A szívleállás hátterében lehetett szívroham, súlyos ritmuszavar vagy nem azonosított ok, tünetként azt tapasztalták, hogy a versenyző eszméletét vesztette és nem volt pulzusa. Végül negyvenkét futó halt meg, a többiek újraélesztése sikeresnek bizonyult.
Átlagosan 184 ezer futóból egynél fordult elő szívmegállás és 259 ezer versenyzőre jutott egy haláleset. Ez az arány korábbi tanulmányok szerint alacsonynak számít a más sporttevékenységek közben előforduló esetekhez képest.
Mint Baggish elmondta, a halálesetek száma a második 5 évben emelkedett, ami annak tulajdonítható, hogy egyre többen vesznek részt maratoni vagy félmaratoni futáson, köztük kevésbé edzettek is rajthoz állnak. Kiemelte, hogy a szívleállások aránya jelentősen eltért a férfiak és a nők között, az 59 eset közül 51 férfival történt.
31 esetben találták meg a kutatók a szívleállás okát, ezek többsége az artériák elzáródása volt vérrögképződés miatt, illetve a verőerek megvastagodása, megkeményedése. A futók többsége nem volt tisztában azzal, hogy szíve egészségügyi állapota miatt kockázatot jelent számára a versenyzés.
Forrás: MTI