Ultrakönnyű ("ultralight") túrázás - női szemmel ^Kiemelt

Előre bocsájtjuk, hogy nincsenek 100%-os válaszok és megoldások! Mindenkinek a saját lehetőségei és adottságai erősen befolyásolják a végső döntést: mit és hogyan pakoljak a zsákomba?

Bemutatkozás

A cikk folytatódik a hirdetés után...

---

---

Mit jelent számodra az UL, az ultralight túrázás?

Ez igazából egy szubkultúra a szubkultúrában. Ahhoz, hogy megértsük az UL túrázás lényegét, vissza kell mennünk a gyökerekhez. Hadd meséljem el a kialakulásának a történetét.

Az “ultralight” túrázás egyik első mérföldköveként Ray Jardine 1992-es PCT Hiker’s Handbook-ját szokták emlegetni. Minden bizonnyal korábban is voltak törekvések a hátizsák súlyának csökkentésére, Ray Jardine sem az “ultralight” szót használta, de a szemlélet alapjait lefektette, innen kiindulva aztán mások tovább tudták gondolni az ötleteit.

A mozgalom elindításával párhuzamosan 90-es évek elején indult az alapanyagok gyártásának technológiai fejlődése. A gyártók új anyagokat hoztak létre, mint pl a Dynemaa Composite Fibre (Cuban Fiber), aminek extrém magas a szakítószilárdsága, könnyű a súlya, ellenálló a kémiai anyagokkal, UV sugárzással szemben és egyben vízálló is. Ez tette lehetővé, hogy az iparág a mai formájában létezik. A folyamatok bonyolultságát jól jellemzi, hogy a hasonló technológiával készült anyagokat használják többek között katonai célokra, golyóálló mellények készítéséhez és az újabb típusú vitorlák alapanyagaként is.

Ez a két folyamat ért össze a 2000-es évek elején, amikor az UL szemlélet egyre inkább elterjedt. Ekkor már az internet lehetőséget teremtett arra, hogy az ilyen jellegű szubkultúrák követői egymásra találjanak, illetve a technológiai fejlődés is elért abba a szakaszba, amikor szélesebb kör számára elérhetővé váltak a megfelelő technológiával, megfelelő anyagokból készült termékek. Ekkor kezdtek el gombamód szaporodni a kimondottan UL termékeket gyártó cégek. Az első nagyok még az USA-ban jöttek létre (Hyperlite Mountain Gear, ULA, Zpacks, Gossamer Gear, Enlightened Equipment, stb.) ma már van ázsiai koppintás (Naturehike) és szerencsére minőségi magyar termék is (KHIBU).

Ezen kívül mesélnék még egy kicsit arról is, hogy miért pont az USA-ból indult ki ez az egész. Ott mások a körülmények, más stílusban lehet túrázni, mint Európában. Európa sűrűn lakott, ha van is még valahol érintetlen természet, ott gyakran tiltják a vadkempingezést (pl. Magas-Tátra, Olaszország, Ausztria egyes tartományai, stb). Az átlag túrázó megszáll a közeli városokban, falvakban, esetleg 1-1 estét eltölt menedékházakban, kilátókban, esőbeállóban. Sokszor nem visz magával sátrat és derékaljat sem, alapvetően más igényekkel rendelkezik, például a sok civilizációban töltött idő miatt fontos neki a csereruha, és valamiért az is, hogy még az erdőben is illatos és tiszta legyen. Az USA-ban nagyobbak a távolságok, sok olyan ösvény van, ahonnan (autóval!) órákba telik eljutni a legközelebbi lakott településre. Nincs minden hegy tetején egy menedékház, nincsenek kialakított kempingek mosdókkal, így másfajta túrázási kultúra alakult ki. Egy túrázónak mindenképp magával kell vinnie a sátrát (függőágyát/ponyváját) és minden egyebet, ami a több napos kint alváshoz szükséges. Útközben nincs kisbolt vagy étterem, csak azt lehet enni, ami a hátizsákban van. (Vadászni, halászni a túrázók nem szoktak - mint ahogy minden természettel kapcsolatos témakört, kint ezt is szigorúan szabályozzák, engedélyekhez kötik. Ezeket más sportok követői űzik.) Az egybefüggő, pusztán természetben haladó ösvények nagyságrendekkel hosszabbak európai társaiknál.

Tehát egy átlag túrázó sokkal több felszerelést kényszerül magával vinni, mint itthon. Ez még önmagában nem indokolná az UL szemlélet ilyen gyors terjedését, de ehhez keveredett a teljesítmény élménye. Egy thru-hiker nem csak nagyon hosszú ideig túrázik - ezért nem szeretem a hosszútávú túrázó magyar fordítást - hanem időre túrázik. Van egy határidő, amíg be kell fejezni az útvonalat. A teljesítéshez egy elég tempós haladásra van szükség.

Az ultrakönnyű túrázás elterjedése sokkal több ember számára lehetővé tette, hogy ezt a távot teljesíteni tudja.

A PCT-nek létrehozása idején csak néhány teljesítője volt. A 90-es években 30, a 2000-es évek elején 130, manapság pedig több akár több száz, ha az időjárási körülmények megfelelőek. Hozzáteszem, az indulóknak még ma is csak egy töredéke az, aki ténylegesen be is tudja fejezni a távot kihagyás nélkül, UL felszerelés ide vagy oda.

Persze, az ultrakönnyű túrázás nem PCT specifikus, léteznek más thru-hikeok is, de jól át lehet adni vele, miért is ennyire népszerű manapság ez a stílus.

Az elején az ultrakönnyű túrázás lehetővé tette thru-hike-ok teljesítését, ma pedig az UL szemlélet tesz lehetővé sok mást: FKT-k felállítását (fastest known time: adott útvonal rekordja), thru-hike-ot végig vlogoló, blogoló, minden szakaszról drónos videót készítő és útközben szerkesztő túrázók jelentek meg. Ők, amikor mennek, átlag 5-6 km/h órával túráznak, napi átlag 40-60 km-t, rekordkísérlet esetén napi 80 km-t (napi átlag 1500-2500 m szintemelkedéssel!). Teljesítményben sokszor elmosódik a határ egy terepfutó FKT próbálkozó és egy UL túrázó között, kb. ugyanannyi idő alatt lehet teljesíteni egy 4-5000 km-es útvonalat.

A különbség annyi, hogy egy terepfutó sokszor támogatottan, segítséggel, kisebb táskával halad napi 80 km-t viszonylag gyorsan, és kicsit többet alszik. Egy UL túrázó pedig szinte egész nap megy, hogy meglegyen az átlag 80 km, mellette néhány órát alszik hónapokig. (Persze ez az UL túrázáson belül is az extrém szélsőséghez tartozik.)

Innen érkezett meg az elmúlt néhány évben Európába és Magyarországra az ultrakönnyű túrázás szellemisége. Bár a környezet és a kultúra más, a felfogás ugyanaz: pakoljunk ki felesleges dolgokat a hátizsákunkból, súly, sérülések és fájdalom helyett pakoljunk bele sok-sok élményt, ami akkor is velünk lesz, ha már nincs a táska a hátunkon. Mindenki másra használja. Van, aki rekordidő alatt teljesíti az útvonalakat, van, aki a gyors haladás mellett a felszabadult időt fényképezésre, filmek készítésére használja, van, akit csak egyszerűen megszállottá tesz a témakör, hogy a hátizsákját, amiben tulajdonképpen minden ott van, ami a túléléshez kell, minimum súlyra csökkentse.

A cikk folytatódik a hirdetés után...

---

---

Hol látod a közös pontokat és a legnagyobb különbségeket a hagyományos túrázáshoz képest?

A közös pont egyértelműen a természetben töltött idő élvezete, a természet szeretete, visszatérés egy ősibb, egyszerűbb léthez, amihez a vonzódás igazából minden ember lelkében ott lakozik.

A legnagyobb különbség pedig, hogy ha ma bemész egy túraboltba, a hagyományos felfogás szerint a hátizsákok méretét az alapján határozzák meg, milyen hosszú útra mész. 20L 1 nap, 30 L 2-3 nap, több hetes túrára akár már 80L-es hátizsákokat ajánlanak. Eszerint minél hosszabb útra mész, annál több mindennek kell nálad lennie. Az UL túrázók ezt a gondolatmenetet fordították meg. Minél hosszabb túrára mész, annál jobban számít, mennyi súly van a hátadon, legyen a hátizsák minél kisebb, legyen benne minél kevesebb, sokoldalúan felhasználható felszerelés.

Különbség továbbá, az UL túrázást nem lehet úgy elkezdeni, hogy bemész egy, esetleg két túraboltba, és megveszel mindent, amire szükséged van, sokkal több tervezésre és kutatásra van szükség. Az iparág még ma is inkább a kicsik terepe, sok vállalkozást UL túrázók hoztak létre, akik nem találták meg a nagy áruházakban, amit kerestek. A nagy sportüzletekben (pl Mountex, REI, Decathlon) még ma sem lehet egy UL felszerelést összeállítani. Van némi előrelépés, ahogy egyre népszerűbb ez a fajta túrázás, próbálkoznak a gyártók a saját termékeket létrehozni, sok termékre ráaggatják az ultralight jelzőt, de mivel ez egy szűk réteg sportja, sokszor nem éri meg ténylegesen ultrakönnyű verziót létrehozni.

Jellemzően egy UL felszerelés drágább a hagyományos társainál. Ez egy technológiavezérelt iparág, melyet az árak is tükröznek. A már említett Dyneema-nak és az egyéb UL termékekre jellemző alapanyagoknak (pehelytöltet, titánium) szintén borsos ára van. Drága alapanyagokból nem lehet olcsó végterméket előállítani, kicsi kereslet mellett egyszerűen nem éri meg nekik ezeket gyártani. Nem akarom elvenni az új érdeklődők kedvét, egy UL felszerelés sok részét el lehet készíteni és be lehet szerezni nagyon olcsón. A legfontosabb 4 felszerelésen (hátizsák, hálózsák, sátor, derékalj) viszont nem éri meg spórolni. Átlagosan azt mondanám, hogy ez a 4 termék a teljes felszerelés árának kb 80%-a.

Fontos különbség, hogy egy UL túrázó inkább kilométerekben keresi a kihívást, nem a nehéz hátizsák cipelésében. Nem napi 15-20 km-ben gondolkodik, inkább napi 40-50 km-ben, csak enni és aludni áll meg. Nem az esti tűzrakás és táborhely kialakítása élteti, az ezzel töltött időt próbálja a minimumra csökkenteni.

Mik a legfontosabb szempontok a súly minimalizálásán kívül?

Hát a KAJA! - eddig erről kevés szó esett, mindenki az alapsúlyról beszél csak. Pedig egy UL hátizsákba nem lehet bármennyi kaját pakolni sem a mérete miatt, sem a terhelhetősége miatt. Az én hiper-szuper ultrakönnyű felszerelésem itt bukik meg.

A sztori annyi, hogy egyszer egy alulméretezett kajás zsák miatt ott maradtam a sivatag közepén étel nélkül. Ha nem találkozom nagyon kedves túrázókkal, akik megszánnak, és a saját adagjukból adnak nekem, nem tudom, hogy jutottam volna el a szakasz végére. Itt megtanultam, hogy igenis be kell vinni a megfelelő kalóriamennyiséget, különben probléma lehet belőle. Mivel egészségügyi probléma miatt nem igazán ehetek cukrot, sok étel, amit UL túrázók fogyasztanak, nekem nem opció (mogyorókrém, nutella, zabpelyhes müzli, energiaszeletek, aszalt gyümölcsök, csokis magkeverékek), más, nehezebb és nagyobb helyet foglaló variációkat kellett keresnem. Ehhez pedig megfelelő, merevítéses hátizsák kell. Itthon kicsit más a helyzet, szinte bárhol lehet ennivalót venni, én sokszor mégsem ezt választom, mert alkalmazkodni kell a nyitva tartáshoz, a lassú kiszolgálással tervezni kell, stb. Sokkal szívesebben eszem meg az ebédemet az erdőben, kilátással, a sátrazással nálam pedig szintén együtt jár a szabad ég alatt elfogyasztott vacsora. A természet közeliség és az egészségügyi okok itt is felülírják a grammokat.

Hol engedsz és hol nem kompromisszumot?

Minimalista szemléletem van a felszerelésemet illetően, és a hétköznapokban is. Van egy 3 évszakos szettem, amit még a PCT-re állítottam össze. Ha ebből elveszik valami vagy teljesen amortizálódik, akkor annak megkeresem a méltó utódját. Ebből a minimalista személetből nem engedek, ez felülírja a grammokat. Tehát pl nincs kisebb hátizsákom nyárra, mert kevesebb felszerelés kell. Nincs kisebb R értékű derékaljam, mert nyáron nincs olyan hideg. Nem is lesz.

Mik a kedvenc UL felszereléseid?

Őszintén? A kedvencem az, hogy egy szett ruhám van.

Nem kell gondolkodnom azon, hogy mit veszek fel, minden napra ugyanaz jut. Persze vannak rétegek, és fehérneműből, zokniból is van csere, de a többi a lényeg: 1 nadrág, 1 trikó, 1 ing. Egy hétvégi túrán is és 4300 km keresztül is.

Hogy tényleges felszerelést is mondjak:

A 4 fő felszerelésből (sátor, hátizsák, quilt, matrac) a quiltem a kedvencem. Ugye már mindenki tudja mi az a quilt, magyarul leginkább túrapaplannak lehet fordítani. (Leegyszerűsítve egy olyan hálózsák, amiből kihagyták azt a rész, ami amúgy is felesleges, mert rajta fekszel: a hátát. A derékaljhoz erősítve nem mozog, nem jön be a hideg.) A hátizsákból a legjobb, legkönnyebb is húzza a vállad egy idő után egy hosszabb túrán. A sátor jó időben igazából nem is kell, rosszban meg aggódsz, hogy beázik/összedől/eltörik, a matracomat meg, bár nagyon kényelmes és sosem fáztam benne, fújogatni kell. Egy jó quilt csak az örömöt és az otthon melegét adja minden este. Az enyém egy Enlightened Equipment Revelation 10F (európai standard szerint ez megegyezik -12°C limittel). Sosem fáztam benne, a leghidegebb éjszakákon is megmentett. 5 évvel ezelőtt még nem volt magyar gyártó (vagyis én nem találtam rá), ma már azt választanám. Nincs személyes tapasztalaton a KHIBU termékekkel, de akinek van, az elégedett.

Ez nálam elvi kérdés is, ha egy terméknek van minőségi magyar megfelelője és specifikációban megfelel az igényeimnek, azt választom.

Egyebek közül a kedvenceim:

Dirty Girl gaiter - kamásli. (38g) Könnyű, gyorsan szárad. Mostanában kezdi megadni magát, kb 5500 km után. Csak az USA-ban kapható. Nem találtam meg itthon a megfelelő utódját, így most megcsinálom magamnak.

A főzőszettem úgy ahogy van, minden darabját szeretem. Evernew titanium 900 ml edény (100g), Sea to summit titanium spork (14g), BRS mini gázfőző (26 g), házi készítésű alufólia szélfogó (20g). Összesen 160g. Már rengeteg átfagyott éjszakán melegített fel az ezzel készített étel, lehetővé tette, hogy az éjszaka tényleg a pihenésről szóljon, így megadta az erőt a másnapi folytatáshoz.

Bandana - csősál. (30g) Nagyon praktikus, sokféleképp használható. Egyben sál, vékony sapka, fülvédő, arcmaszk szél és hideg esetén. Csuklón vagy túraboton könnyen tárolható, ha épp nincs rá szükség.

Nagyon aprólékosan ismered a műszaki hátteret is. Van olyan álomfelszerelés, amit még be szeretnél szerezni?

Már kb. 4-5 éve tervezem és sok ezer megtett km során folyamatosan aktualizálom a felszerelésemet, az álmaimat már beszereztem, megvalósítottam. Elégedett vagyok azzal, amim van, ami tönkremegy vagy az élettartama végét járja, azt sok utánajárás után megfelelőre cserélem. Most épp nincs ilyen.

Miket tartasz a kiemelt szempontoknak egyes felszerelések esetében? Elegendő a legfontosabbakra szorítkozni (cipő, zsák, hálózsák, matrac, ruházat), de lehetsz bőbeszédű is... Mi alapján választasz felszerelést egy adott túrához?

Mint említettem a minimalizmus (egy 3 évszakos szett) a fő szempontom. Ezzel gondolkodás nélkül bárhova elindulhatok itthon, Európában és az USA-ban 3 évszakban.

Ezen belül a saját igényeim az alábbiak:

Terepfutó cipő: Az elején nehezen léptem meg a váltást a bakancsról, de az egyik legjobb döntés volt. Nincsenek vízhólyagjaim, nem töri fel a lábam, akkor sem, ha teljesen új. Nagyon sokáig abban a tévedésben éltem, hogy egy cipő akkor jó, ha pont jó az ember lábára akkor és ott, amikor megveszi. Tévedés.

Tipp: Minimum 1-3 számmal nagyobbra van szükséged (méretezés függő), mert folyamatos terhelés mellett nőni fog a lábad. Nagyon fontos, hogy kényelmes legyen, de figyelj, 500-1000 km használat után cserélni kell. Keress olyan típust, amit elbír a pénztárcád.

Hátizsák: Merevítéses UL hátizsákra van szükségem, a merevítés nélküli nem bírja el az egy heti kaját, ha hosszabb túrára megyek. Az Osprey márka mellett döntöttem, a kényelem és a híresen jó garanciájuk miatt. Az első olcsó hátizsákom a sivatag közepén adta meg magát, nem volt jó móka újat szerezni, megtanultam a leckét. Egy REI termékkel folytattam, ami szintén tönkrement, véresre dörzsölte a hátam, mert eldeformálódott az anyag a merevítésen. Legalább az árát visszakaptam. Az Ospreynek életre szóló garanciája van, legyek bárhol a világon, ha önhibámon kívül történik valami a hátizsákkal, oda küldik az újat. Ez nagyon sokat ér, ha épp úton vagy.

Tipp: Ha teheted, ez legyen a legutolsó amire beruházol, ha már látod, hogy mennyi az alapsúlyod, és kitapasztaltad menni hely és súly kell a kajának. A lehető legkisebbet vedd meg, amire szükséged van.

Hálózsák: Mint már említettem, -12°C limittel rendelkező quilttel bárhol tökéletesen elvagyok, akár itthon is egy átlag téli éjszakán.

Tipp: Comfort és limit értéknek nézz utána, ha nem európai a márka, számold át európai standarda, hogy össze tudd hasonlítani a márkákat.

Matrac: Sajnos hajlamos vagyok a felfázásra, így nagyon fontos a magas R érték. Egy Thermarest NeoAir Xtherm matracom van. Nem vagyok kényes, simán alszom keményen, hepehupás felszínen, párna nélkül, de sajnos a legjobb zártcellás polifoam sem tudja azt R értékben, amit egy felfújható társa, így itt nem tudok több grammot spórolni.

Az öltözködés során a legfontosabb, hogy rétegekből álljon. Így nem kell más felszerelés a késő őszi túrákra és a nyári melegben. Ha rövidebb nyári túrára megyek, egyszerűen nem viszem el azokat a rétegeket, amire nem lesz szükségem. Nem fontos a minőség, elég a középkategória is. A legmárkásabb ruha is gyorsan amortizálódik, ha minden nap használom, előbb-utóbb cserélni kell.

Mik a szempontjaid egy túra megtervezésénél?

Felteszem magamnak az alábbi kérdéseket. Megválaszolásuk közben kialakul hova megyek és mit viszek magammal.

• Milyen hosszú túrára van időm? Vagy megfordítva a helyzetet: hogy akarom alakítani az életemet, milyen hosszú túrára legyen időm?
• Milyen tájakat szeretnék látni?
• Mennyi szintet szeretnék mászni? (Általában minél többet).
• Milyen időjárási körülmények között?
• Egyedül szeretnék menni vagy társsal, társakkal?

Ha megvan a helyszín, időtartam, akkor a következő kérdések:

• Hogy jutok oda?
• Hogy jutok haza?
• Mikor kel a Nap?
• Mikor megy le a Nap?
• Hol tudok majd élelmet szerezni? Lesz útközben mindig bolt, vagy esetleg tudok előre készülni, itthon összeállítani egy csomagot, amit elküldök valahova?
• Mennyi (kész)pénzre lesz szükségem?
• Hol lesz vízvételi hely? Iható vagy szűrni kell?
• Milyen stílusban fogok túrázni? Ha egyedül megyek, egyértelmű: jó tempóban (40-50 km/nap), minél jobban kihasználva a világos órákat. Ha van velem valaki vagy valakik, akkor már felmerül, hogy gyakrabban, többet fogunk megállni. Kell emiatt plusz ruha?
• Van valamilyen extra látnivaló, ami nem a túraútvonalon van, de megéri a kitérőt? Mennyivel növeli a tervezett szintidőt?
• Hol tudok este sátrazni? Van esetleg szép kilátás az útvonalon, megéri úgy szervezni, hogy este pont odaérjek?
• Milyen idő lesz? Napszemüveg, kalap, bogárháló vagy inkább 2 csősál, sapka és kesztyű?
• Elérhető track/offline térkép vagy papír alapút kell vinnem?
• Érinti-e bármilyen lezárás az útvonalat? (vadászat, tűz, szezonális lezárás, stb.)
• Talán elolvasok pár leírást, megnézem a képeket, belepörgetek pár vlogba.

Hosszúnak tűnik a lista, de igazából már rutinból megy a pakolás és a készülés, nem kell ténylegesen végigmennem a fenti listán.

Milyen tanácsokat adnál azoknak, akik tervezik az UL-t?

Először is tedd fel magadnak a kérdést: Az ultrakönnyű túrázás nekem való? Ha minden UL felszerelés lista láttán csak mérgelődsz, hogy erre meg arra biztos szüksége lesz az illetőnek, ha rövidebb, pár napos túrákat tervezel, azokat is lassan, napi max 15-20 kilométerrel, nem fáj semmid, sőt, edzésként tekintesz rá, nyugodtan maradj a hagyományos túrázásnál, akkor az a Te sportod. Ha ezek közül már csak egy nem teljesül: fáj az Achillesed, derekad, van valamilyen egyéb sérülésed ami indokolja, hogy kíméld magad, hosszabb távokban gondolkozol vagy ha kicsit jobban benne jársz a korban és a szervezeted már nem bírja úgy a terhelést mint régen, de újra szeretnél vadkempinges túraélményeket, a súlykönnyítés a Te irányod.

Ha eldöntötted, az UL irányába szeretnél elmozdulni, a 2. tanács:

Ne vegyél meg egyből mindent, ami drága és épp arról olvasol a legtöbbet. Először nézd meg mi van otthon, és találd ki mi az, amire nem lesz szükséges abból a listából. Hagyd otthon a következő túrán. Ez a legegyszerűbb.

Ha ez megvan, akkor már most szólok, hogy ha találsz egy minden versenytársát verő terméket súlyban, designban, szinte biztos, hogy 3-4 év múlva lesz olyan, ami jobb kialakítású és könnyebb. Ilyen az, ha a kedvenc iparágad technológiai újításokra épül. Sosem lesz egy ultimate mindenki számára tökéletes UL felszereléslista, ami éveken keresztül állandó. Mindenki igénye más, a termékek pedig folyamatosan fejlődnek.

3. tanács:

Gondold át, hogy a következő 3-5 évben mennyit fogsz túrázni és azt milyen körülmények között szeretnéd. Csoportosítsd az itt felmerülő igényeket 1, ha nagyon muszáj 2 nagy kategóriába. Nem kell minden rövidebb túrára külön bevásárolni, törekedj a minimalizmusra a felszereléseid darabszámában is, ne csak a grammokban. Olvass, kutass, tervezz. A túrázás nem az első lépéssel kezdődik, amit megteszel az ösvényen. Az útvonal kitalálása, a felszerelés összeállítása már az élmény része.

4. tanács:

Keress olyan bloggert, vloggert, segítő túratársat, aki hasonló stílusban túrázik, mint Te, elemezd az ő felszerelés listáját, hallgasd meg a tanácsait. Segítek: a napi 70-80 km-t haladó FKT döntögetők valószínűleg nem a Te irányodat képviselik. Tapasztalatuk van, de ne érezd rosszul magad, ha neked nem sikerül ugyanazt az alapsúlyt összehozni.

5. tanács

Ne hasonlítgasd az alap súlyod máséval. Főleg akkor ne, ha nem ugyanolyan hosszú túrára és nem ugyan abban az időszakban mentek. Semmi értelme rosszul érezni magad azért, mert más táskája könnyebb.
Teljesen mást jelent elindulni egy 4.5kg-os szettel egy itthoni nyári hétvégén, egy hosszabb hidegebb őszi szakaszon, vagy egy olyan túrán, ahol fel kell készülnöd a sivatagtól a magashegységi időjárásig mindenre és csak átlag 3-5 naponként tudsz ételt venni. Nincs értelme almát a körtével hasonlítgatni.

Mik az céljaid, terveid? Az életben és a túrázásban?

A magánéletben a PCT után hoztam egy döntést, a család az első, így most hosszabb utat nem tervezek. Mikor visszajöttem, megkaptam, hogy többet ilyen hosszú útra ne menjek, ami aztán módosult arra, hogy ha lehet, a következő néhány évben ne menjek. Szóval ki tudja, a CDT (Continental Divide trail) még izgatja a fantáziámat :).

Addig is, rövidebb túrákat néztem ki. Már csak néhány nap túrára kell időt találnom és befejezem az OKT-t, mivel sok időt töltök Zalában értelemszerűen a RPDDK lesz a következő. Néhány európai útvonallal is szemezgetek, egyelőre konkrétumok nélkül.
Ezen kívül a terepfutásban találtam meg azt a kihívást, ami miatt a PCT-re is elmentem. Nagyon hasonló élményekkel és érzésekkel lehet gazdagodni főleg hosszabb terep ultrákon, így most itt feszegetem a határaimat.

Milyen forrásokat javasolnál azoknak, akik szeretnének többet megtudni célzottan az UL túrázásról?

Függetlenül attól, hogy tervez-e valaki thru hike-ot, halfwayanywhere.com minden évben készít felmérést, melynek része felszerelés értékelés is. Aminek itt jó értékelése van, azzal nem lehet mellélőni. Ezen felül, ha már nőként elsőként engem kérdeztél, ajánlanék pár inspiráló női túrázót:

• Homemade Wanderlust (Dixie) Youtube csatornája: tapasztalt UL túrázó, felszerelés javaslatokkal, összehasonlításokkal.
• Carrot Quinn: Thru hiking will break your heart. Egy átlag UL túrázó thru-hike története, jól átadja azt, amiről amiről az ultralight szellemiség szól.
• Heather Anderson (Anish): Thirst - Unsupported (külső segítség nélküli) rekord döntés története a PCT-n.
• Christine Thürmer könyvei, interjúi, felszerelése.

Ilyen hosszú idő alatt nem lehet mindent előre eltervezni. Hogyan oldod meg a nem várt helyzeteket?

Felkészülten szoktam útnak indulni, olyan nem volt, hogy “nem jó” felszerelést vittem magammal. A fejfájást leggyakrabban a tönkrement, elveszett felszerelések okozzák. Eltört csat, sátormerevítés, kanál; óraszíj, egerek által kirágott kajás zsák, kilyukadt, kiszakadt sátor és pehelykabát és még sorolhatnám. Ilyenkor legtöbbször improvizálok, a leghasznosabb MacGyver eszközeim a Duct Tape és a kötél.

Egyszer volt, hogy elvesztettem a kanalamat, így hetekig késsel ettem a ramen levest.

Mit javasolsz a "grammmániásoknak", akiknek semmi más nem számít, mint a súly?

Nagyon könnyű excel túrázónak lenni, én is tudom milyen. Lehet, hogy jól néz ki egy alapsúly lighterpack összeállításként, viszont ha kint vagy az erdőben, vagy egy hegyen, hiányozni fog itt-ott az a pár plusz gramm. Olvass, tervezz, természetesen mérj, majd menj ki az erdőbe és próbáld ki!

Nagyon jól hangzik a polycryo, torso méretű zártcellás polifoam, ponyvával, de lehet, hogy egész éjszaka nem fogsz tudni aludni, mert kicsit hepehupás helyet találtál, lejt a talaj, és még a bogarak is megtaláltak, ráadásul kicsit fázol is. A váratlan esőről és szélről már ne is beszéljünk.

Ezen kívül a következő túrán figyeld meg, hogy mennyi vizet és ételt cipeltél feleslegesen. Felesleges az a víz, amit nem ittál meg 2 vízvételi pont között. Aztán nézd meg, hogy ugyan ezt a súlyt mennyi pénzért akartad lefaragni az alapsúlyodból. Vannak még könnyen faragható grammok, csak rossz helyen kerested, ugye? 

• Kattints a nagyításhoz! Kattints a nagyításhoz!
• Kattints a nagyításhoz! Kattints a nagyításhoz!
• Kattints a nagyításhoz! Kattints a nagyításhoz!
• Kattints a nagyításhoz! Kattints a nagyításhoz!
• Kattints a nagyításhoz! Kattints a nagyításhoz!
• Kattints a nagyításhoz! Kattints a nagyításhoz!
• Kattints a nagyításhoz! Kattints a nagyításhoz!
• Kattints a nagyításhoz! Kattints a nagyításhoz!
• Kattints a nagyításhoz! Kattints a nagyításhoz!
• Kattints a nagyításhoz! Kattints a nagyításhoz!
• Kattints a nagyításhoz! Kattints a nagyításhoz!
• Kattints a nagyításhoz! Kattints a nagyításhoz!
• Kattints a nagyításhoz! Kattints a nagyításhoz!
• Kattints a nagyításhoz! Kattints a nagyításhoz!
• Kattints a nagyításhoz! Kattints a nagyításhoz!
• Kattints a nagyításhoz! Kattints a nagyításhoz!
• Kattints a nagyításhoz! Kattints a nagyításhoz!
• Kattints a nagyításhoz! Kattints a nagyításhoz!
• Kattints a nagyításhoz! Kattints a nagyításhoz!
• Kattints a nagyításhoz! Kattints a nagyításhoz!
• Kattints a nagyításhoz! Kattints a nagyításhoz!
• Kattints a nagyításhoz! Kattints a nagyításhoz!
• Kattints a nagyításhoz! Kattints a nagyításhoz!
• Kattints a nagyításhoz! Kattints a nagyításhoz!
• Kattints a nagyításhoz! Kattints a nagyításhoz!
• Kattints a nagyításhoz! Kattints a nagyításhoz!
• Kattints a nagyításhoz! Kattints a nagyításhoz!
• Kattints a nagyításhoz! Kattints a nagyításhoz!
• Kattints a nagyításhoz! Kattints a nagyításhoz!
•