Élelmiszerek, amelyeket feltétlenül biominőségben vásárolj!

Húsok

Az iparszerű állattartásból származó húsok nem csupán állatgyógyászati szerek maradékait, de különböző húsminőséget befolyásoló adalékok, növekedés serkentők stb. maradványait is tartalmazhatják. Nem beszélve a takarmányozás során az állat szervezetébe jutó számtalan növényvédő szer: gombaölő-, rovarölő- és gyomirtó szer nyomairól, illetve ezek bomlástermékeiről, melyek mérgezőbbek, mint az eredeti vegyszer volt. Sokszor még az sem állapítható meg, honnan került a hús a boltok polcaira. Számtalan távoli fejlődő országból érkeznek hússzállítmányok. Vonzó áron, ám kétes minőségben, hiszen ezen országok többségében nem túl szigorú az élelmiszer ellenőrzés.

Tej

Ma már a növényvédő szerek maradékai a tejben is megtalálhatók. Hát még a vegyszeres területeket legelő, vagy még rosszabb esetben az istállókban lekötözve tartott és vegyszeres takarmánnyal etetett tehenek tejében. Ugyanez vonatkozik a sajtokra is, csak még töményebb formában. És akkor még csak a valódi sajtokról beszéltünk, nem a mű-trappisták széles tömegeiről.

Kávé

Legtöbbjük olyan országból származik, ahol semmiféle vegyszer felhasználási-, engedélyezési jogszabály nem létezik, vagy ha mégis, akkor rendkívül megengedő. Ezekben az országokban használják az Európából és az USA-ból kitiltott szerek zömét. Ha lehet, válasszunk fair-trade címkével is ellátott kávét. Ez ugyan nem garancia a vegyszermentességre, de legalább támogatjuk az ottani termelőket.

Őszibarack

Már a levélfodrosodással (tafrina) kezdetét veszi a permetezési hullám, amely a levéltetű inváziókor éri el csúcspontját. Szőrös héját hiába hámozzuk! A vegyszer ugyanis felszívódó és magában a gyümölcsben is benne van.

Alma

A legtöbb almatermelő évente 15-20-szor permetezi fáit. Nem szentelt vízzel, hanem kemény mérgekkel, melyek közül sok például idegméreg.

Paprika

Sok vegyszerben kell megfürödnie a konvencionális paprikának, míg lecsó lesz belőle. Már a magvetés után kezdődik a sor, palántadőlés ellen, aztán folytatódik a rovarkártevők és a gombabetegségek ellen.

Nektarin

A legtöbb nektarin továbbra is importból érkezik. A legutóbbi nemzetközi kimutatás szerint 26 különféle növényvédő szert alkalmaznak termesztése során. Idehaza sem jobb a helyzet.

Halványító zeller

Noha nem tartozik mindennapi eledeleink közé, óvakodjunk tőle. Sok növényvédelmi beavatkozást igényel. Így szermaradvány tartalma is jelentős lehet.

Szamóca

A szamócát keményen vegyszerezik. Nem csak külföldön, idehaza is. Rovar- és gombakártevői ellen sokszor és bizony erőteljes szerekkel kell védekezni. Ellenkező esetben esős időben nagyon gyorsan penészedik, rothad, már a töveken is. A bio szamóca drágább, de a biztonság megéri a különbséget.

Cseresznye

Ritkán, de annál intenzívebben permetezik. Elsősorban a cseresznyelégy nyüvei ellen. A kukacos cseresznye ugyanis eladhatatlan. Ez vonatkozik a biocseresznyére is, de a problémát ott főleg feromoncsapdákkal és színes ragadóslapokkal orvosolják.

Salátafélék

A hagyományos salátákat rendszeresen permetezik gombabetegség és csigakártétel ellen. Ehhez jönnek még a nagyarányú műtrágya adagok, amelyek nitrát tartalma végül az asztalra kerül.

Szőlő

A szőlőt is gyakran permetezik. Sokszor indokolatlanul, megelőzési céllal. És nem csupán rézgáliccal, ami – ha sokat használnak belőle – ugyancsak veszélyes lehet. Az ellenőrizetlen import tovább ront a helyzeten. Ne vegyük meg. Válasszunk bio minőséget. Támogassuk a hazai biogazdákat.

Sárgarépa

Növényvédő szereit éppen betiltani készül az EU. Ugyanis veszélyesek. A leggyakoribb kártevője a sárgarépalégy. Nyüvei járatokat rágnak a gyökérbe. Erősen műtrágyázott talajban, fólia alatt nitrát tartalma megnövekszik. Béniételek készítéséhez csak biorépát használjunk.

Körte

Növényvédelme nem sokkal marad el az almáé mögött. A nyári körték kevésbé szermaradványosak, mint a későbbi fajták. Azokat jóval többször kell permetezni.

Burgonya

Nem csupán a krumplibogár ellen alkalmaznak vegyszereket, de a gombás megbetegedések ellen is. Az intenzív fajták még több növényvédelmet igényelnek.

Paradicsom

Egyes jelentések szerint az újabb fajták vegyszerterhelése csökkent. Igaz, az íze is. Minden esetre a paradicsomot továbbra is gyakran permetezik, főleg gombaölő szerekkel, amelyeknek romboló hatása van az immunrendszerünkre.

Kevésbé fontos, hogy biominőségű legyen

Hagyma

Viszonylag kevesebb vegyszerrel is megvédhető.

Avokádó

Az avokádó gyümölcsén a kontakt mérgek nem hatolnak át. Felszívódó szereket pedig kevésbé használnak a termelők.

Kukorica

A kukorica műtrágyát bőven kap, növényvédő szerből kevesebbet, abból is a csövekbe jóval kevesebb jut. A fő veszély a génmódosított fajták esetleges beszivárgása.

Mangó

Viszonylag csekély vegyszerfelhasználás mellett is biztonsággal terem. Óriási fáit extenzív körülmények között művelik.

Spárga

Rövid tenyészideje során viszonylag kevesebb kezelést kap.

Zöldborsó

Permetezni ritkán szokták, igaz a növényvédelmét már a magcsávázás során elvégzik. Viszonylag biztonságos növény.

Tojásgyümölcs

Kevesebbet permetezett zöldségféle. Ha termőhelye megfelelő, biztonsággal termeszthető.

Papaya

Főleg a szállítás és csomagolás során kezelik gombaölő szerrel, azonban ez vastag héján nemigen jut keresztül.

Görögdinnye

Legkritikusabb ideje a palántanevelés. Itt használnak vegyszereket, a szabadföldi termesztésben később már nem. Így biztonsággal fogyasztható.

Dió

A piacra kerülő áru zömét kiskertekből, ártéri erdőkből gyűjtik. Ezek egyikében sem permetezik a diót, legfeljebb elvakult „kemokraták”. Az intenzív dióültetvényekben más a helyzet.

Brokkoli

Szerencsére nem nagyon bírja a permetezéseket. Ügyeljünk a frissességre.

Édesburgonya, csicsóka

Azt tartják róla: nő, mint a dudva. Biztonsággal fogyasztható nem bio forrásból is.

Erdei gyümölcsök, gombák

Az erdőkből gyűjtött termékek ma biztonságosak. Nincs ugyanis pénz semmiféle vegyszerezésre.

Forrás: biochef.hu