PRO
Az amerikai Nemzeti Rákkutató Intézet kutatói szerint ha rostokban gazdag diétát követünk, 22 százalékkal csökkenhet az esélye annak, hogy szívbetegségek, légzőszervi betegségek vagy egyéb más súlyos egészségügyi problémák miatt veszítsük életünket.
A rostok csökkentik a következő betegségek kialakulásának esélyét is
- szívbetegségek
- rákos elváltozások
- cukorbetegség
- elhízás
Segítik az emésztést, csökkentik a koleszterinszintet, a vércukorszintet és a vérnyomást is. Ezek a tulajdonságai mind elősegítik a fogyást, és megakadályozzák, hogy a szervezetben gyulladás alakuljon ki – írja az Archives of Internal Medicine.
Annak érdekében, hogy minél egészségesebbek legyünk és minél tovább éljünk, a szakemberek azt javasolják, hogy a lehető legtöbb rostot vigyük be a szervezetünkbe minden nap. A rostokban gazdag élelmiszerek közé tartoznak a zöldségek, gyümölcsök és a teljes kiőrlésű gabonafélék.
Az irányelvek alapján minden elfogyasztott 1000 kalóriának 14 gramm étkezési rostot kellene tartalmaznia, de naponta legalább 25 grammnyit mindenkinek el kellene fogyasztania. Ennél a mennyiségnél ugyanis a kísérletek szerint már jelentősen csökken a súlyos egészségügyi problémák miatti korai halálozás esélye.
KONTRA
Vashiány a mai kor népbetegsége?
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint világszerte 1,3 milliárd ember, azaz a Föld lakosságának mintegy 30%-a szenved vérszegénységben. Elsősorban Dél-Ázsia és Afrika érintett, főként a gyermekek és a szülőképes nők.
Fontos tény, hogy az anémia, azaz a vérszegénység gyakran többféle okból ered, a felmérések szerint 500-600 millió ember vérszegénységét a vashiány okozza, ennek 80%-a a női nemet érinti!
Ha a vasraktárak telítettségét is figyelembe vesszük, akkor az emberiségnek több mint fele vashiányos.
A vas felszívódását különböző anyagok segíthetik, illetve gátolhatják. Az alábbiakban foglaljuk össze azokat a gátló és segítő tényezőket, amelyeket a szakirodalom említ. Ezekkel nem feltétlenül értünk egyet, erről szól majd a cikk második része.
Vas felszívódást gátolják |
Vas felszívódását elősegítik |
Túlzott rostbevitel |
Folsav |
Egyes fehérjék: tehéntejfehérje, albumin, szójafehérje |
Állati fehérje (húsok, húskészítmények) |
Fitátok (gabonafélékben, diókban, hüvelyesekben, korpában találhatóak) |
Aszkorbinsav, azaz C-vitamin |
Polifenolok |
|
Ásványi anyagok: réz, cink, mangán, foszfor, kalcium |
|
Foszfátok, oxalátok |
Vashiányra veszélyeztettek a csecsemők, a kisgyermekek, a serdülők, a terhesek, erős havi vérzés esetén az aktív korban lévő nők, és a vas rosszabb felszívódása, hasznosulása miatt az idősek és a vegetáriánusok.
Anyatejjel táplált csecsemőknél vashiánnyal 4-6 hónapos korig nem kell számolni, hiszen az anyatejből a vas felszívódása rendkívül jó hatásfokú, a tehéntejből lényegesen rosszabbul szívódik fel. A tehéntejjel táplált csecsemőkben gyakran léphet fel a vékonybélben kismértékű vérzés, mely vasveszteséget eredményez. Mindezek a tények is az anyatej-táplálás fontosságát támasztják alá.