1. Az organikus testápolási termékek nyilvánvalóan jót tesznek
Nem törvényszerű.
Ha például a mesterséges tartósítószereket alkohollal helyettesítjük, akkor hiába organikus ez az alkohol, a készítménynek nem kívánt mellékhatásai lehetnek, például csúf piros foltok, száraz bőr.
2. Az organikus kozmetikumokat nem tesztelik állatokon
Így van!
De nem csak az organikus készítményeknél, hanem az összes kozmetikum esetében is: az európai irányelvek a késztermékek ilyen módszerekkel történő vizsgálatát 2004 óta tiltják, míg az összetevőkét 2009 óta!
3. Az organikus százszázalékosan természetes
Nem biztos.
Ahány ország, annyi szabvány, annyi vagy még több megkülönböztető jelzés van használatban. Márpedig ezek különböző mértékben határozzák meg, hogy az összetevők hány százalékának kell organikusnak lennie ahhoz, hogy az adott termék viselhesse jelzésüket. Ebből a szempontból a magyar minősítést végző Biokontroll Hungária a szigorúbbak közé tartozik, hiszen elvárja, hogy az összetevők minimum 95 százaléka biogazdálkodásból származzon, és csak a maradék 5 százalék lehet hagyományos növényi termék. Minősítését azok a kozmetikumok kaphatják meg, amelyek nem tartalmaznak szintetikus illat- és színezőanyagokat, hidrogénezett állati vagy növényi anyagokat, génmódosítással nyert összetevőket, alumíniumszármazékokat, továbbá a termék vagy összetevői nem készülhetnek nanotechnológiával, de nem alkalmazhatnak szintetikus kémiai fényvédőket sem.
4. Az organikus kozmetikumokat kevésbé alaposan ellenőrzik
Nem biztos.
Az igaz, hogy csak a nagy laboratóriumoknak van pénzük hosszadalmas in vivo vizsgálatokra, amelyeket fizetett önkénteseken kell elvégezni. Mindazonáltal a kis laboratóriumokra is ugyanazok a forgalomba hozatali követelmények érvényesek. – Ami azt illeti, az organikus készítményeket sokkal alaposabban ellenőrizzük a hagyományos kozmetikumoknál – pontosít Nicolas Fouchère, a francia minősítő szervezet, a Cosmébio alelnöke. – Minden organikus kozmetikumokat gyártó céget évente kétszer ellenőrzünk, máskülönben nem tarthatják meg az engedélyüket.
5. Az organikus termékek drágák és nehezen beszerezhetők
Nem igaz.
Gyakran sokkal olcsóbbak a luxuskozmetikumoknál, és nem feltétlenül drágábbak a hagyományos változatoknál. Elsősorban specializálódott szaküzletekben és internetes áruházakban vásárolhatók meg, de némelyik nagy üzletlánc is kifejlesztette már saját organikustermék-családjait.
6. A luxustermékek hatásosabbak az organikusoknál
Nem igaz.
A luxusterméknél sem a hatékonyság, sem a minőség nem garantált. Másfelől viszont a kozmetikumok esetében nagyon fontos szempont az, hogy a vevő egy álmot vásárol. Ha egy terméknek finom illata van, fenségesnek találjuk az állagát, és a fürdőszobában is jól mutat, akkor nagyon "jónak" kell lennie.
7. Az organikus kozmetikumok nem állnak el olyan sokáig
Igaz.
Az organikus nem jelent egyben tartósítószer nélkülit is. Ha egyáltalán nem lennének benne tartósító hatású anyagok, a krém hamar baktériumtenyészetté válna. A régebbi organikus termékeket a felbontás után átlagosan három hónapig lehetett felhasználni. Ma már általában hat hónapig is elállnak. A levegőt kizáró csomagolásnak köszönhetően pedig a lejárati idejük akár a 36 hónapot is meghaladhatja – feltéve, hogy hermetikusan lezárva tartják őket.
8. Ami organikus, az hipoallergén is
Nem igaz.
A növényi kivonatok olyan antigéneket tartalmaznak, amelyek önmagukban vagy az UV sugárzással együtt allergén hatásúak, ezért nem árt az óvatosság, főleg azok esetében, akiknek a bőre eleve hajlamos az allergiára.
Különösen erős allergén hatásuk lehet az illóolajoknak. A termékek csomagolásán feltüntetett „hipoallergén" felirat nem valamiféle hivatalosan előírt követelménynek való megfelelést jelent: azt minden gyártó a maga módján értelmezi.
9. A kozmetikumok nem hatolnak a bőrnél mélyebbre
Nem igaz.
A dohányzásról való leszokást segítő tapasz nikotinjához hasonlóan a kozmetikumok bizonyos összetevői is bejutnak a szervezetbe. Egyes illóolajok már 5–30 perc múlva megjelenhetnek a vérben. Rúzs és fogkrém pedig napi rendszerességgel kerül a gyomorba. Nyilvánvaló tehát, hogy érdemes alaposan megfontolni a választást.
10. Az organikus termékek parabénmentesek
Igaz.
Ezeket a világ minden bajáért felelősnek kikiáltott mesterséges tartósítószereket – szinte az összes többi potenciálisan ártalmas szintetikus vegyülethez hasonlóan – tilos organikus készítményekben felhasználni. Persze ez még nem jelenti azt, hogy egy termék organikus volta önmagában garantálja annak ártalmatlanságát.
11. A kisbabán csakis biokozmetikum használható
Igaz.
A babák esetében egyetlen egyszerű szabály van: minél kevesebb, annál jobb. Kisgyermekeken a lehető legkevesebb kozmetikumot használjon! Az olyan, jelentéktelennek tűnő megnevezések, mint „parfüm", „aroma" vagy „illatanyag" is takarhatnak ftalátokat vagy mesterséges pézsmaszármazékokat, amelyek hatásai bizonytalanok. Ami pedig az illóolajokat illeti: azok gyakran allergén hatásúak.
12. Nem létezik hatékony organikus napozószer
Nem igaz.
A napsütéssel nem lehet kockáztatni, valóban muszáj védenie magát! A választék azonban erősen korlátozott: a szintetikus fényvédő szerek hatásosak, de allergén hatásúak lehetnek, és felboríthatják a kisgyermekek és a terhes nők hormonegyensúlyát – meg a halakét is, amelyek egész nyáron „isszák" őket. Ami pedig a fény ellen fizikailag védő készítményeket illeti, azok vagy fehér réteget hagynak a bőrön, vagy annak elkerülése érdekében nanorészecskéket alkalmaznak. Szerencsére 2008 januárja óta a minősített organikus termékek nem tartalmazhatnak nanorészecskéket.
Az viszont tény, hogy egyelőre nem könnyű olyan, teljes védelmet nyújtó (50 feletti fényvédő faktorú) készítményeket találni, amelyek egyszerre organikusak, esztétikusak és hatásosak is. Mi a megoldás? Használjon alacsonyabb fényvédő faktorú organikus krémet, és ne feledje azt rendszeresen újra felvinni! De persze a kalap és az árnyék is segíthet.
13. Ami organikus, az egyben méltányos is
Nem igaz.
Nem minden organikus termék gyártója garantálja a termelőknek fizetett tisztességes árakat, a helyi beszállítók alkalmazását, a túlcsomagolás elkerülését, az alacsony CO2-kibocsátású gyártási módszereket vagy a környezet védelmét. Persze akadnak valóban „erényes" termékek is – ezek általában többféle jelölést is viselnek a csomagolásukon. A jelenleg fejlesztés alatt álló európai organikusszabvány-rendszer, a Cosmos a fenntartható fejlődést is felveszi a betartandó követelmények közé.
A cikk a Reader's Digest weboldaláról származik, ahol további érdekes cikkeket talál.