Gyermeke a szeretetnek, ami köré teremtette ezt a csodát.
A kósza a forrásból iszik, nem piszkos csatornákból, tüdejét a legtisztább szellő járja át, nem benzingőz. A kósza a csillagok sátra alatt alszik, és tüzénél megmelegszik a Hold. A kósza soha nem magányos. Mellette lüktet az élet éjjel és nappal. Patakok hideg vizében ismeri meg önmagát és önmaga határait. Rájön, hogy egymás nélkül nem létezhetünk, hogy egymás nélkül értelmét veszíti a jóság, a jövőbe vetett remény és a tiszta szeretet.
A kósza a hegyek között ráébred feladatára, és arra, hogy csak egyetlen lény van, aki megakadályozhatja őt annak beteljesítésében: önmaga.
Az "osztálykirándulás", ahogyan még soha. Azt esszük, amit az erdő nyújt, azt isszuk, amit a forrás ad. Az éjjelt betöltik az éjszakai állatok, a felkelő napot a madarak éneke köszönti. Megtisztul a lélek és a szívben létbátorság ébred.
Megismerjük a világot magunk körül olyannak, amilyennek Isten megálmodta: jónak szépnek és igaznak.
Egy ilyen osztálykirándulás emléke örökre megmarad. Nem kell hozzá mobil, nincsen a zsebedben a laptop és az xbox. Valódi élmények, valódi találkozások és beszélgetések veszik át a helyét. A határok feszegetése és átlépése az igazi örömmel ajándékozza meg a kószát.
Gyere, legyél te is kósza! Mert élni csak igazán érdemes.
Kósza túra információ >>>
