Sokkal inkább az a motiváció, hogy elmondjam minden kedves csapattársnak, hogy hálával tartozom a klubnak és minden kedves barátomnak, akik az elmúlt három évben segítettek abban, hogy lajhár tempóval ugyan, de mégis szép lassan javítsak a rettenetes fizikai teljesítményemen. És hogy erre miért is van/volt szükségem? Ahogy azt mindenki tudja, zsák számra szállítják a csapattagok a jobbnál-jobb eredményeket, terepversenyeken, legyen az triatlon, terepfutás, mtb és még sorolhatnám…
Amiről kevesebben tudhattok, hogy ifjonc és aktívabb sportoló koromban a vívás mellett az öttusa volt a nagy szerelem és ezzel is próbálkoztam, ahogy a jóval ügyesebb és eredményesebb nővérkém, Partics Katalin is.
Ennek a szerelemnek újra hódolva, 3 évvel ezelőtt amikor leporoltam a sportcuccokat, elkezdtünk a Masters öttusa versenyeken is indulni.
Idén július elején Prágában rendezték meg az Öttusa Masters Világbajnokságot.
Kati és én is megmérettettük magunkat. Ami érdekesség volt a versenyen, hogy az aktuális szabályrendszernek megfelelően, már nálunk az „age group” versenyzőknél is a kombinált számmal zárult a küzdelem. Tehát a versenyszámok úgy követték egymást, hogy lovaglással kezdtünk, ezt követte a vívás, majd az úszás és végül futás lövészettel tarkítva. Kati a 40+ kategóriában a második helyről vágott neki az utolsó (kombinált) számnak, tetemes hátrányból. 40 másodperccel indult el a vezető német lány után, hogy egy lövészet, 800m futás, újra lövészet, majd 800 méter futás és végül harmadszorra is lövészet és 800 méter agyonsavasodott futás után előbb érjen célba, mint az ellenfél. Nem tűnt egyszerű feladatnak, de ahogy haladtak előre a versenyszámokban egyre vidámabban néztem, ahogy dolgozza le a hátrányát. És mindez olyan jól sikerült, hogy az utolsó métereken már nem kellett aggódnom, megnyugtató fölénnyel lett Masters egyéni Világbajnok.
Rám egy picit más sors várt aznapra. Jól ment a versenyzés. Hibátlan lovaglás után megnyertem a vívó számot (az összes korosztály együtt vív ilyenkor nemenként), és a korosztályban az úszáson is első helyen zártam. Így a 30+ kategóriában az első helyről indultam el, hogy egy jó kombizással behúzzam az ott és akkor kötelezőnek érzett első helyet. Hogy miért is volt ekkora az arcom? Tudtam hogy a mögülem induló német legény a 3x800 méteres futás alatt 10-15 másodpercet tud rám verni maximum, és a lövészet az egyik legerősebb számom.
Tehát az 56 másodperc, amennyi előnyt addig összeszedtem, bőségesen elegendő lesz. Aztán a rajt után hamar ráeszméltem, hogy ez a futás közben lövöldözés, már rég nem az a sport, amiben én olyan jó lennék, ellenben az engem üldöző német túlságosan is. Olyannyira, hogy amikor a harmadik lövészetből kirohantunk az utolsó 800 méterre már csak 20 méter előnyöm volt, amit 400-hoz érve már le is dolgozott, az addigi második. És ami ennél még fájóbb volt, hogy 200-al a cél előtt olyan hajrát indított, hogy sanszom sem volt vele tartani. Kissé csüggedten és megszégyenülve bekullogtam a második helyen, hogy legyen egy szép ezüstöm.
Nem titkolom, csalódott voltam. Egyetlen dolog tudott motiválni: össze kell kapni magam, hogy a két nappal az egyéni verseny után megrendezésre kerülő vegyes váltó versenyen jól tudjak teljesíteni Katival karöltve.
Az egyéni és a vegyes váltó közötti napon megnéztük Prága nevezetesebb részeit, én immáron negyedszer. Bár ezúttal sokkal kevésbé homályosodtak el a dolgok a nap előrehaladtával (most nem lehetett sörözni)…
A vegyes váltó versenyen, ahol egy női és egy férfi versenyző alkot egy csapatot, 7 ország képviseltette magát. Ezek közül hatnak volt reális esélye az aranyérmet megszerezni, szerencsére minket is beleértve. Ezeknél a versenyeknél a csapat mindkét sportolója megcsinálja mind az 5 versenyszámot, egymást váltva. Tehát a lovas pályára együtt megyünk be, és amikor a női lovas sikeresen körbe ér, majd berobog a váltó zónába, indul a férfi. A vívásnál a nők a nőkkel, férfiak a férfiakkal vívnak. Az összes többiben a lovagláshoz hasonlóan zajlik.
Ami még érdekesség, hogy a verseny kezdése előtt hendikep pontokat adnak a csapatoknak, a csapattagok átlag életkora szerint. Ilyen szempontból nem volt szerencsés, hogy relatív fiatalok voltunk, mert az Angol csapathoz képest 130 másodpercnyi büntető pontunk volt. Vagyis ha az első három versenyszámban azonosan teljesítünk mint ők, több mint két perc előnnyel vágnak neki a kombinált számnak, ami itt így néz ki:
női versenyző kezdi lövészettel, rohan futni 800 métert, futás végén berohan a lőállásba, megpróbál minél gyorsabban 5 találatot bevinni (kb. mint a biatlonisták) és kimegy újra szaladni egy 800-at. A végén váltja a férfi versenyzőt, aki ugyan ezeket teljesíti, mielőtt célba érne.
Okunk nem volt a panaszra, hibátlant lovagoltunk, úszáson 2 tizedmásodperccel lemaradva, a másodikak lettünk, a vívást meg toronymagasan megnyertük. Így a második helyről várhattuk az utolsó kombinált számot. Előttünk az Angolok, mögöttünk a Csehek álltak. Utóbbi csapatról tudtuk, hogy ez a legerősebb számuk. Izgalmasra sikerült ez a verseny is, hiszen Kati folyamatosan ment fel az Angol versenyzőnőre, és mindkettejükre közeledett a Cseh versenyzőnő.
A váltás pillanatában a harmadik helyen voltunk, a vezető Angolokat és a második Cseheket követve. Szerencsére valamivel jobban ment, mint az egyéni alkalmával, így az utolsó 800 méteres futásra szinte együtt mentünk ki a Cseh vitézzel. Előttünk 40 méterrel az Angol versenyző. Szerencsére ő már fáradtabban mozgott, így kétszáz környékén karöltve a házigazdák versenyzőjével el is léptünk mellőle, már csak az aranyérem sorsát kellett lemeccsezni.
Kissé féltem az ellenféltől, hiszen kb. 190 magas, jó kötésű srác volt. Tartottam tőle, hogy ha együtt érünk el a célegyenesig, pörgethetem akárhogy magam, a langaléta leelőz csúnyán. Ezért úgy döntöttem, hogy 400-nál megpróbálok váltani, lesz ami lesz. És ezért köszönet a csapatnak, különös képen Sipinek és Ottónak, hogy segítettek javítani a futásomon, mert csodák csodájára kibírtam, ami az ellenfélről nem volt elmondható. A célba már megnyugtató 30 méteres előnnyel futhattam be, megszerezve a testvéremmel a Masters VB váltó aranyát.
Szóval nagyon köszönöm, hogy köztetek lehetünk. Jó és sportszerető embereket ismerhetünk meg, amikor a csapattagokkal találkozunk, és a terepsportoknak hála, fejlődik az állóképességünk, még ha az én esetemben ez lassan is történik…
Bocsi az össze-visszaságért. Az 5tusa bonyolult sport a szabályait tekintve, ráadásul én még írni se tudok. Remélem azért valamennyire megértettétek a történteket.
Hajrás X2S!
Peti
Edzések, edzéstervek: www.triatlonedzo.hu | Edzés cégeknek: www.cegedzes.hu
-
Kattints a nagyításhoz!
Kattints a nagyításhoz!
-
Kattints a nagyításhoz!
Kattints a nagyításhoz!
-
Kattints a nagyításhoz!
Kattints a nagyításhoz!
-
Kattints a nagyításhoz!
Kattints a nagyításhoz!
-
Kattints a nagyításhoz!
Kattints a nagyításhoz!
-
Kattints a nagyításhoz!
Kattints a nagyításhoz!
https://www.terepsport.hu/x2s-hirek/item/8286-partics-katalin-es-partics-peter-szenior-ottusa-vilagbajnokok-a-terepsportolok-kozott#sigProIded4d4ec89c
