Ahogyan a "Fél lábbal, két karral bajnoki cím az épek mezőnyében - Anthony Robles, a birkózó" cikkben is írtam, "Néha nem még több harciasságra van szükség, hanem tisztább figyelemre és tudatos döntésre."
A hegy, amely egy hét alatt megváltozott
A 8051 méteres Broad Peak a Karakorum negyedik legmagasabb hegye és a Föld tizenkettedik nyolcezrese. A K2 közvetlen közelében emelkedő óriás normál útja technikailag kevésbé hírhedt, mint szomszédjáé, de ez inkább viszonyítás, mint megnyugtatás. Nyolcezer méter környékén a „kevésbé veszélyes” nagyjából annyit jelent, hogy a régi Terminátor vagy az új Terminátor követ egy sikátorban.
Július közepén a Broad Peak állapota még kedvezőbbnek látszott. Klein Dávid akkor arról számolt be, hogy a lavinaveszély alacsony, mert a korábban instabillá vált hótömeg jelentős része már leszakadt. Ez azonban nem állandó minősítés volt, hanem egy adott pillanat megfigyelése. A hegyek pedig arról is híresek, hogy képesek a legváratlanabb és kiszámíthatatlanabb változásokra, amelyek nem veszik figyelembe az expedíciós terveket.
Július 22. körül erős havazás kezdődött. A friss hó új terhelést helyezett a régi hórétegekre, a szél pedig további táblákat építhetett a magasabb lejtőkön. A csapatok nagy része fokozatosan levonult. Klein és amerikai társa, Ian Overton július 25-én hagyta el az alaptábort.
Dávid a National Geographicnak tömören fogalmazta meg a döntése mögötti logikát:
„Nagy havazás után nem elég a jó idő. A hónak vagy meg kell tapadnia a hegyen, vagy le kell csúsznia.”
Ez nem költői kép, hanem hómechanika és sokéves tapasztalat. A havazás megszűnése és a felhők eltűnése még nem jelenti automatikusan azt, hogy a hótakaró stabil. A friss hóban és a régi-új rétegek határán kialakult gyenge zónáknak időre van szükségük. A hivatalos lavinaismereti anyagok szerint az újhó-probléma a havazás alatt és még napokkal utána is fennállhat; ilyenkor a legbiztonságosabb stratégia a lavinás terep elkerülése, amíg a hótakaró meg nem erősödik. (National Geographic, WSL–SLF, Avalanche Canada)
Klein Dávid: huszonhat év után ugyanazon a hegyen
Klein Dávid számára a Broad Peak nem ismeretlen nyolcezres volt. 2000-ben ő vezette azt a kilenctagú magyar expedíciót, amelyből Ács Zoltán és Mécs László első magyarként jutott fel a csúcsra. Klein akkor nem ért fel, de alaposan megismerte a hegyet. Több mint negyedszázaddal később Ian Overtonnal tért vissza, hogy pótlólagos oxigén és magashegyi teherhordók segítsége nélkül próbálkozzon.
Dávid pályájának eddigi négy nyolcezres sikere a Gasherbrum II, a Cso Oju, a Manaszlu és az Annapurna. Mindegyiket palackozott oxigén nélkül mászta meg. Overtonnal régi kötéltársak: a 2012–2013-as téli Nanga Parbat-expedíción is együtt dolgoztak, ahol lavina és magashegyi agyi ödéma is veszélyeztette a csapatot. Vagyis egyikük sem prospektusból tanulta, hogy a hegyeknek olykor kellemetlen természetük van. (Klein Dávid expedíciós adatlapja, ExplorersWeb)
Az idei csúcskör július 16-án kezdődött. Overton a magashegyi betegség tünetei miatt visszaereszkedett, így Klein egyedül folytatta. Július 19-én hajnali egykor indult tovább, egy pakisztáni kötélrögzítő csapat által kialakított új nyomvonalon. Az út azonban a vártnál hosszabbnak és technikásabbnak bizonyult.
Klein 19–21 órányi folyamatos magashegyi mozgás után, hozzávetőleg 50–70 méterrel a valódi csúcs alatt fordult vissza. Ha továbbmegy, várhatóan egyedül marad a csúcsrégióban, sötétben, rendkívüli kimerültséggel, palackozott oxigén nélkül. Ilyen helyzetben az utolsó ötven méter nem ötven méter. Hanem a teljes visszaút, minden addigi fáradtsággal együtt. (ExplorersWeb)
A döntést később néhányan a karosszék oxigéndús magaslatáról bírálták. Csakhogy a magashegyi mászásban nem az a bátorság legmagasabb formája, amikor valaki mindenáron továbbmegy. Hanem amikor képes lemondani arról, amiért hónapokon vagy éveken át dolgozott.
Nirmal Purja: az ember, aki felgyorsította a Himaláját
Nirmal „Nimsdai” Purja egészen más utat képviselt. A Nepálban született, később a brit hadsereg gurka alakulatánál és a Special Boat Service (SBS - a híres/hírhedt SAS tengeri, vízi egysége) kötelékében szolgáló mászó a sebesség, a szervezés és a csapatmunka új korszakát hozta a nyolcezreseken.
2019-ben, a Project Possible során 189 nap alatt járta végig mind a tizennégy nyolcezrest. Használt palackozott oxigént, rögzített köteleket és kivételesen erős nepáli csapatot – ezt ő maga sem titkolta. A vállalkozás mégis alapjaiban változtatta meg azt, amit a magashegyi expedíciók időigényéről és logisztikájáról gondoltunk. A rekordot később a „valódi csúcsok” újraminősítése miatt korrigálták, Purja pedig visszatért a vitatott hegyekre, és 2021-re teljesítette az elismert csúcsokat is. (Guinness World Records)
2021 januárjában kilenc nepáli társával végrehajtotta a K2 első téli megmászását. A tíz mászó néhány méterrel a csúcs alatt bevárta egymást, majd együtt, a nepáli himnuszt énekelve érkezett fel. Purja pótoxigén nélkül teljesítette a mászást. Ez már nem csupán sportteljesítmény volt, hanem történelmi gesztus: a Himalája hegyein dolgozó nepáli mászók először nem valaki más expedíciójának háttérembereként, hanem saját teljesítményük főszereplőiként írtak történelmet. (National Geographic)
Purja hangos, karizmatikus és megosztó jelenség volt. Hőst és üzletembert, katonát és médiaszemélyiséget, kivételes mászót és egy újfajta himalájai expedíciós ipar jelképét látták benne. Egyvalami azonban aligha vitatható: milliók számára tette láthatóvá a nepáli hegymászók erejét, tudását és szerepét.
A július 30-i lavina
Purja eredetileg nem a Broad Peaket szánta expedíciója fő céljának. A hegy később került be a programba, miután július 21-én megmászta a Gasherbrum II-t. Miközben több más csapat a friss havazás miatt már elhagyta a Broad Peaket, az Elite Exped és néhány további mászó maradt.
Július 30-án reggel a tízfős csoport elindult felfelé. A GPS-adatok szerint Purja jeladója 7 óra után 6430 méter körül, közvetlenül 9 óra előtt pedig mintegy 6660 méteren járt. Fél órán belül több mint hatszáz méterrel alacsonyabbról érkezett új jel. Más mászók eszközei hasonló, rendkívül gyors zuhanást mutattak.
A lavina a Broad Peak nyugati oldalának fő vályújában sodorta lefelé a csapatot. Az Associated Press és az Elite Exped később megerősítette, hogy Purja és mind a kilenc társa életét vesztette. A szélsőséges időjárás, a folytatódó havazás és az újabb lavinák veszélye a keresést és a holttestek kiemelését is nehezítette. (Associated Press)
Purja volt a csoport legismertebb tagja, de a tragédiának nem egyetlen áldozata volt. Tapasztalt nepáli magashegyi mászók, a pakisztáni Sohail Sakhi, az ománi Nadhira Al Harthy, az amerikai Mallory Geis és a kínai Wang Zhong is a hegyen vesztette életét. Tíz külön történet ért véget ugyanabban a fehér zuhanásban.
A lavina pontos kiváltó oka és típusa egyelőre nem ismert. Nem tudjuk bizonyosan, hogy spontán leszakadás, szél által épített tábla, felülről érkező jég- vagy hótömeg, esetleg több tényező együttese indította-e el. Amíg nincs részletes szakmai vizsgálat, felelőtlenség volna a tragédiát egyetlen rossz döntésre vagy személyre visszavezetni.
Mit tanít a baleset?
1. A jó idő nem azonos a biztonságos hóval
A kék ég időjárási információ, nem lavinajelentés. Nagy havazás után a hótakarónak idő kell az ülepedéshez és a rétegek összekapcsolódásához. A folyamat néhány napig, összetett gyenge rétegek esetén jóval tovább is tarthat.
2. A kockázatot minden nap újra kell értékelni
Július közepén Klein még alacsony lavinaveszélyről számolt be. Egy héttel később már nem tartotta elfogadhatónak a hegy állapotát. Ez nem ellentmondás, hanem helyes kockázatkezelés: a tegnapi megfigyelés nem írja felül a mai havazást.
3. A visszafordulási szabályt indulás előtt kell meghatározni
Időpont, fizikai állapot, oxigénkészlet, időjárás, társak helyzete, útvonal és ereszkedési tartalék: ezekből előzetesen határokat kell alkotni. Nyolcezer méteren, kimerülten már nem ugyanaz az agy tárgyal önmagával, amelyik az alaptáborban a tervet készítette.
4. A csapat jelenléte nem bizonyítja, hogy a hegy biztonságos
Sok tapasztalt ember együttes döntése sem változtatja meg a hó szerkezetét. A csoport biztonságérzetet adhat, de lavinában a nagy létszám egyszerre jelenthet nagyobb kitettséget és több áldozatot. A többi expedíció visszavonulása ezért olyan információ, amelyet legalább olyan komolyan kell mérlegelni, mint a továbbindulók magabiztosságát.
5. A terep megsokszorozza a következményeket
Egy fő vályú vagy széles lavinapálya összegyűjti és felgyorsítja a lezúduló havat. Ilyen terepcsapdában egy kisebb lavina is végzetes lehet; egy nagy hóomlás pedig száz- vagy akár ezerméternyi zuhanássá válhat.
6. A jeladó helyzete nem feltétlenül az ember helyzete
Purja GPS-ének későbbi apró elmozdulásai rövid időre reményt adtak. Mély hóban, meredek terepen azonban a műholdas helyzet pontatlan lehet, az eszköz pedig leválhat a viselőjéről. A technika fontos segítség, de nem képes minden körülmények között megbízható életjelet közvetíteni.
7. A tapasztalat csökkenti a kockázatot, de nem törli el
Purja a világ egyik legtapasztaltabb magashegyi mászója volt. Ez sem tette sebezhetetlenné. A hegyek nem ismerik a rekordokat, nem nézik a dokumentumfilmeket, és a követőtábor méretét sem kérdezik meg. Csak a lejtés, a hóterhelés, a hőmérséklet, a szél és a gravitáció számít.
Csúcs vagy hazatérés
Klein Dávid visszafordulása és Nirmal Purja halála között nem húzható egyszerű ok-okozati vonal. Nem tudjuk, hogy Dávid ugyanabban az időpontban, ugyanazon a helyen és ugyanazon körülmények között milyen sorsra jutott volna. A hegymászásban az utólagos bizonyosság többnyire csak a völgyben terem meg, ott pedig már mindenki kitűnően látja a hegyet.
A két történet mégis ugyanazt a kérdést teszi fel: mit nevezünk sikernek? A csúcs elérését? A rekordot? A fényképet? Vagy azt a döntési képességet, amely akkor is működik, amikor már szinte megérinthető a cél?
Nirmal Purja életműve azt üzente, hogy a lehetetlen határai mozgathatók. A Broad Peak tragédiája ehhez hozzátesz egy fájdalmas kiegészítést: a természet határai megmaradnak és az embernek ezt figyelembe kell vennie. Klein Dávid pedig ezúttal nem hozott haza csúcsfotót, de valami fontosabbat hozott: saját magát.
Ahogyan a hegymászók között mondják: "A legjobb hegymászó az idős hegymászó."
A hegy ott maradt. Ez nem vigasz azoknak, akik nem tértek vissza, de figyelmeztetés mindazoknak, akik egyszer elindulnak felfelé.
Tóth Viktor, szerkesztő
Forrás: apnews.com | Klein Dávid Facebook
