ, ahogy egyre többet tudtam meg a hosszútávú túrákról, úgy ástam magam bele egyre mélyebben az ultrakönnyű túrázásba is.
Végül azt hiszem egy 6,5 kg körüli hátizsákkal vágtam neki Spanyolországnak, igazi UL cuccom nem volt, inkább csak a filozófiáját követve minimalista módon pakoltam. Több Camino útvonalat és GR túraútvonalat kapcsoltam össze, gyönyörű volt és sokat tanultam belőle. Végül 31 nap és 1055 km után rengeteg élménnyel és sok további tervvel tértem haza.
Talán ez az út volt az, ahol megértettem az UL lényegét, előnyeit és azóta is alkalmazom a lassan számomra véget érő Kéktúrán, illetve az összes többnapos túrámon.
Mit jelent az UL, Te hogyan definiálnád? Hol látod a közös pontokat és a legnagyobb különbségeket a hagyományos túrázáshoz képest?
Számomra az UL azt jelenti, hogy az adott túrához csak az alapvetően szükséges felszereléseket pakolom. Lehet számszerűsíteni is (4,5 kg alapsúly a felszerelés össztömege, kivéve a fogyasztható dolgok), de én nem szeretem, mivel ez sokszor egy értelmetlen lélektani határ elé állít.
A cél mindig az, hogy biztonságos, hatékony és sikeres legyen a túra, tehát ez nem az ész nélkül pakolt hiányos hátizsákot jelenti. Mindig van nálam a várható minimum éjszakai hőmérsékletnek megfelelő alvószett, az időjárási körülményeknek megfelelő menedék (erre volt persze ellenpélda is, de ezekből tanul az ember) és öltözet. A hagyományos túrázással való közös pont végtelenül egyszerű: a cél az, hogy a kintlét alatt jól érezzük magunkat. Mindannyian azért vagyunk kint, hogy élvezzük a természet adta szépségeket és tapasztalatokat, ki-ki a maga módján.
A hagyományossal ellentétben az UL sokkal több multifunkciós felszerelést használ, valamint picit „igénytelenebb”, letisztultabb. Ez a valóságban csak mind sallang, hiszen az erdőben senkit nem érdekel, hogy picit koszosabbak-büdösebbek vagyunk, mint az átlag. A kevesebb ruha, kevesebb tisztálkodószer ugyanolyan hatékonyságot és biztonságot jelent, ha ügyesen van megválasztva.
A hagyományos túrázók úgy vettem észre, hogy szeretnek mindenre IS felkészülni, sokszor bepakolják a félelmeiket is a hátizsákba, pl plusz egy meleg/váltás ruha, mindenféle kisebb-nagyobb eszköz, pótlámpa-pótkés-pótkötél (és még sorolhatnám) formájában. Ez 90%-ban nem fog kelleni, ezért számomra nem indokolja, hogy vigyem. Ha mégis úgy alakul, hogy kellene, akkor találok rá módot, hogy megoldjam, maximum picit kellemetlenebb lesz.
Az ultrakönnyű túrázásnál nagyon fontos, hogy alapos utánajárás előzze meg a túrát. Milyen hőmérséklet lesz? Milyen a domborzat? Mennyi (és milyen) csapadék lesz? Hol tudok leghamarabb élelmet szerezni/feltölteni a készleteimet? Hol lesz víz, mennyit kell cipelnem maximálisan a leghosszabb víz nélküli szakaszon? Ezeken kívül még van jó pár kérdés, amit érdemes feltenni és így megtervezni a felszerelést.
Egy idő után már rááll az ember agya és nem kell egyesével végigfutni ezeken. Fontos megjegyezni, hogy az UL jóval túrázás-orientáltabb, nem pedig táborozás-fókuszú. A könnyebb hátizsák miatt egyszerűbb lesz a túra, a testünket kevésbé terheli meg. Ezáltal ugyanakkora távot rövidebb idő alatt lehet megtenni, vagy ugyanannyi idő alatt nagyobb távot bejárni. A táborozással kevesebb időt tölt az ember, így az odavaló kényelmi eszközöket hátra lehet hagyni.
Az egésznek az előnye leginkább hosszabb távokon jön ki, amikor az ember egy fárasztó nap után csak beájul a sátrába, majd másnap újra a hátára kapja a házát és csinálja elölről, mindezt napokon, heteken, akár hónapokon keresztül.
Mik a legfontosabb szempontok a súly minimalizálásán kívül?
A felszerelések egyszerűsége nagyon fontos. Minél kevesebb cipzár, csat, pánt stb, annál kevesebb dolog mehet tönkre. Egy-egy eszköz sokkal nagyobb hangsúlyt kap, mivel nincs más, ami kiváltja, sőt, sokszor egy-egy eszközt 3-4-féle feladatra használunk. Ezeknek mind megbízhatóknak kell lenniük. Fontos még a már említett tájékozódás a túrán várható körülményekről, a tervezés, utánajárás elengedhetetlen faktor. Ha tisztában vagyunk ezekkel és önmagunk képességeivel, az már fél siker.
Hol engedsz és hol nem kompromisszumot?
Ahol tudok, engedek. Ameddig a felszerelés hiánya miatti körülmény nem veszi el a kedvemet az adott túrától, addig csökkentem.
Egy példával élve: melegebb időben sokszor nem viszek semmilyen főzőeszközt, mindent megeszek hidegen. Ugyanolyan jól esik, mint a meleg étel. Viszont hidegebb, csapadékosabb túrára viszem a gázfőzőt, mert tudom, hogy morálisan nagyon megdob a meleg étel. Csapadékosabb túrára sátrat viszek, nem ponyvát, mert tudom, hogy olyankor igénylem a több védelmet az elemektől.
Természetesen ezt is meg lehetne oldani, mint mindent, de nekem elvenné a kedvemet a ponyvázás ilyenkor, szimplán a több időbefektetés (felállítás megfelelő szögben, tökéletes táborhelykeresés, körülményesebb ki-be mászás) miatt. Ott viszont engedek kompromisszumot, ha tudom, hogy egy felszerelés a túra 90%-ában jó lesz, viszont a maradék 10-ben kevés/nem megfelelő. Ilyenkor az egész túrát tekintve nem indokolt, hogy vigyem, ezért azt az alkalmi kellemetlenséget bevállalom.
Mik a kedvenc UL felszereléseid (több is lehet)? Van álmod, amit még be szeretnél szerezni?
A KHIBU quilt-emet (pehelytakaró) nagyon szeretem, sokszor bizonyított már. -8 körüli komfort limitje van, ennek ellenére aludtam benne -14-ben is és tudom, hogy rábízhatom magamat. Mindezt 700 gramm mellett tudja. Álmom felszerelés terén nagyon nincsen, igazából mindenem megvan. Ezek eszközök, amik hatékonyabbá és élvezetesebbé teszik a kint eltöltött időt. Persze nagyon fontos, hogy megfelelően válogassuk össze őket, de én próbálok nem kötődni hozzájuk ennél jobban.
A quilt is azért a kedvencem (amellett persze, hogy prémium minőségű), mert Csiszár Kornél jóbarátom gyártja kézzel, itthon egyedülálló módon. Talán ha említeni kéne valamit még, akkor egy Dan Durston Xmid 1P sátrat szerettem volna régóta. Ezt úgy néz ki azóta sikerült is beszerezni, csak elég rögös úton jön Amerikából, ezért még nem érkezett meg.
Miket tartasz a kiemelt szempontoknak egyes felszerelések esetében?
Általánosságban az összes felszerelésnél a következőket tartom fontosnak:
- legyen egyszerű (a kialakítása, használata)
- funkcionális
- tartós a tömegéhez képest
- ár/érték arányban kiemelkedő
- legyen könnyű
- lássa el a feladatát, különben nem cipelem.
- a cipő legyen kényelmes sok hosszú km után is
- a hátizsák kényelmes legyen az én hátamnak és beleférjen minden, ami a túrára kell (ne kelljen a külsejére akasztgatni semmit).
- a derékalj tartson melegen, szigeteljen a hideg földtől
- a hálózsák/quilt legyen elegendően meleg és nagy töltőerejű, bírja a sok gyűrögetést az évek alatt
- a ruházat legyen funkcionális és amennyire lehet olcsó, mivel ez használódik el a leghamarabb
Mi alapján választasz felszerelést egy adott túrához?
Azt hiszem ezt már megválaszoltam feljebb részletesebben: a várható körülmények alapján pakolok.
A felszerelés-szettem leegyszerűsödött gyakorlatilag kétfélére: van egy hidegebb összeállítás, amelyikkel kb -10 fokig vagyok el kényelmesen, illetve van egy, amelyikkel minimum 5 fokig.
Gyakorlatilag gondolkodás nélkül pakolom be ezeket percek alatt, miután megnéztem, mi a várható éjszakai minimum. Arányaiban nézve nincs sok felszerelésem, csak ami tényleg kell, ezért is egyszerű a döntés.
Milyen tanácsokat adnál azoknak, akik tervezik az UL-t?
Kezdd el azzal, amid már van. Nem kell új felszereléseket vásárolni, nem attól lesz valaki ultrakönnyű túrázó, hogy felvásárol csomó ultrakönnyű cuccot.
Vedd ki azt a zsákodból, amit az elmúlt 3 túrán nem/nagyon keveset használtál (ne az elsősegély csomagot!). Teszteld magad, hogy mennyire bírod a hideget, milyen rétegek kellenek számodra, hogy még épp kényelmes legyen.
Ezek tudatában járj utána alaposan, hogy mi várható a túrán és vidd a (még biztonságos) legkevesebbet. Kutass egy picit, hogy melyik felszerelés mit tud kiváltani, milyen többfunkciós dolgok léteznek. Kutass/tanulj tovább, hogy szimpla tudással/gyakorlással mit lehet otthon hagyni/helyettesíteni. Egy egyszerű példával élve: egy ponyvát milyen módokon lehet felállítani az időjárási körülményeket figyelembe véve, ezzel sok esetben simán helyettesítve a sátrat, amihez nagyjából semmilyen tudás nem kell. Gondold végig, hogy hol vagy hajlandó kompromisszumot kötni.
Mik az céljaid, terveid? Az életben és a túrázásban?
Erre nem tudok egzakt választ adni... Szeretnék boldog, kalandos, szabad életet élni, úgy, hogy közben fél lábbal a földön maradok. Egészség legyen, ez a legfontosabb. Szeretném a későbbiekben, ha videózással/filmezéssel tudnék komolyabban foglalkozni. Túrázást tekintve van 2-3 több hónapos tengerentúli útvonal, illetve Európában is van 4-5, ami nagyon foglalkoztat. Konkrétabbat nem szeretnék mondani, nem szeretem előre beharangozni azt, ami még nem biztos. Remélem előbb utóbb összejönnek, azon vagyok, hogy így legyen.
Milyen forrásokat javasolnál azoknak, akik szeretnének többet megtudni célzottan az UL túrázásról?
Leginkább Cam Honan (www.thehikinglife.com) cikkeit, illetve Andrew Skurka (www.andrewskurka.com) anyagait ajánlom. Ők a túrázás, UL túrázás „nagyjai”, a Földön élő legtapasztaltabb kalandorok közé tartoznak. Ezeken a honlapokon megtalálható nagyjából az összes olyan trükk, útmutató, teszt vagy cikk, ami segít abban, hogy jobb UL túrázó váljon belőlünk. Ezen felül Jupiter (JupiterHikes) videóit ajánlom a Youtube-on, ha valakinek a videós formátum jobban fekszik. Magyar források közül az „Ultrakönnyű túrázás” Facebook csoportot javasolnám, itt számos témát kiveséztünk már.
Tudnál 1-2 példát mondani arra, amikor nem jó felszerelést választottál, és hogy hogyan oldottad meg a helyzetet?
Általában sikerül eltalálnom a felszerelést a várható körülményekhez képest, persze néha előfordul, hogy elszámolom magamat vagy csak simán balszerencsés vagyok. Például a legutóbbi többnapos téli túrámon rossz logisztikából fakadóan cseresátorral kellett menjek, mely összedőlt a hirtelen leeső sok hó súlya alatt. Azon az éjjelen nem sokat aludtam, 5 percenként felébredtem lerázni róla a havat, illetve belülről tartottam, hogy ne dőljön újra össze. Végül a hajnali összepakolás és elindulás lett a megoldás.
Mit javasolsz a "grammániásoknak", akiknek semmi más nem számít, mint a súly?
Talán azt, hogy gondoljanak bele, mi is fontos igazán nekik egy túrán. Mi az, amitől sokkal élvezetesebb lenne az egész, de csak minimális súlytöbblet? Például, ha valaki jobban érzi magát attól, hogy minden este/reggel meleget eszik, akkor vigye nyugodtan a gáz/alkoholos főzőt. Nem attól lesz valaki kemény, ha minden komfortot beáldoz a súly oltárán.
A kint töltött idő során nem a szenvedés a cél, hanem az, hogy jól érezzük magunkat.
Ez pedig erősen egyénfüggő: valaki több, valaki alacsonyabb komfortszint mellett éri ezt el. Érdemes mérlegelni, hogy egy adott felszerelés otthon hagyása számunkra mennyi pozitívummal és mennyi negatívummal jár. Ha a pozitívumok túlsúlyban vannak, hagyjuk nyugodtan otthon. Ha nem, akkor viszont vigyük, hiszen élvezetesebb lesz a túránk vele. A minimalizmusra való törekvés nem egyenlő a totális nélkülözéssel: vigyük azt, amire tényleg szükségünk van, és ne többet. Kellő önismerettel elválasztható a szükséges és az „azért ez még nem jönne rosszul” közötti határ.
Az "ultralight" sorozat többi kapcsolódó cikke itt található.
-
Kattints a nagyításhoz!
Kattints a nagyításhoz!
-
Kattints a nagyításhoz!
Kattints a nagyításhoz!
-
Kattints a nagyításhoz!
Kattints a nagyításhoz!
-
Kattints a nagyításhoz!
Kattints a nagyításhoz!
-
Kattints a nagyításhoz!
Kattints a nagyításhoz!
-
Kattints a nagyításhoz!
Kattints a nagyításhoz!
-
Kattints a nagyításhoz!
Kattints a nagyításhoz!
-
Kattints a nagyításhoz!
Kattints a nagyításhoz!
-
Kattints a nagyításhoz!
Kattints a nagyításhoz!
-
Kattints a nagyításhoz!
Kattints a nagyításhoz!
-
Kattints a nagyításhoz!
Kattints a nagyításhoz!
-
Kattints a nagyításhoz!
Kattints a nagyításhoz!
-
Kattints a nagyításhoz!
Kattints a nagyításhoz!
-
Kattints a nagyításhoz!
Kattints a nagyításhoz!
-
Kattints a nagyításhoz!
Kattints a nagyításhoz!
-
Kattints a nagyításhoz!
Kattints a nagyításhoz!
-
Kattints a nagyításhoz!
Kattints a nagyításhoz!
-
Kattints a nagyításhoz!
Kattints a nagyításhoz!
https://www.terepsport.hu/outdoor-hirek/item/8672-ultrakonnyu-ultralight-turazas-felszerelesek-tippek-trukkok-3#sigProIdb7f68aeb67
