Tóth Viktor

A rendszeres testmozgás fontosságát nem lehet eleget hangoztatni. Ha másra nincs is időnk, a lábunk mindig „kéznél van”: a futás az egyik legegyszerűbben végezhető testmozgás, ám van néhány, a köztudatban tévesen élő hiedelem vele kapcsolatban.

Bizonyára nagy elhatározás szükséges ahhoz, hogy valaki a futást válassza teste karbantartásához – főleg, hogy az elején még vízhólyagokra is számíthat. A szakértők ennek ellenére a szabad levegőn végezhető mozgásformák közül leginkább a futást javasolják. Általában azzal érvelnek, hogy közben izmaink 70 százaléka végez munkát, s minden mozgások legegyszerűbbjéért cserébe edzett testet kapunk, ám nem minden mellékhatás nélkül.

A rostszegény táplálkozás is felelős a krónikus nem fertőző megbetegedések kialakulásáért. Megfigyelték, hogy Afrikában, ahol magas az élelmirost-bevitel, nincs annyi vastagbél-daganatos megbetegedés, mint a fejlett országokban, ahol rostszegény a táplálkozás. Az élelmi rostoknak fontos szerepük van a székrekedés, a vastagbél-divertikulózis és az elhízás megelőzésében.

Bár a rostdús táplálkozás előnyeit már Hippokratész is ismerte, hiszen az előkelőbbnek számító fehér kenyér fogyasztása helyett - a belekre kifejtett kedvező hatása miatt - a korpakenyér fogyasztását javasolta, az élelmi rostok táplálkozás-élettani szerepére irányuló kutatások csak az 1950-es éveket követően kezdődtek meg.

Az Egyesült Államok kormányának tanulmánya szerint noha számos dolog gyorsabban működik ma, mint ötven évvel ezelőtt, a gyermekek természetesen úton való világrajövetele nem tartozik ezek közé.

A Nemzeti Egészségügyi Intézet kutatói szerint ma átlagosan két-három órával tovább tart egy szülés, mint a hatvanas években.

Az American Journal of Obstetrics & Gynecology című lapban megjelent tanulmány szerint a többletidő főleg a szülés első szakaszát érinti, ami a leghosszabb - még a kitolást megelőző - szakasz. Amint arról Katherine Laughon, a Nemzeti Gyermekegészségügy és Emberi Fejlődéstani Intézetének kutatója kifejtette, a szülés időtartamának megnövekedése még akkor is fennáll, ha figyelembe vesszük, hogy a szülő nők átlagéletkora és testsúlya is megnövekedett, emellett az újszülöttek is nagyobb méretűek, mint pár évtizeddel ezelőtt.

A természetes szüléssel egy olyan fehérje indul fejlődésnek az újszülött agyában, amely segíti az agy fejlődését és felnőttkori működését. A Yale Orvosegyetem kutatóinak felfedezése szerint ennek a fehérjének – az UCP2-nek – az jelenléte csökkent hatású a császármetszéssel világra jött újszülöttben. A császármetszések megnövekedett száma tehát súlyos következményekkel járhat.

A kutatók egerekben tanulmányozták a természetes és a sebészi szülési eljárás hatását az UCP2 fehérjére. Az UCP2 fehérje a hippocampus (a nagyagy egy része, az emberben a halántéklebeny csúcsában található) neuronjainak és hálózatának fejlődésében játszik fontos szerepet.

UV-fénnyel működő bőrszkennerrel kampányolnak Skóciában a túlzott napozás és a mértéktelen szoláriumozás ellen. A speciális készülék a szabad szemmel nem látható károsodást is megmutatja a bőrön. A teszten részt vevő emberekről sokkoló fotók készültek.

Az egyik rákellenes szervezet a kormánnyal közösen indított kampányt a túl sok szoláriumozás ellen. A bőrszkennereket a tervek szerint több nagyvárosba is elviszik október második felében, és ott bevásárlóközpontokban helyezik majd üzembe. Egyebek mellett Edinburgh, Glasgow és Aberdeen szerepel a listán. A teszt ingyenes, és tanácsokkal is ellátják a jelentkezőket.

A brit Daily Mail cikkében egy 30 éves beaconsfieldi menedzser esetét mutatják be, aki 16 éves kora óta járt szoláriumba. A nő fehér bőrű, a sápadtságát akarta eltüntetni a mesterséges fénnyel. A kockázatokkal tisztában volt ugyan, mégis évekig barnította így a bőrét – egészen a tesztig.

A karobot a szentjánoskenyérfa (Ceratonia siliqua) terméséből állítják elő. A bibliai időkben a szentjánoskenyérfa nedvét édesítésre használták.

Termését igen értékes, emberi fogyasztásra alkalmas eledelnek tartották, és tartják a mai napig. A legenda szerint Keresztelő Szent János ennek a fának a tápláló, szárított termését ette sivatagi bolyongásai során. A sötétbarna színű és kissé édeskés ízű karobport a fa hüvelytermésében található magok szárítása és őrlése révén állítják elő.

A karobpor a kakaóval ellentétben nem tartalmaz teobromint, amely egy, a koffeinhez hasonlóan serkentő hatású alkaloid, s amely előkelő helyet foglal el az allergiát és asztmát okozó élelmiszerek listáján. A karob emellett glutén- és laktózmentes, nem tartalmaz koleszterint és nátriumszegény. A karobot így nyugodtan fogyaszthatják gyermekek, várandós és szoptató anyukák, idősek, lisztérzékenyek, tejcukorra és kakaóra érzékenyek, csontritkulásban, szív- és keringési betegségekben szenvedők, valamint köszvényes betegek is. 

A hétvégén hatalmas tömegeket mozgattak meg a hazai szabadidősportos rendezvények. Többek között megrendezték a Moccanj Budapest! őszi sportfesztivált, lebonyolították az idei Világ Gyalogló Napot, és közel 20 ezren álltak rajthoz a 27. Spar Budapest Maratonon.

„Fantasztikus, hogy ilyen sok ember húzott futócipőt, vagy ragadt nordic walking botot” – örvendezett vasárnap késő délután Monspart Sarolta, a Magyar Olimpiai Bizottság szabadidősportért felelős alelnöke. A sportvezető szokásához hűen arra törekedett, hogy minél több helyen ott legyen és, és akit csak tudott biztatott.

(NaturaHirek.hu) Mikor volt az utoljára, hogy mezítláb érezte a Földet a talpa alatt? Rég volt már?

Nehéz elhinni, de ez az egyszerű gyakorlat nagyon szükséges lendületet adhat a gyógyulás terén. Meztelen talppal a földön járni olyan, mintha elektromosan leföldelnénk magunkat. Elektromos Lények vagyunk, a Föld felszínéne pedig elektromosan vezető.

A szervezet rendszeresen pozitív töltéseket termel, amelyek oxidálnak bennünkett, és ha ez túlzott mértékben történik, ártalmas lehet az egész szervezetre nézve. A Föld felszíne elektromosan vezető, negatív töltéssel, ami a szabad elektron kínálattal folyamatosan feltöltődik a globális légköri elektromos áramkörből.

Svéd kutatók szerint hat évvel tovább élhetnek azok a hetvenedik évüket betöltött idős emberek, akik egészséges életvitelt folytatnak és idősebb korukban is aktívak maradnak.

A stockholmi Karolinska Intézet munkatársai 1810, 75 év feletti embert vontak be követéses tanulmányukba; ennek eredményeit a British Medical Journal orvosi folyóirat online kiadásában ismertették.

Néhány népszerű és gyakran fogyasztott étel komoly hatással van a gondolkodásra és az agytevékenységre, agyfejlődésre. A Reader's Digest cikke gondolatébresztő és elgndolkoztató napjaink sláger ételeiről.

Címszavakban: cukor, vörös húsok, vaj, chips, pizza, gyorsételek, rágógumi, alacsony szénhidráttartalmú diéták

Megfelelő rost mennyiség fogyasztása biztosítja a szervezetnek a megfelelő kiválasztást, ami az emésztőrendszer hatékony működéséhez szükséges, valamint biztosítja a szervezet számára az élelmiszerekben található minden fontos tápanyag felszívódását. Egy szennyezett „bedugult” emésztőrendszer megakadályozhatja az emésztés megfelelő működését.

A legtöbb ember csak kb. 15g rostot fogyaszt naponta, míg a megfelelő mennyiség több mint 25g lenne. A rostok segítik a salakanyagok gyors távozását is a szervezetből, ezáltal hozzájárulnak az egészséghez.

Az oldható rostanyag tökéletes forrása az útifű maghéj, amely a vízből képes a saját tömegének a húszszorosát magába szívni. Ezáltal létrejön egy lágy zselé, ami elkezd felszívódni a béltraktusban. Ez segíti a toxikus anyagok eltávolítását, valamint segít megelőzni, hogy ezek az anyagok hosszú időt töltsenek a belekben.

Egy kanadai kutatás szerint már igen látványos eredmények érhetők el az energiatakarékosság területén azokban a háztartásokban, ahol tudatosan fogyasztják az energiát. A kutatásban résztvevők átlagosan 9%-kal csökkentették felhasználásukat. Azokban a háztartásokban pedig, ahol elektromos árammal melegítik a vizet, átlagosan kb. 17%-ot tudtak megtakarítani.

A Calgaryban és Edmontonban lefolytatott kutatás során fogyasztás-mérőket osztottak ki 280 véletlenszerűen kiválasztott háztartásnak. A mérőműszerek alkalmasak voltak a költségek kimutatására és hosszabb távú kalkulálására is.

Miért van az, hogy közel azonos felkészültségű sportolók közül az egyik mindig nyer, a másik meg alulmarad? Pech, vagy a szerencse kérdése lenne? Sportpszichológusok szerint a megfelelő önbizalomszint elengedhetetlen a sikerességhez – akinek a „béka feneke alatt van”, az mondjon is le a győzelemről, de ugyanilyen fontos az is, hogy aki sikeres akar lenni, annak álmodozásai, gondolatai is a sportról szóljanak.

Önbizalom nélkül lehetetlen érvényesülni – nemcsak a sportban, hanem az élet minden területén. Az önbizalommal bőven megáldott embereket sokat egyből meg is vetik, összekeverve a saját magukba vetett hitet a beképzeltséggel. Még inkább igaz ez a sportolókra: ha csak egy keveset gondolkodunk rajta, akkor is találunk legalább hármat, akinek a mi mércénkkel mérve már „nagy az arca”.

A nap ragyogása, az élénk színek, virágok, a napfény körülvesz minket. Már olyan régóta vártunk erre. Bármilyen kiszámíthatatlan sokszor az idő, a nyár minden mosolyának hálásak vagyunk. Kezdjük visszanyerni a nyári formánkat.

Feltöltődünk energiával, jókedvvel, testünk és bőrünk is megváltozik. Sokan mondják, hogy nem szükséges nyáron vitaminokat szedni, hiszen a gyümölcs- és zöldségfogyasztással a vitaminhiányt így is bőven bepótoljuk. Pedig vannak olyan termékek, melyeket kimondottan nyáron érdemes szedni. Hiszen olyan anyagokat tartalmaznak, melyeket feltétlenül szükséges eljuttatni a szervezetnek.

Az egyik „legnyáriasabb” termék a haj-, bőr- és körömerősítő kapszula, aNutrikap. Kinézetre nagyon szerény termék, azonban annál értékesebb. Hiszen köles kivonatot tartalmaz, a köles pedig a leggazdagabb gabona.

A köles tartalmaz foszfort, ként, fluort, vasat, magnéziumot, káliumot, cinket, B-vitaminokat, pantoténsavat, nikotinsavat. Igen sok kovasav van benne (szilícium!), ami nélkülözhetetlen a csontok, a porcok, a kötőszövet, a haj és a bőr fejlődéséhez. Kovasav nélkül egyetlen szervezet sem tudna létezni. Az életkor előrehaladtával folyamatosan csökken a szövetek kovasav tartalma. Az emberi táplálékban a szilícium alig fordul elő.

Nagyjából minden harmadik, tizenöt évesnél idősebb egyén - világszerte mintegy 1,5 milliárd ember - életvitele nem felel meg a fizikai aktivitásra vonatkozó jelenlegi ajánlásoknak - állapította meg a jelentés, amely a problémát pandémiaként, vagyis világjárványként írta le.

A kamaszok körében még aggasztóbb a helyzet, a 13 és 15 év közöttiek körében ötből négyen nem mozognak eleget.

A tanulmány azt tekinti fizikai inaktivitásnak, ha valaki nem végez hetente ötször 30 percnyi közepes intenzitású testmozgást, vagy hetente háromszor 20 perc nagy intenzitású testmozgást, esetleg ezek kombinációját. Megállapították a tanulmányban azt is, hogy az inaktivitás növekszik a korral, gyakoribb a nőknél, mint a férfiaknál, és a magasabb jövedelmű országokban a lakosság nagyobb hányadát érinti.