Bemutatkozás
Gál Tamás István vagyok, Tapolcán születtem 1983. június 17-én. Jelenleg Veszprémben élek a családommal. Szerencsésnek mondhatom magam, mert Magyarország egyik, ha nem a legszebb vidékén, a Tapolcai-medencében, a tanú hegyek lábánál tölthettem a gyerekkoromat. Kiskoromtól kezdve már életem része volt a sport, azon belül is az atlétika, kerékpározás, valamint a csapatsportok. Sokszor bejártam a környék csúcsait, vagy a szüleimmel túrázva, vagy kerékpárral. A csapatsportok közül főleg a kézilabda és a futball volt a kedvenc. A kézilabda egy maradandó kézsérülést követően a háttérbe szorult és maradt a futball. Hosszú ideig tagja voltam a Nemesgulácsi focicsapatnak, majd mikor elkezdődött a katonai pályám, lehetőséget kaptam, hogy Pápa NB1/B csapatában játszhassak. Egy idényt és pár év kihagyást követően 2009-ben, a megye 1-ben fejeztem be a labdarúgó pályafutásom. Ezt követően hobbi, valamint amatőr szinten a futás, terepfutás lett az életem része. 2018-ban Vass Tibor (interjúnk itt olvasható) közbenjárásával megismerkedtem a tájfutással és a Veszprémi Honvéd Sportegyesület Tájfutó Szakosztály tagja lettem.
Katonai pályám 2003 őszén kezdődött, amikor besoroztak Tapolcára, majd 2004-ben jelentkeztem a Magyar Honvédség Kinizsi Pál Tiszthelyettes Szakképző Iskolába Szentendrére. Itt kóstoltam bele először a honvédségen belüli versenyekbe. Az iskola csapatával részt vehettem a 2005. évi MH Járőrbajnokságon (10-15km-es táv, 7 fős csapatok, terepen történő tájékozódás, természetes és mesterséges akadályok leküzdése, valamint komplex harcászati feladatok végrehajtása). Nagyon jó csapattal indultunk, ahol, többek között Lancz Attilának is köszönhetően megtapasztaltam az egymásért való küzdés csapatépítő szerepét, amely megalapozta a következő MH versenyeken való részvételemet.
Az iskola elvégzését követően a Magyar Honvédség Pápa Bázisrepülőtérre kerültem, ahol Bíró András (akkori testnevelő tiszt) támogatásával, az alakulat csapatának tagjaként részt vehettem az MH szintű versenyeken (Lőbajnokság, Háromtusa bajnokság, Mezei Futóbajnokság, Járőrbajnokság), valamint a helyi rendezésű katonai túlélő futásokon (Military Survival Run - videóösszeállításunk itt látható, egy rövid összefoglaló itt olvasható). Neki köszönhetem azt is, hogy részt vehettem Viskov-ban (Csehországban) a „Summer Suvival” 5 napos katonai túlélő versenyen. Vele és Tamás Attilával indultam el egy csapatban az első 54-es Kihívásomon is (Az 54-es Kihívása télen, Bakonyszentkirály – Márkó). Már az első alkalommal megtetszett a verseny, amelyet jó pár követett. Többször volt alkalmam Bíró Andrással, Paksi Sándorral (vele készült interjúnk itt olvasható) és Tamás Attilával indulnom, akiktől sokat tanulva (versenyszellem, kitartás, bajtársiasság) sikerült jó eredményeket elérni. A Kihívások során ismerkedtem meg a verseny rendezőjével, Vass Tiborral is, akinek a közbenjárásával 2018-ban kerültem az MH 54. Veszprém Radarezredhez. Ettől az évtől kezdve nem, mint résztvevő, hanem, mint rendező veszek részt a Kihívásokon.
Elmesélnéd számodra mi a Kihívás szervezésének az esszenciája?
2018-tól kezdve rengeteget tanultam Vass Tibortól, az 54-es Kihívás katonai túlélő próba létrehozójától. Az Ő segítségével, támogatásával és szakmai tanácsaival kezdhettem bele a 2018-as, 108 km-es Kihívás megtervezésébe és megszervezésébe.
54-es nyári Kihívás 2012 (108 km) kb. félúton a Burok-völgyben.
A Kihívás gerincét a terepen történő tájékozódás, a térképolvasás adja. Aki nem tud térkép alapján tájékozódni, annak nagyon kevés esélye van egyéniben teljesíteni. Ebben az esetben érvényesülhet az az elv, mint a csapatépítés során a fociban.
Kezd úgy, hogy „Végy egy jó kapust!” Kell valaki, aki jól tud tájékozódni! Kell egy jó csapat!
Igaz, most sokan mondhatják, de hát ott a GPS! A Kihívás soron következő pontjai nem mindig koordinátával (MGRS – Military Grid Rate System koordináta) kerülnek megjelölésre. A tájékozódási tudás van előtérbe helyezve, amikor a pontok háromszögeléssel, vagy adott állásponttól mért távolságban és északi iránytól mért fokban megadva kerülnek meghatározásra. Ez is mutatja, hogy mennyire élesnek, koncentráltnak és sokoldalúnak kell lenni a Kihívás teljesítéséhez. Hisz a táv bármely részén egy rossz koordináta felvétel (következő pont meghatározása), vagy a ponthoz vezető úton, egy erdei útkereszteződésben való rossz út választása, akár a verseny végét is jelentheti. A hiba korrigálása (visszatérni a jó útra) rengeteg időt és energiát vehet igénybe, mentálisan megtörheti a versenyzőt, amely könnyen a feladás megfontolásához vezethet.
54-es nyári Kihívás 2023 Városlőd – 54 MGRS koordinátával jelölt pont felvétele a térképen
Az eddigi Kihívásokon minden induló egység (egyéni, pár, vagy csapat) részére MGRS koordinátahálóval ellátott, katonai térkép került biztosításra. Ez általában 1:25000-es méretarányú, de volt már rá példa, hogy a teljes útvonalat két 1:30000-es méretarányú térkép fedte le.
A 2024-es Kihíváson az indulók nem kapták meg a rajtnál mind a 6 térképet, hanem csak az első szelvényt és a számukra nem ismert ellenőrzési pontokon kapták meg a soron következőt.
A Kihívás másik nehézsége, hogy a legtöbb esetben, a soron következő ellenőrzési pontok helyét, az állomásokon, feladat gyanánt, a versenyzőknek kell különböző módszerekkel, vagy tereptan ismeretek segítségével meghatározni. Ezek, vagy vissza-visszatérő feladatok, vagy (és ez a rendezők törekvése ez) a Kihívásokon még új feladatok. Vass Tiborral történt interjúd során Ő már felsorolt párat. Nem sorolnék fel hozzájuk még, mert tényleg kifogyhatatlan az ötlettár. Ezeket a feladatokat, az útvonalbejárás során a helyszín is formálhatja.
54-es nyári Kihívás 2012 (108 km) éjszakai ereszkedés a Római fürdő sziklafaláról
Mondok példát:
• A 2019-es nyári Kihívás során, a Felsőörs – Nagyvázsony közötti útvonalon nem szerettük volna kihagyni Zádorvár (Pécselytől északra) szépségének bemutatását. A katonai térképszelvényen, a vártól nyugatra fekvő Kemence kút MGRS koordinátával könnyebben meghatározható volt. Így oda kellett tennünk a pontot. Mivel a 2019-es nyári Kihíváson, a legtöbb ellenőrzési ponton versenyfeladatként volt értékelve a következő pont megszerzéséhez szükséges feladat végrehajtása, így a várba tervezett feladat kezdetét a kúthoz kellett tenni. Szerettünk volna egy íjjal végrehajtott feladatot beleépíteni a versenybe. Adta magát, hogy a várban íjjal kell célba találni. De, hogy a kúttól a várig vezető útvonal adottságait (lépcső) is ki tudjuk használni és az íjászat se legyen olyan „unalmas”, így a kútnál ez a feladat fogadta a versenyzőket: „Minden versenyző vigyen fel Zádor-várba egy-egy lőszeres ládát, hajtsa végre a várban lévő feladatot, majd hozza vissza a kúthoz a lőszeres ládát.”.
A feladatok többsége katonai jellegű: sebesült szállítás, rádióösszeköttetés létesítése, úszócsomag készítés, kötélmászás (vízszintesen, függőlegesen), MORSE jelek adása-vétele, kódfejtés stb.
Mint például:
• a Koloska-völgy felett kifeszített kötélen való átjutás,
• a Római fürdőnél lévő sziklafalon, kötéllel történő leereszkedés,
• a nagyvázsonyi tavon való átúszás (éjszaka).
A Koloska-völgy felett kifeszített kötélen való átjutás.
A nem katonai jellegű feladatok „egyszerű” számolások, rejtvények, vagy logikai feladatok. Mint például egy Kakuro, Sudoku, vagy egy másodfokú egyenlet. Ez így önmagában nem hangzik olyan izgalmasnak, vagy nehéznek. Hiszen ki ne tudna megoldani egy Sudokut, vagy ki ne tudná a másodfokú egyenlet megoldóképletét. De gondoljunk bele! Túl vagyunk egy szintkülönbségben gazdag 30-40 km-es útvonalon, és már megoldottunk több katonai, nem katonai feladatot. Mivel ez egy verseny és a cél a jó eredmény, így a gyorsaság lényeges. Nem sétálunk, hanem iparkodunk. A felszerelés, amit magunkkal viszünk, már kezd kellően kényelmetlen lenni, a fáradtság is kezdi felütni a fejét, tehát a koncentráció is csökken. Megérkezünk a következő pontunkhoz, ami egy völgy mélyén, vagy egy mély barlangban van az erdő közepén. A feladat, hogy Ohm törvényének segítségével határozzuk meg a következő pont koordinátáját. Természetesen a környéken sehol sincs térerő és internet lefedettség, így ha azon a fizika órán pont hiányoztunk, akkor marad a megadott adatok segítségével történő „kitalálás” és az eredményként kijött koordináta térképen történő leellenőrzése (ha nincs az eredménynek megfelelő pont a térképen, akkor lehet újra számolni).
Nem hanyagolható el az öltözet és a kötelező felszerelés sem. Az öltözet katonák részére évszaknak megfelelő gyakorló öltözet és rendszeresített bakancs, civilek részére hasonló öltözet. A felszerelés hátizsák, minimum 1 liter ivóvíz, jegyzet papír, íróeszköz, sebkötöző csomag, kés, zseblámpa pótelemekkel, okostelefon, tájoló, szögmérő. Ezeken felül a Kihívásokon más és más plusz felszereléssel kell kötelezően rendelkezni, ami sejteti a feladatokat. Mint például: többszöri úszócsomag készítéséhez szükséges felszerelés (pl.: 120 literes szemeteszsák), 1 db 5 literes műanyag kanna, 1db 5 literes fém edény, tűzszerszám, stb.
A Kihívásokon, a pontok meghatározásához teljesítendő feladatokon túl, van, amikor plusz feladatok is szerepelnek.
54-es nyári Kihívás 2011 – A kihívás egyik feladata: álcaháló alatti kúszás a Balatonban, teljes menetfelszereléssel
Például:
• A 2013-as és a 2019-es Kihívásokon minden egyes feladat (a tiszta menetidő is) külön versenyszámként került értékelésre.
• A 2020-as téli Kihíváson koordinátákkal meghatározott, nem az ideális útvonalon lévő pontok kerültek megadásra, amelyek érintése esetén jutalom idő került levonásra a menetidőből. A jutalom idő mértéke, a pont érintésének nehézségéhez képest kevesebb volt, vagy több.
• A 2022-es Kihíváson a pontok a rajthelytől egyenlő távolságra egy 5 km sugarú körön kerültek elhelyezésre, melynek középpontja a Hajag-tetőn lévő rádiós ház volt. Az ellenőrző pontok iránya percben került megadásra, mintha óra számlap lenne. Egy, a csapatok általatok kiválasztott ponton 6 óra holtidőt kellett regisztrálni kötelezően 20:00 óra és 06:00 óra között, illetve a menet során egyszer, vissza kellett térni a rádiósházhoz
• A 2023-as Kihíváson 27 óra alatt, a rajtban MGRS koordinátával megadott 54 ellenőrzési pontot kellett érinteni úgy, hogy az egyik, a csapatok által kiválasztott ponton 8 óra kötelező pihenő időt kellett végrehajtani.
• A 2024-es Kihíváson előre megadott ellenőrzési pontok között, a távot meghatározott menetidővel kellett teljesíteni, amely időtől való negatív, vagy pozitív időeltérés háromszorosa került hozzáadásra a menetidőhöz.
Hogyan kezdtek neki egy ilyen összetett és bonyolult esemény megszervezéséhez?
Általában egy Kihívás tervezése mindig a versenyterület (tájegység), vagy a rajt és a cél helyszíneinek kijelölésével kezdődik. Ebben hatalmas segítség, hogy az ország két legcsodálatosabb területe övezi Veszprémet. A Balaton-felvidék és a Bakony. Kifogyhatatlan természeti szépségekkel. Ha meg van a terület, akkor jöhet az útvonal. Mondjuk Döbrönte és Pusztaszemes között, Bakonyszentkirály és Márkó között, vagy a Hajagtól 5 km-es sugarú körön belül.
Lehetőleg több olyan pontot érintsen, amelynek természeti szépsége páratlan (Koloska-völgy, Zádorvár, Hurbertlaki tó, Papod hegyi kilátó és még sorolhatnám), vagy sokak számár szinte ismeretlen.
Ezt követően, kezdődik az útvonal bejárás. Ennek során alakulnak ki a már előre eltervezett feladatok mellé új, a helynek megfelelő feladatok. És, ahogy közeledik a Versenykiírás véglegesítése, mindig kerül bele valami csavar, ami azt a Kihívást (is) egyedivé teszi.
54-es nyári Kihívás 2019, azaz A Halál 54 órája – Vizi átkelés éjszaka, a nagyvázsonyi horgásztavon
A 2024 –es Kihívás feladatai például a víz köré épültek. Úszás, patakban való haladás, vízhordás, vizes logikai feladatok. Tervezés szempontjából az volt a cél, hogy a 108 km-es útvonal célja 2024. július 13 18:00-kor, Veszprémben, a Kossuth Laktanyában legyen. Így került a rajt idő július 12 00:00-ra. Első feladatnak egy tó átúszását terveztük. Hosszas keresést és Vass Tibor jó ötletét követően találtunk rá a bántapusztai Karszt-horgásztóra. Innentől kezdve már nem volt nehéz dolgunk. Hogy a logisztikai útvonal se legyen hosszú, ezért a 108 km-es útvonal egy sarlóformához hasonlítva délről kerülte, és a Tekeres-völgy felől közelítette meg Veszprémet.
Milyen alapelvek adják a próba gerincét? Mit szeretnétek kihozni a résztvevőkből?
Úgy gondolom, hogy Magyarországon nincs még egy ilyen katonai verseny. 2006 óta folyamatosan fejlődött és az egyik legnehezebben teljesíthető versenyek közé nőtte ki magát. Több országban is nagy tradíciója van az ilyen jellegű katonai versenyeknek. Vegyük például Csehországban a Vyskovi Summer Survivalt (4 napos katonai túlélő verseny). Így rákeresve neten nagyon sok információ megtudható róla.
Hogy mi a célja az ilyen jellegű versenyeknek? Az alábbi szöveg minden Versenykiíráson szerepel:
„A tereptan ismeretek, az álló- és a túlélőképességek fejlesztése, kipróbálása nehéz fizikai, valamint pszichés terhelés mellett. A verseny kiváló lehetőséget nyújt az általános katonai kiképzés szakterületeiben való jártasság felmérésére, valamint a bajtársiasság erősítésére.”
Minden elismerés azoknak, akik egyéniben indulnak! De szerintem sokkal keményebb párban, vagy 3 fős csapatban teljesíteni a Kihívást. Míg egyéniben „csak” magadat kell legyőznöd, addig csapatban a csapattársaidra is figyelned kell. Alkalmazkodnod kell hozzájuk és adott esetben segítened kell őket. Itt a bajtársiasságot emelném ki. Egy 54, vagy 108 km-es meneten, amit a lehető legrövidebb idő alatt kell teljesítened, ahol mindig csak a következő pontot ismered, és nem tudod, hogy milyen feladat vár rád, megismered a tűrőképességed határait. De a csapattársaidét is! Nem csak magadért versenyzel, hanem a csapattársaidért is. Rájuk vagy utalva és ök is rád.
Nem kis teljesítmény a lehető leggyorsabban teljesíteni egy katonai akadálypályát. De, amikor a csapattársaiddal vagy összebilincselve és egymást segítve kell végig menned rajta? (Vyskov-ban volt feladat a 4. napon)
Példa:
• 2013-as Kihívás. A Szent György-hegyen a csapatoknak külön kellett válnia. A csapat egyik felének a Csobáncra, a másik felének a Gulács-hegyre kellett mennie. A feladat MORSE jelek (fénnyel) adása-vétele a két pont között.
• 2018-as Kihívás. Két egymástól 40m-re lévő „lövészárok” TBK-67 katonai tábori telefonnal történő rádókapcsolatának létesítése, majd információ átadása. A csapat egyik fele az egyik telefonnál, a másik fele dobról letekerve vezetékkel összeköti a két telefont, majd forgalmaz rajta.
• 2019-es Kihívás. A csapat egyik térkép nélküli tagját, a csapat többi tagja rádión keresztül térkép alapján irányítja a megadott pontokhoz, hogy megszerezze az információkat.
És még lehetne sorolni.
A Kihívás feladatai: UAZ húzás, Barlangba való ereszkedés, Úszó raklapon való átfutás, Völgy feletti átjutás kötélhídon
A Kihívás alapja a katonai tájékozódás és a katonai jellegű feladatok teljesítése. A táv mellett ez teszi egyedivé. A Kihívás alatt megismered mind a saját, mind a csapattársaid fizikai és szellemi tűrőképességének határait. Itt minden teljesítő győztes!
Kik a program példaképei (akár teljesítők, akár mások), kinek a munkásságát érdemes tanulmányozni?
2006-ig visszatekintve azok nevén gondolkodom, akik, mint teljesítők letették névjegyüket a Kihívások során. Kolonics Tamás, Fazekas Tamás, Paksi Sándor, Csepin Péter, Suhaj Gábor, Bíró András és Tamás Attila de lehetne sorolni a neveket. De, akár a 2024-es Kihívás egyéni győztesét is említhetjük.
Hihetetlen teljesítményt nyújtott!
Mint rendezőnek elévülhetetlen érdemei vannak Vass Tibornak, Kóczi Lórántnak, Erdei Lászlónak, Szécsi Bélának. De itt is lehetne még sorolni a neveket. Jó útvonal és páratlan feladatok kifogyhatatlan ötletgazdái. Itt jegyezném meg, hogy a mindig segítségre kész pontőrök és segítők nélkül nem lehetne Kihívást rendezni!
Ha leülsz velük beszélgetni és szóba kerül a Kihívás, akkor egy pillanatnyi csendet követően biztos hosszú élménybeszámolónak leszel fültanúja.
Senkit sem szeretnék megbántani azzal, ha véletlenül kihagytam. Véleményem szerint mindenki, aki már teljesített egy Kihívást példaképnek állítható!
Az én véleményem szerint ilyenből sokkal több kellene a honvédelmi neveléshez, az általános egészségi színvonal emeléséhez. Persze kisebbek, rövidebbek, de a "KALAND" nagyon sok embernek hiányzik. Nyilván nem gondolom, hogy ezt nektek kellene szervezni, de egy kiindulás lehetne. Látod ennek valamilyen realitását, akár csak a seregen belül? Vagy a kadet programban, bevonva tetszőleges "polgári" gimiket is? Nagyon sok gyereknek lenne ez valódi kihívás és készülési lehetőség.
Általában az indulók 30% teljesíti csak a Kihívást
A Honvéd Kadét Programban résztvevő diákok részére minden évben megrendezésre kerül az Országos Ifjúsági Honvédelmi Járőrverseny, amely az MH Járőrbajnoksághoz hasonlóan 10-12 km-es menetből és 10-12 feladat végrehajtásából áll. Ezen felül minden nyáron 12-18 éves magyar állampolgársággal rendelkező diákok jelentkezhetnek Honvédelmi táborokba, amelyeket honvédségi szervezetek rendeznek.
A tábor programelemei: alaki fogások, paintball, airsoft játékok, légpuska lövészet, egészségügyi ismeretek, tereptan, túlélési ismeretek, testnevelés és sportvetélkedők, illetve a szervező honvédségi szervezetre jellemző foglalkozások.
Idén mi volt a legnagyobb meglepetés és miért?
Az eddigi Kihívások tervezésénél mindig készült egy időterv, amely a versenyzők tervezett haladási és feladatvégrehajtási sebességéhez mérten megpróbálta előre vetíteni egy ellenőrzési pont kiépítésének és bontásának idejét. A legkellemesebb meglepetés idén ezzel kapcsolatban ért. Az idei, férfi egyéni, első helyezett 70 km-ig hajszálpontosan a leggyorsabb itinerem alapján haladt. Meg voltak adva azok az ellenőrzési pontok, ahonnan kötelezően be kellett jelentkezni. Ez részben azért, hogy nyomon tudjuk követni a versenyzőket, de részben azért is, hogy időben (ne túl korán, de ne túl későn) ki tudjuk építeni az ellenőrzési pontokat. A Vörösberényben lévő pont és az előtte lévő bejelentkezési pont között 1,8 km (itinerem szerint 17 perc) volt a távolság. Mi, az ellenőrzési ponthoz szükséges anyagokkal és biztosító személyzettel negyed órára voltunk Vörösberénytől. Épp mire kiépítettük a pontot, be is futott az egyéni versenyző. Itt jegyzem meg, hogy alakulatunknak vannak a legjobb sofőrei!
Mik voltak a nehézségek, amelyek miatt ilyen sokan feladták?
Az idei Kihívást a legtöbben 30 km körül adták fel. Hogy ennek mi az oka? A rajt 00:00-kor volt és mire a nap felkelt, az egységek már túl voltak 2, vagy 3 vizes és egy mászós (kötél segítségével kellett egy bánya falán feljutni) feladaton. A hőmérséklet gyors emelkedése 30 fok fölé megviselte a versenyzőket. A vizes feladatokat követően sokaknak gondja akadt a lábuk szárazon tartásával, ami a verseny feladásához vezető problémákat okozta. Az indulók 30% teljesítette a Kihívást. De a Kihívások történetét tekintve ez az átlagos feladási arány.
Sokan alábecsülik a jó felszerelés és a tájékozódási tudás fontosságát, vagy nem kellően veszik figyelembe a versenykiírásban szereplő, ajánlott felszerelések meglétét. Általában ezek okozzák a feladást.
54-es téli Kihívás 2020 Királyszállás – Eplény. A rajt utáni pillanatok
Ki volt a legidősebb és a legfiatalabb teljesítő?
A Kihívás állandó résztvevői az MH Altiszti Akadémia és az MH Ludovika Zászlóalj tanulói. Általában ők a legfiatalabb résztvevők. A Kihívásokon többször vettek már részt nyugállományú katonák, így a legidősebb teljesítők is közülük kerültek ki.
Te is több ilyenen indultál már. Mik voltak a legemlékezetesebb pillanatok, amelyek erőt adnak a szervezéshez, az ötleteléshez a jövőben?
Mint, ahogy már említettem Bíró Andrásnak köszönhetően elég korán megismerkedtem a Kihívással. Nagyon sok emlékezetes pillanat volt, amiből már Paksi Sándorral készített riportodból egy-kettő olvasható. A "híd túl messze van", vagy a "pici koci" fogalma. Azzal a lábbal kibírni Pusztaszemesig. Nem kis teljesítmény.
A 2013-as Kihíváson (A halál 54 órája) nem volt megkötve, hogy milyen táborozási felszerelést vigyünk. Hármónknak (Paksi Sándor, Bogdán Tibor és én) egy sátor cipelése nagy luxus lett volna, így elhatároztuk, hogy talajtakaró fóliát viszünk, és abból építünk majd sátrat. No meg bíztunk a jó időben is, ami nem jött be. A Balatonrendesi Kőbányában volt az első napi, kötelező pihenőhely, ahol egész éjjel szakadt az eső és fújt a szél. Leterítettük a fóliát, ráfeküdtünk, visszahajtottuk a végét és lesúlyoztuk az oldalait. Kicsit fáztunk, de legalább nem áztunk. Hajnalban, amikor riasztottak minket, hogy irány a Balaton, míg mindenki a sátrát szedte szét, mi már úton voltunk.
De már az első Kihívásom is emlékezetes maradt. Emlékszem, Bíró Andrással és Tamás Attilával a Bakonyszentkirály – Márkó közti Kihívás utolsó 10km-én belül (Bandival már menni is alig bírtunk), „kullogtunk” a legjobb csapat lábnyomait követve a hóban, amikor Attila megszólalt:
„Előre szaladok és csinálok rólatok egy képet! Jó!?” Mindezt úgy, hogy a kötelező pihenőhelyen (Parajostető) a bakancsának az orra szétolvadt és kinyílt, mert valaki véletlenül nekinyomta azt a fűtőtestnek. Így a második 27 km-t nyitott bakancsban tette meg, térdig érő hóban.
De Attila megszakíthatatlan volt. MH Járőrbajnokságokon is az volt a taktikánk, hogy már a rajt után Ő viszi a csapat fegyvereit és akkor talán lépést tudunk tartani vele!
A Kihívás feladatai: UAZ húzás, Barlangba való ereszkedés, Úszó raklapon való átfutás, Völgy feletti átjutás kötélhídon
Rendezőként is sok élményben volt részem a Kihívásokon. De talán azt sajnálom a legjobban, hogy nem lehetek ott minden ellenőrzési ponton. Látni, ahogy megszerzik a koordinátát, majd felveszik a térképen a következő pont helyét és szabadon választott útvonallal elindulnak felé. A bejárások során két pont között igyekszem mindig a legideálisabb utat választani és elképzelni, hogy a csapatok mikor és milyen körülmények között érhetnek oda.
Mint például:
• verstanulás: Minden ellenőrzési ponton „Ha megtanulod, jól jársz” felirattal, Petőfi Sándor: Itt van az ősz egy-egy versszaka került feltüntetésre. Majd a Kihívás 40. km-e környékén, éjszaka, egy mocsár közepén a versből kódok segítségével (1. versszak, 3. sor, 12. betű) kellett meghatározni a következő pont helyét.
• megazipline: A városlődi élményparkban éjszaka lecsúszni a hegyről.
• iránymenet: Amikor a Séd északi partján lévő ponttól a következő pont 180⁰, 20 méterre van. Jól láthatóan a Séd déli partján. Vagy átmegy a Séden, vagy plusz 1,5 órát kerül a legközelebbi hídon.
Milyen felszerelést javasoltok, mi az ami megnehezíti vagy megkönnyíti a teljesítést? Itt főleg a praktikus tanácsok a fontosak.
Ez katonák részére leegyszerűsíti a helyzetet, hiszen számukra kötelező a gyakorló öltözet és a rendszeresített bakancs. Aki szabadidejében sokat túrázik, annak már megvannak a praktikák. Mikor kell leragasztani a lábat, mikor kell zoknit cserélni és mikor kell engedni a bakancson. Hogyan kell beosztani a vizet, mikor elkerülhetetlen egy fájdalomcsillapító bevétele. Ez szerintem mindenkinél más.
Ki kell tapasztalni. Mindenki túrázzon sokat.
Milyen felkészülést javasoltok?
Sokoldalúnak kell lenni. A feladatok megoldásához talpraesettnek és ügyesnek kell lenni. Jó, ha a versenyleírásban foglaltakat tüzetesen tanulmányozzuk, és ahhoz mérten készülünk.
Van tervben valamilyen hasonló, akár nemzetközi szinten is?
Nemzetközi szinten is vannak hasonló versenyek. Mint már korábban említettem a Summer Survivalt. Hazai vonatkozásban pedig már gőzerővel készülünk a 2025-ös Kihívásra, amelynek a felhívó plakátját csatolom a levelemhez.
Válogatás az 54-es kihívás fotóiból
