Kompakt fénycső helyett inkább halogénizzókra kellene cserélni a boltok polcairól 2012 végére száműzendő hagyományos égőket, mert azok fénye sokkal jobban hasonlít a Napéhoz. Ha nem ez történik – érvelt szeptemberben a német Épületbiológiai Szövetség s nyomában zöld szervezetek sora –, az előnytelen csere már rövid távon is komolyan befolyásolhatja az emberi teljesítőképességet, pszichét vagy a hormonháztartást. (hvg.hu)
Az uniós döntés* fő mozgatórugója az energiahatékonyság. A világítás a háztartások áramfogyasztásában 15-20%-ot képvisel, intézmények, irodák esetében az arány még magasabb, 30% körüli. Látható, hogy a lényegesen alacsonyabb fogyasztású technológiák alkalmazásával a világításban is jelentős potenciál van: az új piaci szabályozásától 2020-ig 40 TWh áram megtakarítását várják az EU-ban. Ez körülbelül megfelel Magyarország teljes éves áramfogyasztásának. Az intézkedés tehát úgy szolgálja az éghajlat védelmét, hogy közben hozzájárul a biztonságos energiaellátáshoz is.
Az új szabályozás több forgatókönyv elemzésével, energiahatékonysági, technológia, a piac és nem utolsósorban a fogyasztói igények szempontjait is mérlegelve született, az egyeztetésben pedig minden tagország szakértői részt vehettek. Bár az izzók fokozatos piaci kivonása már tavasz óta ismert, érthető, hogy a sajtó érdeklődését csak az első határidő közeledtével keltette fel igazán a téma. Az elmúlt napokban számos cikk jelent meg, a kompakt fénycsövek negatív hatásairól.
Az Energia Klub a rémhírek helyett néhány jó tanáccsal szeretné segíteni az olvasót, hogy a hatékonyabb világítási technológiák ne csalódást eredményezzenek, hanem alacsonyabb villanyszámlát.
Tény, hogy a Nap elektromágneses sugárzásához – az ultraibolya és az infravörös közé eső látható fény tartományában – a volfrámszálas „körték” sárgás, úgynevezett meleg fehér fénye áll a legközelebb. Élettani értelemben ennek legfőbb következménye az, hogy az izzólámpa fényénél az emberi szem közel ugyanolyannak látja a világot, mint napsütésben.
Ténytár a hvg.hu cikkeiből
Higany
Valóban tartalmaznak mérgező higanyt, ám egyetlen higanyszálas lázmérőben található folyékony fém körülbelül félezer fénycsőbe elég volna.
Villogás
A sokat szidott vibrálással is csak a silány minőségű terméknél lehet találkozni. A váltóáram miatt valóban „lüktetve” világító jobb fénycsövekben ugyanis egy ideje – úgynevezett elektronikus előtétekkel – másodpercenként több tízezerre gyorsítják a villogást, amit az emberi szem már nem érzékel.
Az olcsó, gyenge minőségű modellek esetében ez valóban előfordulhat, de a boltokban ma már bőven válogathatunk az úgynevezett meleg fehér fénnyel, villogásmentesen világító, minőségi termékek közt. Hogy elkerüljük a csalódást, már az üzletben próbáljuk ki a lámpát, így biztosan azt a színt kapjuk, amit szeretnénk.
UV
Alaptalan a félelem, mivel az üveg jóformán teljesen elnyeli az UV-sugárzást – nyugtat meg Rontó Györgyi, a Semmelweis Egyetem biofizika-professzora. Arról nem is beszélve, hogy az UV-fénynek (bőr)rákkeltő tulajdonsága mellett számos jótékony hatása is van. Az emberi bőrben például nem a látható napfény, hanem csakis az UV-sugarak hatására zajlik le a D-vitamin-szintézis. A legkisebb hullámhosszú, az ózonrétegen át sem jutó úgynevezett UV-C sugarak pedig baktériumölő hatásúak – a laboratóriumok levegőjét például speciális, UV-C fényt kibocsátó germicidlámpákkal fertőtlenítik.
Színek
Ezzel szemben meglepően kevés hatása van a fény látható tartományának az egészségre a tudomány mai állása szerint – hiába ígérik gyanútlan laikusoknak számtalan betegség, például a depresszió, különféle fájdalmak vagy gyomorpanaszok gyógyítását szín- és fényterápiákkal (*). A sárga és a zöld tartományok ugyan elengedhetetlenül szükségesek a földi élethez, mert a zöld növények a fotoszintézis során ezek segítségével termelik az oxigént. De például a depressziót nem a fény valamelyik összetevője, hanem egyszerűen a világosság segíthet megelőzni. Ezért is tesznek a skandináv országokban egyes munkahelyeken nagy teljesítményű fényforrásokat az ablaküveg és a függöny közé, hogy a téli délutánokon is úgy érezzék, kint még javában süt a nap.
A zöld mellett eddig csak a kékről bizonyították be, hogy a látáson kívül is jelentős szerepe lehet. A csecsemőkori sárgaságban szenvedő kisbabákat kék fényben „fürdetik”, mert ez segít elbontani a bőr színének kóros elváltozását okozó festékanyagot, a bilirubint. Az pedig csak az utóbbi fél évtizedben derült ki, hogy a szem retinájában a fény- és színérzékelő idegsejtek mellett speciális, csak a kék fotonjait feldolgozó sejtek, úgynevezett retinaganglionok is találhatók. Ezek nem a látásban vesznek részt, hanem a melatonin nevű hormon termelődését szabályozzák – avat be a legújabb fénytani ismeretekbe Rontó Györgyi. A melatonin az emberi test ciklikus ritmusának több területén is fontos lehet: például a nappalok és az éjszakák váltakozásához a szervezet úgy (is) alkalmazkodik, hogy éjjel több melatonin termelődik az agyban, ami befolyásolja az alvás minőségét. Minderre azonban legfeljebb a kék tartományban a hagyományos izzóknál jóval erősebben sugárzó fénycsövek vagy LED-ek lehetnek – alighanem kedvezőtlen – hatással, ám ennek mértékéről még kevés konkrét kutatási adat van.
(*)
Ezzel a véleménnyel messzemenőkig nem értünk egyet! A színterápia komoly háttérrel és múlttal rendelkező orvosi módszer, amelynek hatását számtalanszor igazolták. Az igaz, hogy csak színekkel nem lehet megygógyítani egy betegséget, de ez bármilyen gyógyszerre is igaz - ha nem kiséri pihenés, diéta és egyéb módszerek. Az állítás ezért nagyon erős csúsztatás!
Nagy dilemma, hogy mi legyen az olyan helyiségek világításával, ahol csak rövid ideig tartózkodunk, például a WC vagy a kamra, hiszen közismert, hogy a kompakt fénycsöveknek kell néhány perc, míg „bemelegednek”, azaz elérik a teljes fényerejüket. Itt a halogén izzók jelenthetik a jó kompromisszumot, hiszen – bár hatékonyságuk elmarad a kompakt vagy egyenes fénycsövekétől – a hagyományos izzóknál jobb hatékonysággal hasznosítják az energiát, és már a felkapcsolás pillanatában teljes fényerővel világítanak. Az áruk pedig szintén valahol félúton van az olcsó villanykörte és a fénycső között.
A két véglet közti kompromisszumot a LED-lámpák jelenthetnék: közülük a legújabb, fehér fényűek a hagyományos izzókhoz hasonlóan a teljes látható tartományban sugároznak – magasztalja a konkurens fényforrások e csoportját Ábrahám György, a Műegyetem optikaprofesszora. Az átlaglakásokat azonban nemcsak ma még meglehetősen borsos áruk miatt nem hódították meg, de azért sem, mert egy-egy LED csak igen szűk teret képes bevilágítani.
A fénycsövek elterjedése a felhasználóktól is több odafigyelést is igényel majd. A kiégett csövek veszélyes hulladéknak minősülnek, ezért az erre a célra létrehozott gyűjtőpontokon kell elhelyezni őket. Ilyen gyűjtőpontokat ott találunk, ahol a terméket forgalmazzák, de a hulladékudvarokban is leadhatjuk a kiégett fénycsöveket.
Forrás: hvg.hu, energiaklub.hu, Augustin-Schmiedel: Természetgyógyászati kézikönyv (Springer 1997)
Sokan eltemették már, sokan aggódnak, mi jön ezután, mások nem értik miért. Itt az ideje, hogy fény gyúljon a sötétben: miért kell távoznia a villanykörtének és milyen világítótestek aranyozzák be estéinket ezután? 
