Az Everestre Budapestről gimnazistaként - interjú Kalmár Sára hegymászóval ^Kiemelt

Nem győzünk csodálkozni, hogy mennyi mindent elértél és megéltél ilyen fiatalon. Talán még nem is baj, hogy kevesen ismernek. Hogyan mutatnád be magadat? .

Kalmár Sárának hívnak, 16 éves múltam és amióta eszemet tudom, imádok sportolni. Sok mindent kipróbáltam már, kezdve az úszástól a sakkon át, az atlétika és néhány nap kézilabdázás is része volt a sport múltamnak, míg megtaláltam a falmászását.

Először 5 évvel ezelőtt anyukámmal próbáltuk ki a sziklamászást és azonnal beleszerettem és elkezdtem mászótermi edzésekre járni. Már fél év után elmentem életem első versenyére és persze nem az lett az utolsó. Azóta szinte minden évben indultam a magyar kupákon és volt hogy a válogatottba is bekerültem. Tavalyi felkészülésem nagyon kemény volt és egy jól összállított edzésterv alapján csináltam végig, aminek meg is lett az eredménye. Sikerült megnyernem a magyar bajnokságot a korosztályomban és a nyílt női kategóriában is.

Persze az igazi amikor szabadban mászhatok, sziklafalak, bouldertömbök jobban vonzanak. A falmászástól pedig már csak egy ugrás volt a hegymászás. Nyáron begyűjtöttem első 3000 feletti hegycsúcsomat,ahova hágóvasban, jégcsákánnyal, gleccserhasadékokat kerülgetve sikerült felmásznom. Novemberben pedig Nepálba vitt az utam, ahol egy trekking túrán vettem részt, és egészen az Everest Alaptáborig vitt az utunk. Közben még egy 5600 méteres csúcsra- Kala Pattar-is sikerült feljutnom ahonnan naplementében láthattam a vöröslő Everest csúcsát. Nagyon megszerettem ezt az országot, kedves emberek, gyönyörű hegyek, remélem még visszajutok egyszer.

Szoktál újévi fogadalmakat, elhatározásokat tenni? Ha igen, 2016-ban ez mi volt? Milyen tervekkel és fogadalmakkal indulsz neki a 2016-os évnek?

Mindig sokat gondolkodom rajta, hogy az új évben kellene fogadalmakat tennem. Azután rájövök, hogy nem az a lényeg, hogy január elsején leírjam a kis noteszembe mit is akarok idén. Mert így csak olyan célokat tűzhetek ki amire csupán 365 napom van, hogy teljesítsem, viszont van egy bakancslistám, ami folyamatosan bővül, színesedik. Így ha mégis van újévi fogadalom annak itt a helye. Ilyen például a félmaraton lefutása, amit már áprilisban szeretnék kipipálni és két újabb hegycsúcs is vár rám idén nyáron, a Grossglockner, Ausztria legmagasabb csúcsa, és a gyönyörű Matterhorn 4478 méteres csúcsa, ami egy komoly kötélbiztosításos mászás lesz.

Ebben az évben olimpia is lesz, Téged hogyan motivál vagy befolyásolja a munkádat? Ellenfeleid, versenytársaid közül ki az, akitől tanultál, akinek a stílusa vagy az edzései példaként szolgálnak? Mi az, amit el szoktál lesni másoktól?

Sajnos a falmászás még nem olimpiai sportág, de egyértelműen motiváló látni az élsportolókat. Tudni azt, hogy ők is egyszer kezdők voltak és hányszor nem sikerült nekik nyerni, most pedig mégis ott vannak, mert felállnak a bukás után, ez erőt ad hogy én is küzdjek azért, hogy minden nap jobb legyek.

Sokan gondolják, hogy a mászás egyéni sport. Szerintem ez egyáltalán nem így van. A versenyeken mindig együtt mászunk és felszurkoljuk egymást az utolsó fogásig. Nagyon fontos nekünk, hogy egy közösség vagyunk ahol bárkitől megkérdezhetem, mit is kell csinálni egy útban, még a legnagyobb vetélytársamtól is.

Többen érdeklődtek hogyan készül fel egy nő a téli időszakban. Te hogyan csinálod? Edzésben, pihenésben, táplálkozásban, felszerelésben?

Télen a falmászoknál is az alapozáson van a hangsúly. Ebben a pár hónapban kell állóképességet, érőkitartást szerezni. Ezért fontos, hogy ne csak a mászással foglalkozzunk, hanem futás, lépcsős edzés, erősítés is része a felkészülésnek. A táplálkozásban anyukám sokat segít, majdnem mindennap itthonról viszek ennivalót a suliba, ami sok zöldségből, csirkehúsból, finom turmixokból, gyümölcslevekből áll.

Mire figyelsz, mit veszel szigorúan és miben engedsz kis lazaságot? Mai fiatalként nagyon sokféle hatás ér, hogyan választasz ezek közül?

Talán semmi meglepőt nem fogok elárulni, de nekem a legfontosabb, hogy élvezzem amit csinálok. A nehéz pontokon pedig a jó társaság, egymás motiválása nagyon könnyen átlendít és rengeteg erőt ad. Az edzéseket mindig komolyan veszem, a lazaság pedig jöhet utána.

Kicsit a pihenésről, hobbiról is beszéljünk, hiszen minden sportolónak szüksége van jó pihenésre. Te mivel pihened ki magadat, mi kapcsol ki?

Nagyon korán megtanultam síelni egy szuper síiskolában, ahol ma már én is hétvégenként oktatok, edzéseket tartok gyerekeknek. Imádom látni ahogy a kicsik ügyesednek, megszeretik a sportot, a mozgást. Bíznak bennem, tanulnak tőlem, ahogy én is anno a „nagyoktól”.

A középiskolában humán szakra járok és imádom a színházat. A Zsinórpadlás társulattal minden évben színpadra viszünk egy darabot. Sokszor segít kikapcsolni, ha elmegyek a próbára és kicsit más szerepébe bújok és megpróbálok alkotni. Kedvenc filmem is valamilyen szinten ide kapcsolódik. A Holt költők társaságát jó néhányszor megnéztem már és egyszerűen nem tudom megunni.

Amikor otthon vagyok mindig zenét hallgatok. Szeretek nosztalgiázni, hogy apukámmal milyen rock együtteseket hallgattunk (persze csak titokban, mikor anyukám is velünk volt leginkább a Vaya con Dios ment). A hétvégén, főleg amikor együtt ebédel a család, felrakjuk bakelit lejátszón valamelyik Beatles lemezt.

Köszönjük a beszélgetést!

• Kattints a nagyításhoz! Kattints a nagyításhoz!
• Kattints a nagyításhoz! Kattints a nagyításhoz!
• Kattints a nagyításhoz! Kattints a nagyításhoz!
• Kattints a nagyításhoz! Kattints a nagyításhoz!
• Kattints a nagyításhoz! Kattints a nagyításhoz!
• Kattints a nagyításhoz! Kattints a nagyításhoz!
• Kattints a nagyításhoz! Kattints a nagyításhoz!
• Kattints a nagyításhoz! Kattints a nagyításhoz!
• Kattints a nagyításhoz! Kattints a nagyításhoz!
•  

Edzések, edzéstervek: www.triatlonedzo.hu | Edzés cégeknek: www.cegedzes.hu