Fortuna „kerékpáros keze” nem óvta versenyzőinket, hiszen Zita a mooloolabai VK előtt esett biciklijével, a baleset következtében elmozdultak a bordái és sérültek a bal oldali mellkasi izmai is. Mindez 3 hét kihagyással járt. A sérülés Sydney-ben már nem hátráltatta, viszont a 3 hét, felépüléssel eltöltött időszak érezhető volt versenyzésén.
Felépülése után Zita kevésbé érezte magában azt az erőt, amit februárban, így óvatosabban vágott neki a WCS szezonnyitónak, mely a sorozat legnehezebb pályáján került megrendezésre. Kerékpár közben volt egy holtpontja is, ami még visszafogottabbá tette versenyzését. A futásnál pedig a nagy szél hátráltatta, hiszen egyedül futott és ért célba a 25. helyen.
Figyelembe véve a körülményeket, Zita nincs elkeseredve az eredménye miatt és újult erővel készül a május 8-i, seoul-i versenyére, ahol sokkal bátrabb versenyzést vár magától.
Vanek Margit számára a verseny teljesítése volt a cél, továbbá, hogy ráérezzen az elitek által diktált tempóra. Kerékpározás közben technikai gondjai voltak, így leszakadt a mezőnytől. Miután problémái megoldódtak, felzárkózott a többiekhez a 4. körben. Mikor utolérte a bolyt, szeretett volna fogást váltani, azonban egy fekvőrendőr kibillentette az egyensúlyából. Súlyos sérülés nem történt, megúszta horzsolásokkal, de a versenyt már nem tudta folytatni.
A befutót hatalmas izgalmak előzték meg, mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy 1 másodpercen belül ért be az első 3 helyezett. A versenyt végül nagyszerű hajrájának köszönhetően - nem kis meglepetésre a tavalyi ranglista 25. helyezettje - a chilei Barbara Riveros Diaz nyerte 02:04:19-es idővel.
„Izgatott állapotban vágtam neki az utolsó körnek, mivel nem vagyok jó a hajrában, de ma minden összejött” – nyilatkozta Barbara.
A férfi mezőnyben az új-zélandi Bevan Docherty diadalmaskodott 1:51:27-es idővel, mögötte Alexander Burkhankov ért célba 5 másodperccel lemaradva. A dobogó 3. fokára a francia David Hauss állhatott fel.
„Nagyon nehéz volt a pálya” – nyilatkozta Bavan. „Sokkal keményebb volt a verseny, mint amire számítottam, de az utolsó kör megkezdésénél éreztem magamban annyit, hogy váltani tudjak. Hihetetlen élmény volt az operaház előtti pályán befutni a célba.”
Forrás: MTSZ