A biológiai kísérletekkel foglalkozó FASEB Journal egyik új tanulmánya szerint növényi eredetű élelmiszerek fogyasztásával is kivédhetőek lennének az influenzavírusok tüdőre gyakorolt káros hatásai. A kutatók állati és emberi sejtekkel végzett vizsgálati eredményeik alapján jutottak erre a következtetésre, az antioxidánsokban gazdag táplálkozás azonban ettől függetlenül is előnyös a számunkra.
A táplálkozástudománnyal foglalkozók számára régóta ismert, hogy a szervezetünkben képződő káros szabadgyökök és a hatástalanításukra alkalmas antioxidánsok közötti egyensúly biztosítására a vegyes táplálkozás az egyik leghatékonyabb módszer. Erre az egyensúlyra azért van szükségünk, mert a túlságosan elszaporodó és felszabaduló szabadgyökök károsan befolyásolják az egészséges sejtek működését, ez pedig idővel különféle betegségek kialakulásához vezethet.
Az antioxidáns vegyületek döntően a növényi táplálékokban vannak jelen, ezért fontos, hogy mindennapi étrendünk 50-60 dekagramm zöldséget és gyümölcsöt is tartalmazzon. Az antioxidánsok a vörösborban és a csokoládéban is megtalálhatóak, egyes antioxidáns vitaminok - például az A- és az E-vitamin - pedig az állati eredetű élelmiszerekben is megtalálhatóak.
Az influenzafertőzés is felszaporítja a szabadgyököket
A biológiai kísérletek legújabb eredményeit bemutató FASEB Journal novemberi számában egy olyan tanulmányt olvashatunk, amely szerint az antioxidánsok az influenza elleni védekezésben is sokat segíthetnének. Az már eddig is ismert volt, hogy az influenzavírusok egyes esetekben akár komoly tüdőkárosodást is okozhatnak, többek között tüdőembóliát, illetve a légzést idővel megnehezítő folyadékfelhalmozódást.
Az influenzát az ortomixovírusok (Orthomyxoviridae) családjába tartozó influenzavírus A, influenzavírus B és influenzavírus C okozzák. Az influenzavírusok genomja nyolc szegmens negatív egyszálú RNS-ből áll. A vírust lipidtartalmú burok (envelope) veszi körül. Ebből a burokból nyúlnak ki a neuraminidáz és a hemagglutinin glikoproteinek.
A gazdaszervezet immunrendszere a neuraminidáz (NA) és a hemagglutinin (HA) alapján tudja felismerni a kórokozót. E glikoproteineknek azonban több altípusuk is létezik: influenzavírus A hemagglutininjéből eddig 16 altípust (H1-H16), neuraminidázából pedig kilencet (N1-N9) írtak le.
A felszíni glikoproteinek antigenitása gyakran megváltozik (tehát az immunrendszer „többé nem ismeri fel"), s ez az alapja az influenzajárványoknak. E változásnak két módját ismerjük:
* Antigen drift: pontmutációk következtében a glikoproteinek egy-egy aminosava változik meg
* Antigen shift: akkor következhet be, ha egyazon sejtet többféle vírus is megfertőz. Ilyenkor genetikai rekombináció jön létre, tehát a két vírusgenom elegyéből új változatok alakulnak ki. A rekombináció alapja, hogy a vírusgenom több különálló RNS-szegmensből áll, melyek tehát könnyedén „összekeveredhetnek egymással". Az antigen shift jelenségét csak az A típusú influenzavírusok esetében figyelték meg.
Megelőzés
Az influenzavírusok természetesen sokkal hatékonyabbak a legyengült immunrendszerrel szemben, ezért ha igyekszünk azt karbantartani, valamivel nagyobb eséllyel ússzuk meg a szezont fertőzés nélkül. A fokozott C-vitamin-bevitel, illetve a savanyú káposzta, a fokhagyma és a vöröshagyma, a gyümölcsök közül a citrom, a narancs, a grapefruit és az alma fogyasztása segít megóvni egészségünket.
Gyakrabban mossunk kezet, mert a beteg emberek által szerteszét szórt vírusok ott lehetnek minden közhasználatú tárgyon, és ha azokat megfogjuk, majd a szánkhoz emeljük a kezünket, azzal máris szabad utat engedtünk a vírusok támadásának. Ha már megkaptuk az influenzát, a különböző immunerősítők mellett tüneti szerek kombinációját érdemes használni. A leghatásosabb védelem az influenza ellen azonban a védőoltás.
