Miután 211 nap alatt több, mint 13 150 km-t tettek meg Angliától a Himalájáig, 19 országon áthaladva, Mitch és csapata sikeresen megmászta a Lobuche East (6119 m) csúcsát az Everestre való felkészülés első magassági akklimatizációjakánt. A Lobuche East megmászása kulcsfontosságú akklimatizációt kínált számára csökkentve az extrém kockázatokat a gleccsermezőkön, például a Khumbu-gleccseren való átkelésnél, amelyet meg kell tenni az Everest magasabb táborainak eléréséhez.
Végül a cambridgeshire-i Mitch Hutchcraft május 11-én, vasárnap reggel 7:30-kor (nepáli idő szerint) érte el a világ legmagasabb hegyének csúcsát.
Ezzel véget ért az Egyesült Királyságból az Everestig tartó rekorddöntő triatlonja.
A Project Limitless névre keresztelt kihívás a La Manche csatorna átúszásával kezdődött, miután Doverből a csatorna 35 km széles szakaszát úszva megtette, kerékpárra pattant és Hutchcraft számos országot átszelve körülbelül 12 000 km-t biciklizett Európából az indiai Dighába. Onnan 900 km-t futott Katmanduba, Nepálba, mielőtt megkezdte 360 km-es túráját az Everest alaptáborába.
Hutchcraft, aki most a devoni Torquay-ban él, azt mondta, nyolcéves kora óta álmodott a mászás befejezéséről. De eredetileg nem pont ilyen formában…
„Soha az életben nem gondoltam volna, hogy így fogok idejutni” – mondta. De azt akarom, hogy ez másokat is arra inspiráljon, hogy higgyenek abban, hogy bármiről is álmodnak, bármilyen kicsi is legyen, csak el kell indulniuk felé, és ha szükséges akár össze is kell törniük hozzá, de elérhetik a céljukat.”
A csúcs elérésekor Mitch ezt mondta:
„Varázslatosabb volt, mint azt valaha is álmodni mertem volna... Kemény volt. Nagyon nehéz. A legnehezebb dolog, amit valaha tettem. De nem is lehetnék boldogabb és büszkébb, hogy befejeztem ezt a epikus kalandot.”
Két héttel a mászás előtt Mitch azt mondta, hogy
„Biztosan és teljes szívvel belevágok. Elveszett a hangom, betegségekkel küzdöttem, testi-lelki kimerültségemmel is meg kell küzdenem, de szükségem lesz a következő két hétre, hogy testben és lélekben felkészítsem magamat a csúcsra való feljutásra”.
A csúcs felé vezető úton Mitch földcsuszamlásokon kelt át, hatalmas lavina útjából menekült, és átkelt a hatalmas Khumbu-gleccseren, amelyet „nem a gyenge idegzetűeknek valónak” nevez. Mitch abban reménykedik, hogy inspirálni tudja az embereket arra, hogy felismerjék, mire képesek.
Az első határáttörések
Mitch már akkor szemet vetett az Everestre, mióta nyolcéves korában meglátott egy képet a hegyről egy könyvben.
20 éves korában elvesztette édesapját. Ez arra késztette, hogy csatlakozzon a Királyi Tengerészgyalogsághoz (Royal Marines), annak ellenére, hogy azt mondták neki, hogy ez lehetetlen, mivel térde gyenge és nem fogja bírni. Ő azonban bebizonyította, hogy tévedtek, mivel hat évig szolgált a tengerészgyalogságnál.
Miután leszerelt a tengerészgyalogságtól, számos epikus kalandba bocsátkozott, többek között 4800 km-t evezve átszelte az Atlanti-óceánt, 5000 km-t kerékpározva átkelt Észak-Amerikán, és megmászta a világ néhány híres hegycsúcsát.
A Project Limitless eddigi legnagyobb kihívása, évekig tartott a megtervezése. A kezdetektől fogva Molly McDonald, a Blue Door Productions alapítója és producere támogatta. Az út során a forgatást és a vágást Stanley Gaskell kalandfilmes végezte.
Molly elmondta: „Hosszú út volt azóta, hogy Mitch először megosztotta velünk az álmát. Kis csapatként, finanszírozás és társadalmi követők nélkül, amelyek támogatták volna az expedíciót, tudtuk, hogy a Project Limitless nagy kockázatot jelent, de igazi varázslatot láttunk Mitchben és az üzenetében, amit meg akart osztani.”
Mitch az epikus kalandját így foglalja össze:
„Évekig tartó felkészülés, nyolc hosszú hónap fizikai állóképességi edzés. Úszás a hideg és kegyetlen Csatornában... ez életem egyik legnehezebb napja, majd 19 országon át kerékpározás, 900 km futás a hegyek lábánál, és az Everest első megmászóinak a nyomdokaiba lépés az alaptáborig. Végül maga a csúcsmászás. Sok volt, csodálatos volt, mindent megváltoztatott, újraformált bennem.”
Végül így emlékszik meg az egyik legfontosabbról:
„Bár 11 évvel ezelőtt elvesztettem az édesapámat, minden lépésnél mellettem állt” – mondta Hutchcraft, a csúcsra jutás után telefonon beszélve csapatával – „De ő sem is lehetne boldogabb és büszkébb mint én, hogy befejeztem ezt a nagyszabású kalandot.”
Egy jó ok…
Mitch számára az Everest megmászása nem csupán személyes kihívás volt. Pénzt is gyűjtött a SAVSIM-nek, egy vadvédelmi nonprofit szervezetnek, amely a természet segítségével mentális egészségügyi támogatást nyújt veteránoknak és más rászorulóknak. Azt mondta:
„Számomra ez sokkal több, mint egy álom, hogy történelmet írhatok, ez egyben egy lehetőség is arra, hogy pénzt gyűjtsek és felhívjam a figyelmet egy csodálatos, a szívemhez nagyon közel álló nonprofit szervezetre, és visszaadjak valamit a veteránok mentális egészségének és a vadvédelemnek egyszerre.”
A nonprofit szervezet végig támogatta őt. Joe Giordano vezérigazgató és társalapító elmondta:
„Amikor Mitch először kapcsolatba lépett a SAVSIM-mel több mint három évvel ezelőtt, fogalmam sem volt, milyen messzire jut majd az útja. Mitch erőfeszítéseinek és a tágabb közösségünk hihetetlen támogatásának köszönhetően több programot tudunk majd megvalósítani, több embert érhetünk el, és kiterjeszthetjük természetvédelmi munkánkat szerte a világon.”
