A Mount Everest déli oldalán lévő Baruntse csúcs 7128 m magas, meredek és jeges sziklafalakkal határolt, közvetlenül a legmagasabb hegyek árnyékában. Mera egy rövid biztosított szakaszt kivéve teljesen önerőből jutott fel a csúcsra.
Billi Bierling, a Himalayan Database szerkesztője ezt mondta Mera teljesítése után:
Az adatbázisunkban több kutya is szerepel akik az Alaptáborban (5364m) voltak, néhányan eljutottak a II. Alapatáborba (6492m), de nem tudunk kutyáról, aki ilyen magasra jutott volna.
Mera ismeretlen korú nőstény (kb. 25 kg-os keverék kutya, valószínűleg tibeti masztif és nepáli juhász ősökkel), nagyon sok időt töltött szabadon a Khumbu völgyben. Itt szerezte meg az állóképességét és a hegyi tapasztalatát.
A seattlei mászócsapat a Mera csúcsról (6476m) volt visszatérőben (amely a Beruntse előtti bemelegítő mászás volt), amikor a kutya egy sziklahasadékot átugorva hozzájuk csapódott és attól kezdve a elválaszthatatlan volt a csapat vezetőjétől Don Wargowskytól.
Az összeszokás időszakában több alkalommal is másztak rövidebb szakaszokat, Mera mindenhol lelkesen és magától követte a csapatot. A sherpák sem láttak még ilyet.
A sherpák beszéltek arról, hogy ő egy speciális kutya, szerencsét hoz az expedíciónak, sőt szerintük egy áldott lény - mondta Wargowsky
A csúcsmászás közben gyakran futott előre, és vidáman várta a csapatot.
Soha nem voltam még ilyen helyzetben - ilyen magasságban egy kutyával. Egészen szürreális volt! Abban magasságban a legjobb edzettségben lévő emberek is csak kúsznak, másznak, ő pedig rohangált!
A sherpálk vezetői szerint egészen hihetetlen, szinte csoda, hogy egy kutya saját erőből képes volt teljesíteni ezeket a szakaszokat. Igaz a hegyek nehézségi skáláján közepesnek számít a Beruntse, de így is meredek jeges szakaszok és kitett sziklás peremek is váltakoznak a "csak" meredek jeges-havas lejtőkkel.
Mera egyetlen helyen látszott bizonytalannak - az ereszkedéskor azon a rövid szakaszon, ahol felfelé vitték.
Mera nagy ünneplést és díszvacsorát kapott. A csapattal azonban nem tudott hazautazni, sőt mindenki úgy látta jónak, ha a saját szülőföldjén marad a hegyek között. Így egy kis alapítványt hoztak létre és a sherpák gondozzák azóta is.
Forrás: www.outsideonline.com