A koronavírus kiváltotta járványhelyzet tovább formálta a sportrendezvényt, hiszen október 14-16. közé esett a nyárra tervezett tájékozódási menet, másfelől mind a szervezőknek, mind a résztvevőknek be kellett tartaniuk a vonatkozó egészségügyi előírásokat. Minden nevező kötelező lázmérésen, kézfertőtlenítésen esett át, a közös megnyitó elmaradt, és a csapatok, illetve egyéni versenyzők is egymástól tisztes távolságban rajtoltak el.
Vass Tibor őrnagy, az MH LMVIK kiképző főtisztje, főszervező érdeklődésünkre elmondta: már régóta tervezték, hogy a bánkúti gerincradar mérőpont környékén jelölik ki a nyomvonalat, csak vártak a kedvező alkalomra. Habár – tette hozzá, látva a hóesést, és érezve a metsző szelet – talán ez már „túlságosan is megfelelő.”
„Ez a tájékozódási menet abban is más, mint az eddigiek, hogy itt a gyorsaság mellett az indulók számára a taktika, a stratégia a legfontosabb. Ötvennégy óra alatt kell megtenni száznyolc kilométert, érintve huszonhét ellenőrző pontot. Az állóképességet tekintve önmagában ez egyáltalán nem nehéz, de közben valahol aludni kell, és élelmet is szerezni. Van, aki magával viszi a sátrat, van, aki megszáll valahol. Erre a nyomvonal amúgy több lehetőséget is ad, hiszen érint lakott területeket is. További újítás, hogy ezúttal a 96 nevező nem nyomtatott térképet, hanem GPS alapú nyomvonalat kapott, és mindenki a saját okoseszközét használhatja” – avatott be minket a további újdonságokba az őrnagy.
A katonák, illetve önkéntes tartalékos katonák helyzetét a heves esőzések miatt rendkívüli módon felázott talaj is nehezítette. Hadtörténelmi érdekesség, hogy a nyomvonal részben érinti azt az útvonalat, ahol annak idején a török csapatok érkeztek az egri vár ostromához.
Forrás: honvedelem.hu
