Langer Olivér ismét - és szokás szerint - a mezőny elejére ugrott a rajtnál és a tempót csak Kis Gyula, Medgyes Gábor és Sipiczki Csaba tudta vele tartani mindaddig, míg féltávnál Gábor egy lejtőn rossz helyen lévő kőre lépett és úgy kifordult a bokája, hogy 2 percen belül dinnyényire dagadt. Csaba és a késöbb beérkező Szabó Tamás segítségével jött le a hegyről (mindhárman a X2S TEAM tagjai), ahonnan azonnal kórházba szállították és ott kiderült, hogy eltört a bokája.
A csapattagok (Csaba a 3. helyét adta fel, hogy segíthessen!) közül így Mester Bálint 5. helye volt a legjobb (de szavai szerint már ezzel is Olivér idejéhez egyre közelebb kerül). A versenyt sikerrel teljesítette: Balyi Balázs, Csaba Gábor, Erdős Bálint, Szegő Péter és Szűcs Ádám.
A pálya többek véleménye szerint tele volt ilyen rossz helyen fekvő kövekkel és a szintkülönbség is olyan jelentős volt, hogy örülhetett az, aki kisebb sérülések nélkül megúszta (ezért jövőre mozgólépcső beszerelését tervezik a pályára...). Ugyanakkor aki igazi hegyifutópályát akar látni, annak ezt vagy a februári csikóváraljai futást kell kipróbálnia.
(Gábor azóta is keményen edz - aki azt hiszi, hogy egy X2S versenyző nem vesz részt az egy hónappal késöbb lévő crossfutáson, csak mert fekvőgipsze van, az nagyon téved..)
