Miló Viki 7 és fél éves korától foglalkozik küzdősportokkal. Nem csak bokszol, de karatézik és kung-fuzik is. Ám még őt is meglepte az édesapja hatására megismert kínai harcművészet, mert a csikung csodákra képes. Édesapám, Miló András egész életében sportolt, öttusázott, vívott, lőtt, ökölvívott és kipróbálta a különböző harcművészeti szakágakat is. Régóta taicsi mester. Engem is rábeszélt már kislányként, hogy próbáljam ki a kínai harcművészetet. Most már én is taicsi mester vagyok. A csikung a taicsi egy statikus változata, tradícionális kung-fu alapállásokban végezzük a légző gyakorlatokat, miközben a csít áramoltatjuk a szervezetben.
Én igazából akkor láttam meg ennek az értelmét, amikor különböző betegségekben szenvedtem. Voltak bőrproblémáim, nőgyógyászati betegségeim, ezekre összpontosítottam, és így gyógyítottam magam. Amikor versenyszerűen bokszoltam, többször depresszióba estem, jártam pszichológushoz is, de nagyon sokat segítettek ezek a gyakorlatok. Tétmérkőzések előtt úgy tudtam lenyugtatni magam, ha tai-csiztam.
Magas vérnyomásom is volt, elég sokat dolgozom, túl vagyok terhelve. Amikor érzem, hogy elkezd emelkedni a pulzusom és a vérnyomásom, meditatív állapotba kerülök a gyakorlatok hatására, és megnyugszom. Légzőszervi megbetegedésekre is kiváló, hiszen légzéssel kombináljuk az alapgyakorlatokat. Tökéletesen megtanulhatunk általa lélegezni, hiszen kevesen tudják, de az átlagember a tüdejének csak a 60%-át használja. A csikung-gyakorlatok megtanítanak arra, hogy az egész tüdőnkbe szívjuk a levegőt, és lassan fújjuk ki, miközben a belső energiákat áramoltatjuk. Köztudott, hogy akkor alakul ki betegség, ha valamilyen egyensúly felborul a szervezetben - lehet az akár pszichés vagy anyagcsere-probléma.
Miközben végezzük a gyakorlatokat, jobban érezzük magunkat, hiszen a csít, az univerzumban lévő energiát oda áramoltatjuk a szervezetben, ahol problémák vannak. Nem véletlen, hogy a kínai emberek 70-80 éves korukban is remek egészségnek örvendenek, fittebbek, sokkal tovább élnek, mint mi.
