Elhunyt Juan Antonio Samaranch, a NOB örökös tiszteletbeli elnöke. A 89 esztendős spanyol sportvezető 1980 és 2001 között állt a Nemzetközi Olimpiai Bizottság élén. Halála nagy veszteség a nemzetközi és a magyar olimpiai mozgalom számára.
Az Elnök halála
A modern kor olimpiájának megteremtője volt – méltatta Juan Antonio Samaranch tevékenységét az utód, Jacques Rogge.
Annak idején nehéz helyzetben, viharos időkben lépett az olimpiai mozgalom hajójának kormányához. A moszkvai bojkottot a Los Angeles-i távolmaradás követte – ám Juan Antonio Samaranch diplomáciai érzékével, humanitásával képes volt megértetni a világgal, hogy az olimpiai bojkottok nem oldják meg a politikai problémákat, kizárólag a sportolókat sújtják.
A játékok ezután már teljes részvétellel folytatódtak Szöulban, s az olimpiai eszme ereje arra is képes volt, hogy a több évtized óta déli és északi országra szakított Korea sportolói – ha nem is indultak közös csapattal, de – egy lobogó alatt, közösen vonultak fel az emlékezetes ünnepélyes megnyitón. A NOB elnöke idővel azt is elérte, hogy a világ legnépesebb országa, a Kínai Népköztársaság visszatérjen az olimpiai családba, s ennek betetőzéseként Peking 2008-ban örökké emlékezetes olimpiát rendezett.
Juan Antonio Samaranch a szó igazi értelmében korszerűsítette az olimpiai játékokat.
Elnöksége idején egyre nagyobb szerephez, lehetőséghez jutottak a hölgyek. Újabb és újabb sportágakban indulhattak az ötkarikás eseményen (az utóda által folytatott egyenjogúsítás Londonban teljesedik ki, hiszen a női ökölvívást is felvették a játékok műsorára). A nők a NOB tagjai között is helyet kaptak, Samaranch pedig ösztönözte a nemzeti olimpiai bizottságokat, sportszervezeteket arra, hogy a nőket juttassák döntéshozói szerepbe.
Az elnök szívügyének tekintette a sportolók elismerését. Elnöksége kezdetén hozta létre a NOB sportolói bizottságát, s biztosította azt, hogy a NOB valamennyi döntésének a sportolók is részesei legyenek, mondják el az azokkal kapcsolatos véleményüket. Azt vallotta, hogy az olimpia a sportolókért van, a versenyzők a játékok főszereplői.
A nyolcvanas évek derekától megteremtette az olimpiai mozgalom pénzügyi stabilitását. Az öt karika jelképét felhasználva jelentős támogatókat sorakoztatott fel az olimpiai mozgalomban – ahhoz ugyanakkor szigorúan ragaszkodott, hogy reklámok a versenyszínhelyeken sehol se jelenjenek meg. Az ismert TOP Programnak köszönhetően azután az olimpiai játékokon való részvétel ingyenessé vált, az olimpiai faluban biztosított ellátásért nem kellett fizetni. A TOP Programból, valamint a televíziós közvetítések jogdíjaiból származó bevételek növekedésére alapozva bevezette a szolidaritási programot is. Elsősorban a fejlődő országok olimpiai mozgalmai jelentős közvetlen anyagi támogatásban részesültek, ösztöndíjakkal kezdték segíteni a tehetséges fiatal versenyzőket.
Elnöksége idején ugyan erősödött, terjedt a dopping, a tiltott szerekkel való teljesítményfokozás, amit a sport legnagyobb veszélyének, halálának nevezett. A dopping az esélyegyenlőséget csorbította, veszélyeztette a sportolók egészségét, visszaszorításáért következetes harcot indított, meghirdette a zéró toleranciát, amelyet Jacques Rogge is folytatott.
A sport és a kultúra szoros kapcsolatát erősítette az Olimpiai Múzeum létrehozásával, ahol az olimpizmus értékeinek, történetének bemutatása mellett tudományos kutató központ is várja az érdeklődőket.
Az olimpiai játékokat igyekezett megvédeni a gigantizmus vádjával szemben. A játékokat a legjobbak versenyévé fejlesztette, és a teljes részvételt igyekezett megvalósítani. Elődje kezdeményezését folytatva nyitotta meg az olimpia kapuját a legjobb sportolók előtt. Az amatőr szót, mint olyat a sportoló elnevezés váltotta fel, így ma már csaknem valamennyi sportág versenyein valóban a legkiemelkedőbb tudású versenyzők küzdenek az olimpiai érmekért és helyezésekért (egyszersmind az ötkarikás játékok résztvevői létszámát korlátozták:, 26 sportágban, 10 500 versenyző vehet részt).
Juan Antonio Samaranch valóban a modern kor olimpiai versenyeit teremtette meg: a játékok a sport keretein messze túlnőve a világ legnagyobb, legjelentősebb eseményévé váltak, a versenyeket a televíziónak köszönhetően ma már több milliárd ember kíséri figyelemmel.
Schmitt Pál: „Különös figyelmet szentelt a magyar sportnak”
„Juan Antonio Samaranch elnököt a magyar sport, a magyar olimpiai mozgalom mély együttérzéssel gyászolja – jelentette ki Schmitt Pál a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke. – Különös figyelmet szentelt a magyar sportnak, olimpiai hagyományainkat és eredményeinket a legnagyobb elismeréssel, megbecsüléssel értékelte. Elnöksége idején úgyszólván minden esztendőben megfordult Budapesten, részt vett a Magyar Olimpiai Bizottság 100 éves, majd 110 éves jubileumi ünnepségén. Jó néhány kiváló magyar sportembert személyesen ismert. Elődöm, Csanádi Árpád közvetlen munkatársainak egyike volt, akit annak idején meglátogatott betegágyán, majd temetési szertartásán is jelen volt. Engem a közös munkában eltöltött évek alatt barátjává fogadott. Nagyon sokat tanultam tőle, például szolgált szolidaritása, humanitása, igaz embersége. Mély együttérzéssel osztozom a család gyászában.”
* * *
Schmitt Pál a Magyar Olimpai Bizottság elnöke táviratban fejezte ki részvétét az elhunyt elnök családjának és a Spanyol Olimpiai Bizottságnak.
* * *
Juan Antonio Samaranchot április 22-én (csütörtökön) Barcelonában kísérik utolsó útjára. A NOB közleménye szerint Lausanne-ban gyászmisén emlékeznek majd az örökös tiszteletbeli elnökre, ennek időpontjáról később adnak tájékoztatást.
Forrás: MOB
