TS: Hogyan sikerült az elmúlt időszak? Sokáig csúcson voltál, aztán volt egy kis visszaesés, azonban tavaly már megint a régi Sipit láthattuk több versenyen is.
Sipi: Tavalyi év sok edzéssel és sok munkával telt, de alapvetően minden rendben volt. Az év futásokkal kezdődött Téli Mátra XL, nagy hóban, mindig emlékezetes.
Aztán tavasszal a „küzdős” futások – Fighter’s, Spartan: jól sikerültek, ezeket mindenképpen tervezem idén is, külön edzéstervvel. Az amerikai Outside Online-on volt egy két tipp amerikai bajnokoktól, hogy ők milyen technikákkal készülnek. Ezeket építem bele én is hétköznapokba.
A X2S bánki tereptriatlon futama egész jól ment, én legalábbis nem vártam magam olyan helyre, tavaly nem úsztam sokat télen, ezért is volt jó hír a rövidebb úszótáv. Idén már valamivel többet készülök az úszóedzésekre, de inkább erősítek falmászással és speciális gyógytornával. Pár hónapja ránézett a hátamra, barátnőm Zsófi gyógytornásza és elképedt. Állítása szerint nagy szerencsém, hogy sportolok és ezáltal erős a hátam, különben már gondjaim lehetnének.
Amúgy egy kis gyógytorna/ erősítés mindenkire ráfér. Sőt kifejezett nyújtó gyakorlatokkal nyújtom a vállam, szerintem ettől is javulni fog az úszásom. Az én vállam híresen merev, futó koromban a vállamat soha nem nyújtottam, így mikor elkezdtem triatlonozni 2006-ban voltak és azóta is vannak gondjaim.
A 2013-as év nyarának fő eseménye a Schwarzwald kalandtúra verseny volt, ahová Medgyes Gábor barátommal utaztunk, a cél az előző évi dobogó megismétlése volt,.. de titkon többre is vágytunk. A verseny nagyon jól sikerült, megnyertük a versenyt, nehéz volt, de minden percéért megérte!
Ősszel a hagyományos Életfa terepfesztivál, a X2S piliscsabai versenye volt soron, ezen is jobbat mentem, mint előzetesen számoltam. Nem vártam még helyezést sem, mert fáradtnak éreztem magam, mégis összejött a dobogó. Csapattársam Mester Bálint nagyon céltudatosan készült a tavalyi évben, meg is volt az eredménye.
A szezon végén, alapozás elején a dobogókői versenyen szaladtunk egy jót, csak 12-13 km, de a sípálya visszafelé mindig meredek. Itt rövidtávon sikerült a címvédés.
TS: A sikeres évzárás után az újévet is nagy tempóban kezdted, hiszen megnyerted a szentendrei cross futást, ahol a megszokottnál sokkal több induló volt és a mezőny erősségére sem lehetett panasz. Hogy élted meg a versenyt?
Sipi: Fáradtan érkeztünk a versenyre: péntek reggel úszás, délután 1000 méterek voltak 3’15”-ös ritmusban, szombaton túráztunk az Alacsony-Tátrában egész nap, a lábaimat nem éreztem a legfrissebbnek. Bálint a nevezéskor, ami extra méretek öltött, mondtam, hogy szerinte 10-be kerülni is nehéz lesz, mert annyi jó futó van itt. Gondoltam edzeni jöttünk, nekem mindegy!
A rajt nagyon elhúzódott, nem sok kellett hozzá, hogy elinduljak futni versenyen kívül. Nehezen, de végre elrajtoltunk. Az első pár kilométer tempós volt, meg szúrós bokros, de túlélhető. Az emelkedő elejéhez 3-an érkeztünk: Pelsőczy Attila, Komócsin Balázs és én.
Ősszel a Mozgásvilág tesztnapon Németh Csabával lehetett egyet futni. Ezen a futáson mesélte, hogy futás közben elemezni szokta ellenfelei erősségeit, gyengeségeit. Ezt alkalmaztam én is. Éreztem, hogy egyikük erősebb az emelkedőn, de gyengébb lefelé és fordítva, hogy lerázzam őket, nekem mindkettőt jól kellett alkalmaznom.
A menedékházhoz ketten értünk Balázzsal, ott a lefelén elé léptem és megindultam. Próbáltam egy kis előnyre szert tenni, a Vasas sziklánál nagyon óvatosan futottam, mert Medgyes Gábor barátom pát éve itt a versenyen törte el a bokáját. Egyszer csak megérkezett mögöttem Attila, mint egy vadkan úgy közeledett, megelőzött. Igyekeztem haladni vele, nem leszakadni. Kis ösvény felfelé, előzök, kiérünk a prérire, Attila lefelé megint iszonyat halad, tapadok, nem hagyom magam.
Egy-egy pillanatra megfordul a fejemben a „kisördög” – színlelj egy bokaficamot és vége a szenvedésnek, olyan egyszerű nem? Az ember nem azért edz nap, mint nap, hogy színleljen, hanem, hogy ha kell MINDENT kiadjon magából. A célvonalig!
Utolsó emelkedő, menni kell, mert Atti lefelé megint menni fog. Nem esik jól, de muszáj, mindjárt vége… Megindulok a cél felé, kifutom magam, a célegyenes előtt visszanézek, innen már tudom, hogy megvan a győzelem. Meg is lett, első lettem, Attila második, Balázs harmadik. Levezetés … hirtelen felbukkan Zsófi a párom, szintén első lett korosztályában, bár ő még csak most tanulja a terepfutást, bő 10 év pályaversenyzés után.
Örömteli vasárnap délután lett volna. Az eredményhirdetés közben kaptam a hírt, hogy a nagypapám meghalt. Szinte azokban a percekben, amikor célba értem.
TS: Szomorú hír, őszinte részvétünk! Számodra a jól sikerült kezdés után mit tartogat 2014?
Sipi: Nagyon várom a „küzdős” futásokat: Fighter’s Run, Spartran Race, StrongMan run itthon és a közeli országokban.
Tereptriatlon – terepduatlon itthon és a közeli országokban, Terep VB Németország, esteleg egy XTERRA tereptriatlon futam és van még egy-két ötlet a tarsolyban, főként extrém hegyi versenyek és kalandtúrák. Pl.: Verseny egy via ferratán a Dachstein-en. Esetleg egy Glockner futás vagy Zugspitze. A szentendrei crossfutáson a hegyifutók a fülembe tették a bogarat, hogy lesz egy VB Olaszországban…, majd meglátjuk.
Meg kell nézni a X2S TEAM hazai és nemzetközi versenynaptárát és máris eláll az ember lélegzete milyen szuper terepversenyek vannak a közelben!
TS: Hogyan készülsz ezekre a nem mindennapi kihívásokra?
Sipi: Jelenleg heti 2x úszom, de emellett erősítek és csinálom a spéci gyógytornát. A bringa jelenleg alapozó fázisban tart, km gyűjtés szakaszában vagyok, egy meleg égövi edzőtábort tervezek tél végén – tavasz elején. A futás tart karban: heti 2x résztávozok fedett pályán. Ezek nagyon intenzív edzések, minden edzés a „meghalásról” szól (egyik nap 400-ak, kevés pihenővel 3 percen belüli ezer méter ritmusában, másik résztávos napon 1000 méterek: például 8x1000m 3’15” ritmus, pihenő annyi amíg visszaáll a pulzusom 130-ra, 40mp -1p között növekvő időtartam). A futás intenzitását igyekszem megtartani egész szezonra és, ahogy jön a jó idő mellé kerülnek a bringa résztávos edzései.
Plusz hegyi futások kemény szintekkel: Flórián tér – Kiscelli – HHH csúcs a legmeredekebb ösvényeken, Róka-hegyi lépcsősor több körben.
TS: Mi van a fegyvertáradban a terepsportversenyhez? Mi az amit tudnál ajánlani másoknak is?
Sipi: Pár hete kezdtem használni egy kemény szivacs hengert edzés után a nyújtáshoz, lazításhoz, egyelőre még szoknom kell, de nagyon hatékonynak tűnik. Folyamatban van mászó fogások beszerzése otthonra, hogy bármikor tudjunk húzódzkodni. Fontosnak tartom a törzsizmok edzését, a felsőtest erősítését is. A tereptriatlonban különösen, de minden sportban (sőt a mindennapokban is) szükség van ezekre az izmokra. A csapatom évek óta szervezi a Terepgyerek edzéseket, amelyek pont erről szólnak – szabadban végzett ügyesség- és erőfejlesztő, saját testsúlyos, kardió edzések. Ez így nagyon hatékony edzésmódszer, a tavalyi extrém terepfutásokon sem véletlen, hogy sikerült a legjobbak közé kerülnünk.
Terepen a Salomon Speedcross cipőmet etalonnak tekintem, hosszú pályafutásom alatt is ritkán találkoztam ennyire jól eltalált cipővel. Terepen, rövid és középtávon (tempótól függően akár hosszabb távon is) verhetetlen. Gyors cipő, de lassabb futásra is alkalmas. Csapattársaim közül többen is használják, több győzelmünket is ebben a cipőben szereztük.
Az edzések mérésére Suunto Ambit órát használok. Szintén igazi „terepfegyver”, nagyon sokféleképpen használható.
Nem speciális eszközök, de nagyon hasznosak: a szélmellény és karmelegítő együttes használata sokkal többféle öltözködési módot enged meg sport és akár versenyközben is, hiszen 1-2 pillanat alatt lehet rövid ujjú, hosszú ujjú a ruházatunk, a szél és a hideg ellen nagyon széles tartományban véd. Kiegészítve egy csősállal pedig egy komplett gyorsasági outdoor szettet kapunk.
TS: Köszönjük, további sikeres felkészülést és versenyzést!
Forrás: www.terepsport.hu | Foto: X2S TEAM
