A beáztatott magok tápértéke
A száraz magokra viszonylag lassú anyagcsere jellemző, de amint éppen csak megnedvesítjük őket, hatalmas változások indulnak el bennük. Amint a magokat víz éri, különböző részeikben rendkívül feltűnő változások mennek végbe, ami az összetételüket illeti. Ezek a változások akkor is végbemennek, ha a magokat minden tápértéktől mentes vízbe helyezzük (semmilyen tápoldatot nem oldunk fel a vízben). A végbemenő kémiai változások teljesen természetes folyamatok. Három különböző típusú folyamatra tagolhatók: egyes anyagok lebomlanak a magban; egyes anyagok a mag egyik részéből egy másikba vándorolnak: különösen a magfehérjéből (magbélből) a csírába, vagyis a sziklevélből a fejlődő részbe; majd végül az új anyagok felépítése következik a lebontott anyagok újraformálása által. Csupán két olyan anyag van, melyet a mag kívülről vesz fel a csírázás folyamán: a víz és az oxigén.
A magban lezajló élénk folyamatokat a Minnesotai Egyetem egyik munkatársa, Baily is leírta egy tanulmányában. Zea galagonya magvain mutatta be, hogy a széndioxid szárazsúlya 0.7 mg-ról több száz grammra emelkedik 20 óra alatt: 11% páratartalom mellett körülbelül 60 mg-ra, de ha a páratartalom eléri a 18%-ot, a széndioxid mennyisége az eredeti nyolcvanhétszeresére nő. Hasonló magas értékeket ér el rizs, búza és több más mag esetén is a csíráztatás során.
Miután a magokat desztillált vízbe áztatták be, nem gondoltak arra, hogy az áztatólé szinte egy pillanat alatt beszennyeződhet. Amerikai tudósok egy kísérlet során végigkísérték az áztatóvíz összetételének változásait. Lencsét, lucernát, búzát, mungóbabot áztattak külön-külön edényekben, majd a négyféle magot együtt, 12 órára. Az egyes periódusok végén a víz ásványianyag-tartalma a következőképpen alakult:
Mag |
Ásványianyagtartalom növekedése (%) |
Búza |
0,30 |
Lencse |
0,35 |
Mungóbab |
0,55 |
Lucerna |
2 |
Vegyesen |
0,40 |
Forrás: biorganik.hu