Mindannyiunk
bélrendszerében élnek baktériumok – ezek egy része „jótékony”, ilyen a
Lactobacillus Acidophilus vagy a Bifidobacteria, másik része pedig
„kártékony”, mint például a Candida albicans. Az immunrendszerünk
részét képező hasznos baktériumflóra szabályozása alatt állnak a bélben
letelepedett gombák is, elszaporodásukat a jótékony baktériumok
gombaellenes anyagok termelésével – például a szénhidrátok
fermentációja során keletkező tejsav – tartják kordában. Ám ha ez az
egyensúly felborul, a bélflóra károsodhat, s a sarjadzógombák
leggyakoribb faja, a Candida albicans elözönli a szervezetet.
A
megfelelő ph-egyensúly sok szempontból létfontosságú. A test
elsavasodása (sav-bázis egyensúlyi zavar), káros a sejtek működésére,
és hormonális szinten is jelentkezik hatása. Emellett olyan
oxigénmentes környezetet teremt, amely melegágya a Candida-féle
mikroorganizmusoknak. Ahogy a toxikus környezetben erőre kapott
baktériumok pusztulnak, a bomlásuk által termelődött mérgező
hulladék tovább rontja a már savas környezetet. Az ördögi kör
folyamatos ismétlődése komoly következményekkel járhat. A tudósok
ugyanis úgy sejtik, hogy a legtöbb degeneratív betegség – rák, szívbaj,
csontritkulás, cukorbaj, reflux betegség, gyomorégés – mögött az
elsavasodás áll.
Míg a felborult ph-egyensúly a kártékony baktériumok burjánzását segíti, a többi ellenség a jótékony baktériumokat veszi célba. A cukor ugyanis könnyen képes elbánni a szervezet védekező rendszerével, ezáltal gyengíti a jótékony baktériumokat is. Sőt, a fehér méreg táplálékul szolgál a kártékonyak számára, amelyek így tovább szaporodnak a bélrendszerünkben. S mivel a legyengült immunrendszerrel karöltve járnak a betegségek, az antibiotikumos vagy szteroidos kezelés nemcsak a betegséget okozó baktériumokat öli meg, hanem a jótékony baktériumok is áldozatául esnek. A jótékony baktériumok hiányában pedig ismét teret nyernek a kártékonyak. Előbb-utóbb bekerülnek a véráramba a toxikus hulladékok, a gomba melléktermékei és a részlegesen megemésztett fehérjék, amelyek allergiás és mérgezéses reakciókat váltanak ki az egész szervezetben.
Érdemes vigyázni a kandidiázissal, mert elnyomja az immunrendszert, a betegségek tüneteinek széles körét fogja át, többek között krónikus fáradtsággal, súlygyarapodással, mentális (depresszió, szorongás, ingerlékenység, memóriazavar) és emésztési problémákkal (bélgázok, puffadás, görcs, krónikus hasmenés, székrekedés) jár. De okozhat légzőszervi rendellenességeket is, amilyen a légúti allergia, asztma, az orr vagy a tüdő vérbősége, szénanátha, köhögés. Sőt, ismétlődő gombás fertőzéseket (az ágyékon, a lábujjak között, a körmön), bőrproblémákat (kiütés, csalánkiütés, akné, pikkelyesen hámló bőr), de migrén és alvászavarok esetén is érdemes gyanakodni.
A
kandidiázis nem válogat, ám leginkább a különböző betegségek vagy a
krónikus stressz által okozott gyenge immunrendszer fenállásánál, magas
cukor- és szénhidrát tartalmú ételeket fogyasztó, antibiotikumot,
szteroidokat, fogamzásgátlót rendszeresen használó nőknél fordulhat
elő. Diagnosztizálása nem könnyű, mert tünetei számos más betegségéivel
megegyeznek. Korai felismerése mégis létfontosságú lehet abból a
szempontból, hogy így megelőzhetők azok a komolyabb betegségek,
amelyekhez a gomba elburjánzása vezethet.
A Candida albicans
legyőzésében segíthet, ha változtatunk étkezési szokásainkon. A
kártékony baktériumok ugyanis cukron élnek, innen eredhet az erős
édesség utáni sóvárság. A tejtermékek fogyasztása szintén kitűnő
táptalajául szolgálhat a baktériumnak, két okból is. Elsősorban, a nem
biotermékek nyomokban antibiotikumokat tartalmazhatnak, amelyek megölik
azokat a jótékony baktériumokat, amelyeknek még sikerült túlélniük,
másodsorban a tejtermékek gazdagok tejcukorban, ami e veszélyes gomba
kedvelt tápláléka – akárcsak az élesztő és a glutén (ezt a gabonafélék
tartalmazzák). A cukor mellett tehát érdemes az alkoholt, a
tejtermékeket, erjedt, illetve erjedéssel, élesztővel készült
élelmiszereket is kizárni az étrendünkből.
Nem árt azonban
tudni, hogy a candida burjánzásában a környezeti tényezők is nagy
szerepet játszanak. Az olyan szennyezőanyagok, mint a növényvédő
szerek, kipufogó gázok, nehézfémek (különösen az amalgám tömések)
szintén hozzájárulnak a kártékony mikroorganizmusok elszaporodásához.
[ hvg.hu ]
