Hetente pedig alig öt órát kell egy bizonyos szintnél (90 decibelnél) hangosabban hallgatni az MP3-lejátszót, és néhány évvel később garantált a hallósejtek permanens sérülése.
Ma jelent meg az a tanulmány, melyet a Scientific Committee on Emerging and Newly Identified Health Risks (Újonnan azonosított egészségügyi kockázatokkal foglalkozó tudományos bizottság) tett közzé. Az Európai Unió megbízásából tevékenykedő szervezet rámutatott, hogy a fiatalok nincsenek tudatában a hangos zene jelentette veszélynek, és amikor észlelik annak hatását, már túl késő: a halláskárosodás fokozatosan, évek alatt alakul ki. A tinédzserek nagyjából húszas éveik közepére fedezik fel, hogy hallásuk korántsem olyan éles, mint régen, ám ekkor már nem lehet mit tenni.
Az ostoba emberek hazájában (USA) be is perelték az Apple-t Ipodja kapcsán: egy louisanai férfi azzal a váddal állt a bíróság elé 2006-ban, hogy a zenelejátszó hozzájárult halláskárosodásához, mivel akár 115 decibeles hangerősséget is el lehet érni általa. A férfi természetesen pénzt akart kapni egészségügyi problémája kompenzálásaként, illetve azt akarta elérni, hogy maximalizálják 100 decibelben a zenelejátszó maximális hangerősségét, és olyan fejhallgatókat adjanak ki hozzá, amely kiszűri a környezeti zajokat (ezeket így nem a zenével „kell elnyomni”). Éppen csak azt hagyta ki a számításból, hogy a hangerőszabályzó gomb nem díszeleme a készüléknek...
