Tóth Viktor

A 21. század nagy kihívása a genetika újraértelmezése, génjeink ugyanis a lehetőségeket, nem pedig a megváltoztathatatlan jövőt jelentik. Ahhoz pedig, hogy a betegségeket megelőzzük, vagy visszafordítsuk átfogó életmódváltásra kell rászánnunk magunkat. Dean Ornish, magyarul most megjelent könyve ebben lehet a segítségünkre, mert a régi szokások elhagyása sosem könnyű.

Azoknál a gyerekeknél, akik túl sokat tévéznek, növekszik a szívbetegségek, a magas vérnyomás és a cukorbaj kockázata későbbi életükben - állapították meg szerdán közzétett tanulmányukban ausztrál kutatók.

A Sydneyi Egyetem munkatársainak vizsgálatai szerint azoknak a hat-hét éves gyerekeknek, akik a legtöbb időt töltötték televíziózással, szűkebbek voltak a retinát vérrel ellátó artériái. Az artériák szűkülése nagyobb korukban emelte a szívbetegségek, a magas vérnyomás és a diabétesz kialakulásának kockázatát.

A szinte teljesen piszok- és baktériummentes otthonok, valamint munkahelyek nem csupán az immunrendszer legyengüléséhez, de akár depresszió kialakulásához is vezethetnek - figyelmeztetnek a szakemberek.

Atlantai kutatók kimutatták, hogy a túlságosan tiszta környezet miatt legyengült immunrendszer rendkívül érzékenyen - allergiás reakcióval, vagy gyulladással - reagál a baktériumokra és a piszokra, amelynek következtében lassul az agyban a boldogsághormonként közismert szerotonin termelés, ez pedig depresszióhoz vezethet.

A csírák éltető erejét az emberiség ősidők óta ismeri. Áldásos hatásuk a szervezetre köztudott volt, emiatt régen naponta fogyasztották. Fedezzük fel és ismerjük meg újra a természet e csodálatos ajándékát, hiszen a csírák olyan őserőt hordoznak, amely a növényvilágban egyedülálló!

A csírák a kifejlett növény esszenciáját tartalmazzák, rendkívül gazdagok ásványokban, vitaminokban, enzimekben, ezért egészségvédő hatásuk kiemelkedő. A csírázó magvak  enzimtermelése eléri azt a legmagasabb szintet, amit a növény a fejlődése során már nem lép túl.

E korszerű és természetes vitaminbombákat ízletességük és változatosságuk miatt nagyon könnyen beilleszthetjük táplálkozásunkba. Használhatjuk salátákhoz, szendvicsekhez, főzéshez, vagy nyers ivólevet készíthetünk belőle.

Immár sokadszor, és nyilván nem is utoljára szembesülök azzal a ténnyel, hogy manapság már a sportolóknak sem a régi az immunrendszere.

Sokan közülük rendszeresen szenvednek különböző fertőzésekben, náthából a bélhurutba esnek, és csak falatozzák, rágcsálják, majszolják az újabb és egyre nagyobb hatású csodagyógyszereket, amiknek nagy részéhez ma már recept sem szükséges.

Sajnos sokan elfogadják azt az egyébként nem is olyan régi nézetet, hogy betegségeink oka nem mi magunk vagyunk, hanem a kifejezetten rosszindulatú élősködők, mint baktériumok, gombák és társaik.

Néhány orvos elmélázott rajta, hogy miként lehetséges, hogy ennyire kevés figyelmet szentel az orvoslás a valós okoknak, és ilyen nagy előszeretettel kezeli a tüneteket. Honnan jött az ötlet, hogy teljesen figyelmen kívül hagyják az embert magát, mialatt kezelik a máját, veséjét. Hogyan degradálódhatott a lélek és a szellem egy 41-es számú beteg húsdarabbá, amiből kinyesnek néhány szeletet, hogy elkendőzzék csúnyán elhasználódott részeit.

Tudom, a megfogalmazás durva, de igaz. A modern orvoslás a következő hasonlattal írható le. Autózunk valahová, amikor a műszerfalon kigyullad egy figyelmeztető lámpa. Mi magunk sajnos nem értünk hozzá, de azt tudjuk, hogy aha lámpa kigyullad, ajánlatos megállni és megjavítani, ami odabent elromlott.

Létezik a betegség egy aránylag új szemlélete, amelyet korábbi cikkeinkben érintőlegesen már említettünk. Nem cél kijelenteni, hogy ez a szemlélet jobb vagy rosszabb, igazabb vagy nem igazabb, mint elődei, különös tekintettel a modern orvostudományra. Jelen cikkünk célja egy másik nézőpontból bemutatni a betegségeket és szőrmentén összehasonlítani ezt a nézőpontot a jelenlegi orvoslással.

Ez a téma nem kis mértékben szól a sportolókhoz, hiszen ők nap nap után találkoznak a fájdalommal. Sérülések jönnek és mennek, ahogyan más nadrágot vált. Egy karcolás a lábon, egy zúzódás a karon, a súlyosabbakról nem is beszélve.

A mára már kultusszá vált külföldi női magazinok hasábjairól sorra az köszön vissza, hogy mai rohanó világunkban elengedhetetlen, hogy egy nő a legújabb divat szerint öltözködjön. Ezt sulykolja a TV és az Internet is belénk.

Elnyugatiasodott országunk lakóinak meg sem fordul a fejében, hogy egy ruhadarabot 3 alkalomnál többször felvegyen, hisz az már nem lenne trendi. E mellett persze érdekes az a tény is, hogy manapság turkálóban, használtruha-boltban (más néven second hand boltban) vásárolni igazán menő dolognak számít.

A fertőző betegségek kezelése Európa egészségügyi terheinek 10 százalékát teszi ki, s a kontinens lakossága változatlanul védtelen e kórokkal szemben - olvasható egyebek között az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének (EASAC) legfrissebb jelentésében, amelyet az Egészség Világnapjához (április 7.) kapcsolódva hoztak nyilvánosságra.

A teljes angol nyelvű jelentést, amelyben az EASAC hatékony intézkedéssorozat bevezetését javasolja az EU országainak, a Magyar Tudományos Akadémia, mint az EASAC tagintézménye adja közre - olvasható az MTA honlapján.

Már néhány napos, összesen kevesebb mint kétórás tanulás után jelentősen növekedhet felnőtteknél is a gyakorlással érintett agyterületen a szürkeállomány térfogata és sűrűsége - közölték hongkongi kutatók.

Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában, a PNAS-ben ismertetett tanulmányhoz felnőtteket vetettek alá rövid, intenzív tréningnek, amelyben színek új elnevezését kellett megtanulniuk.

Melegben, amikor nyáron magas a külső hőmérséklet, vagy sportolás, testmozgás közben, az izzadás egészséges. Lehűti a testünket, elasztikussá teszi bőrünket, az anyagcserénket elősegíti, és az immunrendszerünket pedig erősíti. Izzadni kezdünk azonban akkor is, ha valami csípőset eszünk. Ilyenkor főleg az arcunkat borítják el az izzadtságcseppek.

Ha azonban valami stressz ér bennünket, idegesek vagyunk, örülünk valaminek, félünk, vagy idegesek vagyunk, akkor egészen más állagú az izzadtságunk. Ilyenkor ugyanis a bűzmirigyek is működésbe lépnek, s ilyenkor kellemetlen szagunk lesz.

Valóban fogyhatunk azzal, ha vidámak vagyunk és sokat nevetünk? Erősebb lehet a védekezőképessége a kórokozókkal szemben annak, aki általában jókedvű? Mi az oka annak, hogy a rendszeres kacagás jót tesz az ereink állapotának?

Többször hangsúlyozták már kutatók, hogy a csokoládéfogyasztás rendkívül egészséges. A legutóbbi kutatás például, amelyet a Hershey csokoládégyártó vállalat finanszírozott, azonban elfelejt néhány lényeges dologról említést tenni.

A szóban forgó tanulmány a kakaópor teljes flavonoid- és polifenol-, valamint antioxidáns tartalmát hasonlítja az olyan gyümölcsökhöz mint a fekete áfonya vagy a gránátalma.

Eljött a tavasz. Kezdődik a tavaszi fáradtság! Mi pedig csak lézengünk, mint a barlangjából éppen előbújt maci! Néha szó szerint inkább csak aludnánk.

Mindennek persze meg van a maga nagyon is tudományos magyarázata. A szervezetünk érzi a tavasz közeledtét és próbál éppúgy megújulni, mint a természet. Kidobná a felesleges mérgeket, mielőtt tavaszi-nyári fénysebességre kapcsol. Ennek megfelelően, ha nem változtatunk életmódunkon, hanem folytatjuk a téli szezonálisan fehérjedús, irhanövesztő étrendet, a testünk lázadni kezd és bealszik.

Az életvezérlő hit fontossága mellett érvel Bagdy Emőke egyetemi tanár, pszichoterapeuta. A professzorasszony szerint a hosszú, egészséges életért lelkünk és testünk karbantartásával egyaránt sokat tehetünk, ám mindennél fontosabb, hogy a saját mércénk szerint sikeresek legyünk: megbékéljünk magunkkal, és képesek legyünk megtalálni helyünket az univerzumban.