Dr. Wilhelm Heinrich Schüssler (1821-1898) Orvos, homeopata és kutató. 32 éves korában válhatott orvossá, s már akkoriban lenyűgözte a Homeopátia tudománya, melyet kortársa és elődje, az orvos Samuel Hannemann fedezett fel. Később ezt a technikát alkalmazta szerei elkészítésénél.
Az 1873-ban jelent meg dr. med. Wilhelm Heinrich Schüssler német orvos első írása, mely szerint, csak a 12 anorganikus sóval, azaz a „szervezet élettani funkcionális szereivel” kíván gyógyítani.
„Terápiás eljárásom nem homeopátiás természetű, mivel alkalmazása nem a hasonlóság-elven alapul, hanem olyan élettani-biokémiai folyamatok befolyásolásán keresztül, melyek az emberi szervezetben maguk is végbemennek”.
Dr. Wilhelm Heinrich Schüssler, Schüssler-sók, dr. Dancsok Anita, arcdiagnosztika, szöveti sók,Terápiás rendszerét a későbbiekben biokémiai módszernek tekintette, mely a mai napig változatlan alapokon működik. Amennyiben valamely okból zavar támad a szervezetünk biokémiai só háztartásában, legyen ez túl kevés bevitel, vagy az elhasználtak nem ürülnek ki megfelelő módon, akkor kialakulhatnak az egyes betegségek.
Manapság dr. Schüssler elképzelései gond nélkül bizonyíthatóak. Az anorganikus sók anyagcsere-funkciói, a nyomelemek élettani szerepe és a kiegyenlített táplálkozás fontossága ma már mindenki előtt közismert.
Schüssler tanításai:
- Minden betegség legfőbb oka a sejtek szintjén bekövetkező szervetlen, esszenciális ásványanyagok h i á n y á b a n keresendő
- A hiányzó anyagok bejuttatása révén a sejtek ásványanyag-h i á n y a kiegyenlítődik, és ezáltal következik be a gyógyulás
- Az ásványi anyagok bejuttatása a sejteken belülre csakis minimális adagolásban, higítva történhet
- Ezeket addig kell higítani, amíg azok képesek a száj-, torok- és nyelőcső finom nyálkahártyáin átjutni és így egyből a keringésbe áramolni, ezáltal az emésztőrendszert kikerülni.
Hatásmechanizmus
A Schüssler-féle biokémiai életsók létfontosságú és természetes anyagok, mindenféle mellékhatástól mentesen, se nem gyógyszerek, se nem drogok. A testbe való gyors felvételnek köszönhetően rögtön a sejtek belsejébe juthatnak, és az ott kialakult zavart ásványanyag háztartást egyenlítik ki. Miután ezt megtették, a szervezet öngyógyító ereje ismét aktív lehet.
Érdekes, hogy a mai modern természettudományi vizsgálati eredmények hatalmas késéssel bár, de rendre visszaigazolják mindazt, amit Schüssler 130 éve az emberiség elé tárt.
Egyike volt azon első kutatóknak, akik megkísérelték ezen titokzatos összjátékot megfejteni, azt rendszerezni, kitalálni, mely elem mit tesz, és milyen betegségek alakulnak ki, amennyiben csak egy is hiányzik ezekből a létfontosságú, esszenciális elemekből. Az általa először használt „b i o k é m i a „ kifejezés idő közben már az orvosi szóhasználatban is helyet talált magának, és azt a tudományágat jelöli, amely ugyanazt kutatja, melyet Schüssler a maga idejében: vagyis a sejtanyagcserét.