A Magyar Természetvédők Szövetsége és a Levegő Munkacsoport közös kiadványa fel kívánja hívni a figyelmet a mindennapi életünkben fellelhető vegyi anyagok jelentette kockázatra. A füzet célja a lakosság - főleg a családi vásárlásokat leggyakrabban intéző nők - tudatosságának növelése, szemléletmódjuk befolyásolása, hogy változtassanak mindennapi szokásaikon a vegyi anyagok használatát illetően. „Különösen aggasztónak találjuk, hogy a veszélyes vegyi anyagok átjutnak a méhlepényen, így az anya átadja ezeket az ekkor még kifejlett immunrendszerrel nem rendelkező gyermekének. Egyes káros hatások (allergia, asztma, tanulási zavarok, fejlődési rendellenességek) pedig csak évekkel később jelentkeznek.”
Tartalom
Feltétlen bizalom vagy elővigyázatosság?
Bloody Mary
A nők és a babák érzékenyebbek
Új szabályozás - Valódi megoldás?
Aki a virágot szereti ...
Vissza a középkorba?
Vegyszerek a köldökzsinórvérben
Amerikai kutatások mesterséges vegyi anyagokat mutattak ki újszülöttek köldökzsinór vérében. E tudományos jelentés nyilvánosságra hozatalakor néhány demokrata szenátor az Európai Unió REACH tervezetéhez hasonló törvényjavaslatot nyújtott be az Egyesült Államokban „Gyermekekre ártalmatlan vegyi anyagok” (Child Safe Chemicals Act, CSCA) néven. A hazai civil szervezetek ennek kapcsán a magyar kormánytól és a magyar európai parlamenti képviselőktől egy átgondolt vegyianyag-politika kialakítását kérték.
Az Egyesült Államokbeli kutatásra alapozva a Greenpeace és a WWF közös kiadványából kiderül, hogy a köldökzsinóron keresztül akadálytalanul jutnak a magzatba a veszélyes vegyi anyagok. Már korábbi kutatásokból ismertté vált, hogy a hétköznapi termékekben, az élelmiszerekben található mesterséges vegyi anyagok kimutathatóak az emberek véréből, ám most kiderült: ezek az anyagok a kisbabákba is átkerülnek.
Az amerikai Környezetvédelmi Munkacsoport (Environmental Working Group) nevű civil szervezet megbízásából 2004–2005-ben 413 féle vegyi anyagot keresve 100 újszülött köldökzsinór vérét elemezték. Az eredmények megdöbbentőek. A vizsgálatok során összesen 287 különböző vegyi anyagot találtak, közülük 209-et még soha nem mutattak ki köldökzsinór-vérből.
A vizsgált vegyi anyagok közül 180 anyag rákot, 217 idegrendszeri problémákat, 208 pedig születési vagy fejlődési rendellenességeket eredményez. A magzati élet során a legaktívabb a szervezet fejlődése, amelyet természetes vegyi anyagok, hormonok irányítanak. A fejlődő szervezet ezért különösen érzékeny a hasonló jellegű, de más hatású vegyi anyagok jelenlétére. Bármilyen csekély eltérés komoly következményekkel járhat a magzat fejlődésére és egészségére nézve, rövid éhosszútávon egyaránt.
A mindennapi életünk során számtalan vegyi anyaggal találkozunk. Sok közülük az emberi szervezet működéséért felelős hormonokhoz hasonlóan viselkedik, ezért képes hátrányosan befolyásolni a szervezet működését. Lassan, de biztosan nő a koncentrációjuk, majd évek, évtizedek múlva jelentkezik a hatásuk allergia, terméketlenség, rák, születési rendellenesség, immunproblémák formájában. Hatásuk nemcsak a koncentrációjuktól függ, hanem az egyéni érzékenységtől is. Arról nem is beszélve, hogy ma már nem egyes anyagokról, hanem „koktélok”-ról kell beszélnünk, hiszen sok különféle mesterséges vegyi anyag van jelen szervezetünkben. Egy „átlagos” európai polgárban mintegy 300 mesterséges vegyi anyag található.
A köldökzsinór-vérben találtak például alkilfenolokat: nonil- és oktilfenolt, melyek műanyag adalékanyagokból származnak, de megtalálhatóak szőnyeg- és textiltisztító anyagokban, sőt növényvédőszerekben is. Ezek az anyagok felhalmozódnak az élő szövetekben és károsítják a hormonrendszert. Egy másik műanyag adalékot, a szaporodási képességeket károsító biszfenol-A-t is kimutattak. Ez az anyag a közelmúltban került a figyelem középpontjába, amikor a zöldek bemutatták, hogy megtalálható a bébiételek fedelének belső borításában. A brómozott égésgátló anyagok korlátozása szintén napirenden van, mert ezek a műszaki cikkektől a ruhákig szinte mindenhol jelen lévő anyagok rákkeltők, és lebomlásuk igen lassú.
...
Teljes cikk (.pdf)
