Ízelítő a magazin témái közül:
hogyan igazodjunk ki a hústermékek címkéin;
génmódosítás és húsfogyasztás;
a halfogyasztás környezeti hatásai;
tartósítószerek, aromák, ízfokozók, enzimek, műfüst, szeparátorhús és radioaktív besugárzás a húsipar szolgálatában;
hagyományos állatfajták; komótos étkezés;
hentes-trükkök; szabadtartásos állattenyésztés;
állatjóléti termékcímkézés;
húsfogyasztás és morál;
sonkateszt és rejtvény.
Háttéradatok a hústermelésről és a húsfogyasztásról
-
Az Európai Unió piacára kerülő, állatok takarmányozására szánt növények
75 százaléka – nagyrészt szója és kukorica – tartalmaz módosított
géneket (GMO), mégsem bizonyított e módszernek emberre veszélytelen
mivolta.
- Az OÉTI által 2004 és 2006 között végzett hatósági
GMO-vizsgálat eredményei szerint számos hústermékben fordul elő
génmódosított összetevő, a csomagoláson azonban ezt nem mindig
jelölték. Az összesen vizsgált körülbelül öt tucat termék 39,5
százalékában találtak GMO-maradványt − ez az arány egyébként nagyobb,
mint az Európai Unió 19,5 százalékos átlaga.
- Világszerte
évente 44 milliárd húscsirkét vágnak le, melyek átlagos élettartama 6
hét. A húscsirkék többségét nagyüzemi állattartásban tartják, ahol akár
30 000 csirkét is összezárnak egyetlen csűrben, és ahol az állatok
életüket ürülékükben állva töltik el.
- Becsléses szerint jelenleg a hazai csirkehúsfogyasztás kb. 2%-át adják az állatjóléti elveket is betartó gazdaságok.
-
Számos feldolgozott hústermékben található húspép (más néven szeparátor
hús), amely a levágott állatok csontján maradt, nehezen eltávolítható
hús, a porcok, az inak, a csontok ledarálásával keletkezik.
-
A Magyarországon elfogyasztott halmennyiség közel kétharmada importból
származik az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének adatai
szerint.
- Számos Magyarországon is honos halfajtából készülő
terméket árulnak az áruházakban: Vietnámból (8900 km) például harcsát,
Argentínából (11 900 km) pontyot, Lengyelországból (500 km) pisztrángot
szállítanak. Egy-egy kiló haláru ideszállítása akár 2 kg
széndioxid-kibocsátással is járhat.
- Az 1960-as években kihalófélben lévő szürke marha állománya ma 4-500 egyedre tehető.
-
A nitrit, nitrát ma is az egyik legelterjedtebb és leginkább kifogásolt
tartósítószer a hústermékekben. A nitritek vérnyomáscsökkentő és
értágító hatásúak.
- Egy 1350 Ft/kilogramm árú virsli
összetevői és annak magyarázata: Mechanikusan nyert pulykahús 54%,
Ivóvíz, Pulykabőr, Nátrium-laktát (E325: nedvesítő, savanyúságot
szabályozó anyag, kockázata nem ismert), Kálium-laktát (E326:
nedvesítő, savanyúságot szabályozó anyag, kockázata nem ismert.)
Nátrium-d-Eritroaszkorbát, Citromsav (E330: antioxidáns, savanyúságot
szabályozó, stabilizátor anyag, magas koncentrációban fogszuvasodást
okozhat.), Szójafehérje-koncentrátum, Nátrium-nitrites pácsó (E250,
tartósítószer, vérnyomáscsökkentő, értágító, rákkeltő hatású lehet.),
Difoszfátok (E450: savanyúságszabályozó, stabilizátor anyag. Kockázata
nem bizonyított.), Trifoszfátok (E451: savanyúságszabályozó,
stabilizátor anyag. Kockázata nem bizonyított.), Fűszerek,
Fűszerkivonatok, Szőlőcukor, Glükono-delta-lakton (E575: savanyúságot
szabályozó anyag. Kockázata nem ismert.), Nátrium-glutamát (E621:
ízfokozó. Kockázata nem bizonyított.), Tejcukor, Paprikakivonat, Aroma,
Mustár
További információ és recenzió példány igénylés:
Gulyás Emese (0630/20 19 318)
Tudatos Vásárlók Egyesülete - Tel/Fax: 225-81-36,
Tartalom és borítókép: www.tudatosvasarlo.hu/magazin
