Valóban fogyhatunk azzal, ha vidámak vagyunk és sokat nevetünk? Erősebb lehet a védekezőképessége a kórokozókkal szemben annak, aki általában jókedvű? Mi az oka annak, hogy a rendszeres kacagás jót tesz az ereink állapotának?
A nevetés legfőbb szerepe, egyben egészségünkre gyakorolt legjelentősebb jótékony hatása a feszültség- és stresszoldás. A kutatók szerint lehetséges, hogy a vidámság egyfajta pajzs a külvilág felé: "boldog állapotban" az agy másképp reagál a különböző ingerekre, és ezáltal a mindennapi élet apróbb kellemetlenségeinek és terheinek jelentőségét is kisebbíti. Így az emiatt kiváltott élettani reakciók sem válnak olyan súlyossá. Ennek a legfőbb oka az lehet, hogy a nevetés hatására fájdalomcsillapító hatást és örömérzetet okozó hormonok, úgynevezett endorfinok szabadulnak fel jelentősebb mennyiségben az agyban.
A nevetés során ráadásul testünk és arcunk számos izma megfeszül, pulzusunk és vérnyomásunk jelentősen megemelkedik. Emellett légzésünk is gyorsabbá válik, így szöveteink oxigén-, és tápanyagellátása is fokozódik. Egy amerikai vizsgálat szerint az evezőgépen végzett 10 perces edzés hatására elért szívritmusgyorsulás mindössze 1 percnyi kiadós kacagással elérhető.
Biokémiai vizsgálatok igazolják továbbá, hogy a humorra fogékonyabb emberek szervezete ellenállóbb a különféle kórokozókkal szemben. A tartós stressz esetén nagyobb mennyiségben termelődő, az immunrendszer működését gátló hormonok - kortizol, dopamin - fokozott lebontása és csökkent képződése révén ugyanis a sokat nevető emberek ellenállóbbak a vírusos és bakteriális fertőzésekre is.
A sok nevetés ereink állapotára is jó hatással van. Ennek bizonyítására egy amerikai vizsgálat részeként két videoklipet, egy humorosat, illetve egy felkavaró hangulatút játszottak le 20 egészséges önként jelentkező számára. Mindkét produkció megtekintése után megvizsgálták a résztvevők ereinek működését, különös tekintettel az ereket bélelő hámszövet, az úgynevezett endotélium állapotának alakulására.
A vizsgálat eredményei szerint 20 esetből 16-ban a nyugtalanító film megtekintése után jelentősen - átlagosan 35 százalékkal - csökkent a véráramlás ezekben a szövetekben. A mulatságos, nevettető klip végén azonban a 20 vizsgált személyből 19 esetében tapasztalták az érfalakban áramló vér mennyiségének számottevő - átlagosan mintegy 22%-os - növekedését.
Az ereket bélelő hámszövet megfelelő állapota alapvető fontosságú az érszűkület kialakulásának megelőzése szempontjából. Az érfal egészségének megőrzése, a vér normális áramlásának fenntartása nagy jelentőséggel bír a szív-és keringési betegségek megelőzésében.
„Luxusreflex – írta a nevetésről Arthur Koestler A teremtés című, az 1960-as években megjelent könyvében –, ami egészen egyedülálló abban az értelemben, hogy nem szolgál közvetlen élettani célokat". A természettudományosan képzett, 1983-ban elhunyt, magyar származású írót igencsak meglephetnék a nevetéstan mai eredményeivel, amelyek lényege: e hanghatással kísért rekeszizommunka igenis élettani célokat szolgál. Nem is akármilyeneket.
Az egymást követő kutatásokból megszületett a nevetéstan (gelotológia), s az ehhez csatlakozó kutatók immár egyfajta öngyógyító mechanizmusként kezdtek tekinteni a homloklebeny tájáról kiinduló – egyébként már négy hónapos kortól rendszeressé váló – cselekvésre.
Az egyik alapkutatás ebben a tárgyban Henri Rubinstein francia neurológus nevéhez fűződik, aki az 1980-as években arra figyelt fel, hogy nevetés közben háromszor-négyszer intenzívebb a friss és az elhasznált levegő cserélődése a légutakban, mint normál légzés esetén. Ilyenkor tehát a felső légutak – a köhögéshez hasonlóan – kitisztulnak, így a hahotázás sajátos légúttisztító gyógytorna.
Stressz ellen is nevetés?
A stressz életünk velejárója, ma már sokat tudunk arról, hogyan lehet kivédeni, ám a sorozatos nagy vagy a tartós stressz helyzettel szemben még mindig védtelenek vagyunk. Rövidesen csökken a frusztrációs toleranciánk, és kezdődnek a vegetatív eredetű testi betegségek. Pszichológusok azt tanácsolják, hogy a komoly vagy tartós stresszben élő ember mindenképpen teremtsen időt és alkalmat a vidámságra, a nevetésre.
Nem szabad szégyellni még a legmélyebb gyászban sem, ha egy vicc poénja megérinti lelkünket, s nevetésre húzódik a szájunk. Ilyenkor egészen biztosan jót tettünk az egészségünknek, hiszen a mellékveséket megterhelő, a stressz során felszabaduló nagy mennyiségű adrenalin- és kortizon- hormonok szintje nevetés hatására gyorsabban lesüllyed a normális értékre, s ezáltal immunrendszerünket serkentjük.
