Ezek a Hosszú-tavi menedékház kivételével máig megdönthetetlen rekordok, azt két évvel ezelőtt 148 kg-al sikerült megdönteni.
„Nem a rekordok miatt hordtam nagy súlyokat. Magam miatt vittem. Megvizsgálták az ízületeimet. Nem látszik rajtuk, hogy egész életemben súlyos terheket cipeltem” – mondta az apró termetű férfi.
1968-ban, 19 évesen vett először hordkeretet a hátára, és ment fel vele az akkoriban Nálepka kapitányról elnevezett, ma Zamkovszky menedékházba. Sportolóként és jégkorong-kapusként jól bírta a terhelést.
„80 kiló körüli árut pakoltam fel, de nem volt vele gondom" – emlékezett vissza.
Az utolsó pillanatig dolgozott, egészen a közelmúltig hordkerettel a hátán látták, amely mint mondta, békét hozott az életébe.
„Elég csendes ember vagyok, ezért mindenki azt hiszi, hogy mérges vagyok. De azt gondolom, hogy a szavak néha szükségtelenek, felesleges tovább értelmezzük őket. Ez a tisztaság, a teherhordás, a völgybe való kilátás sokkal többet ad nekem, mint szavak. Nagy erő ez” – mondta a „Podtatranské noviny” című lapnak adott interjúban.
A tátraiak azonban leginkább a Kő-pataki menedékház (Skalnatá chata) bérlőjeként emlékeznek rá, mellyel beírta magát a Tátra épületeinek történetébe. Az eredeti épület alapjain újjáépítette a menedékházat, melynek ő maga volt a gondnoka, ezt az utóbbi időben fia, Pavol Kulanga vett át tőle.
Forrás: magas-tatra.info
