A bajnai dombok között tekergő mezőny mögött azonban nem haladt az országúti versenyeken megszokott, szervezők által biztosított mentőautó – "valahol" Esztergomban dekkolt "valami hasonló" – és fél órába (!) telt, amíg Tatabányáról megérkezett a segítség.
Az olasz kerékpáros körversenyen hétfőn történt halálos kimenetelű tragédia kapcsán is felvetődik a kérdés, hogyan indulhat el ma Magyarországon egy „kerékpárverseny" mezőnye a legjobb hazai csapatokkal és versenyzőkkel - akik 50-60 km/h-s sebességgel haladnak helyenként a korcsolyapályára emlékeztető rossz minőségű utakon – azonnali elsősegélynyújtás lehetőségének biztosítása nélkül? (ami egyébként a nemzetközi gyakorlattal és a nemzetközi szövetség szabályrendszerével tökéletesen ellentétes)
Felvetődik a kérdés, hogy miért nem szabályozza semmi, hogy ilyen fokú veszélynek ne lehessen kitenni sportolókat közúton, hiába iratnak alá velük egy papír cetlit, hogy mindenki saját felelősségére indul a versenyen?
Felvetődik a kérdés, hogy valódi tragédiának kellene történni ahhoz, hogy valaki felfigyeljen ezekre a hiányosságokra, melyek sajnos nem csak a Kínok Kínja verseny esetében állnak fent ma hazánkban?
Szerencsére Simon Peti a kórházi jelentések alapján megúszta az esetet enyhe agyrázkódással és felületi sérülésekkel, zúzódásokkal, de az a bizonyos 30 perc teljesen más forgatókönyv szerint is alakulhatott volna...


Sporteseményen megengedhetetlen közjáték zavarta meg a Fejes Gábor (Bátorfi Agria-KTK) győzelmével véget érő Kínok Kínja országúti kerékpárversenyt Esztergomban, és nagyon-nagyon örülhetünk, hogy használhatjuk a „közjáték" kifejezést „tragédia" helyett...
