Volt, aki azért jött mert a lánya 16 éves és vegán. Féltő anyukaként jobban meg akarja ismerni ezt a táplálkozási szokást, életmódot és a mögötte húzódó szemléleteket. Míg arról beszélgettünk, mi módon pótolhatja leánya a pótolhatatlannak hitt hús "áldásos és nélkülözhetetlen" hatásait a végén maga is kedvet kapott rá, hogy esetleg kipróbálja a vegánságot. Volt aki gyógyulást keresve érkezett. Volt akit a földünk iránt érzett aggodalom hozott el, fenntartható életformák után kutatva. Volt aki az állatokat védve jutott el erre az eseményre.
Mindenki megtalálhatta a számítását. Ha valaki esetleg üres zsebbel érkezett az is tele hassal távozott, mert a bőkezű kiállítók többsége szó szerint öntötte a látogatókba a kóstolókat.
Kóstolgattunk szendvicskrémeket, sült banánnal készült mogyoróvajat, 6-8-féle humuszt, puffasztott finomságokat lencséből, csicseriből, hajdinából, mandulás szezámos algacsipszet, olyan csokikat amelyek nem gyerekek izzadságával készültek, italokat,melyeknek egyetlen adagjába másfél kilónyi gyümölcs ereje lett belecsempészve, isteni süteményeket és mindezt megkoronázta a Napfényes Étterem által kínált ebéd: spenótos lasagne, töltött káposzta - hogy kicsit már a Karácsonyt is megidézzük - és más finomságok. A szervezők az előadóknak egyenesen vegán muszakával is készültek, ami nem túl gyakori és elég komoly felkészültséget igényel, ha jól akarjuk elkészíteni.
A helyszín valóban exkluzív, ami nem csak amiatt mondható el, mert a szokásostól eltérő módon itt tiszta volt a mosdó, valamint a mosdóban nem a megszokott borzalmas folyékony szappanok fogadtak, hanem olyan vegán kézmosók és kézkrémek, amiről csak álmodozol otthon. Az illatuk alapján tán még ehető is volt némelyik. Az exkluzív színhelyhez méltó volt a gyönyörű étkező, az előadó, a székek, a színpad.
A műsorvezetők és a színpadi fellépők többsége irigylésreméltó módon vagy húsz évet nyugodtan letagadhatott a korából. Szépségért és fiatalságért rajongó divatos korunk, ha másért nem ezért méltán követhetné a vegánságot.
Az előadók között olyan hírességeket hallhattunk mint Steiner Kristóf vegán szakács és író, Litkai Gergely, a Dumaszínház művészeti vezetője, Tóth Viktor vegán multisport edző, triatlonista, Kovács Zoltán sztárséf, Anger Zsolt színész és még sok szakember, akik mind azon ügyködnek hogy ez a bolygó meg 200 vagy 2000 év múlva is eleven és szépséges maradjon.
Megtudhattuk, hogy nem csak azért kellene bio élelmiszert vennünk, hogy mi nem legyünk betegek, bár ez is fontos, hanem azért is mert a vegyszerek lassan kiirtották a beporzó rovarok kilencven százalékát. Már nem csak azért nem terem a barackfád, mert az áprilisi fagyok rendszeresen elviszik a virágokat, hanem azért is, mert mi meg elvittük a méheket és más beporzókat az enyészetbe az állandó vegyszerezéssel.
Magunk alatt vágjuk a fát, amikor vegyszeres élelmiszereket termelünk gyártunk és fogyasztunk. Át sem gondoljuk, amikor reggel felöltözünk, hogy a tegnap az áruházban magát oly kedvesen kínálgató csinos kis pamutruha vegyszeres pamutból készült. Na és azt nem mossuk ki belőle.
Mindezek után megesszük az antibiotikumokkal teletömött húsú állatokat, ami miatt a mi szervezetünkbe is bekerül a rengeteg gyógyszermaradvány, antibiotikum, a baktériumok reziztensek lesznek és nem értjük miért nem gyógyít már meg bennünket az antibiotikum, amikor jön a a járvány.
Egyfelől kiirtjuk az állatokat, másfelől amit még nem irtottunk ki azokat embertelen körülmények között tenyésztjük és felzabáljuk.
És ha ez még nem lenne eléggé riasztó, akkor jöhetnek a szakemberek a konkrét számokkal a népbetegségekről, és arról, hogy mennyivel eszünk többet, mint kellene.
A rendezvény mindent egybevetve egy rendkívül ébresztő, elgondolkodtató és mégis szeretetteljes volt.
Mert végső soron az egész mit sem ér, ha közben nem vagyunk egymáshoz és a világhoz jók.
