Steve Larsen, az amerikai kerékpársport nagy öregje rövid pihenő után visszatért a triatlonhoz, a versenyzéshez. Nemcsak országúton volt kiemelkedő versenyző, de MTB-ben és triatlonban is - az XTERRA sorozatról nem is veszélve. A las vegasi verseny volt régóta az első ilyen próbája és a hosszú kihagyás ellenére nagyszerűen szerepelt. Rövid élménybeszámolója következik. Az első idei triatlonom elhatároztam, hogy 2009-ben visszatérek az első multisportversenyemhez, amit a kerékpáros pályafutásom közben kipróbáltam: az XTERRA sorozathoz. 2001-ban a Half Moon Bay versenyen indultam és azóta is meghatottan emlékszem rá: profi kerékpáros pályafutásom ellenére nagyon megszenvedtem, de felhőtlen öröm volt a vége! A sors finbtora, hogy a las vegasi XTERRA neve "Xterra Full Moon" - leginkább a holdbéli táj miatt, ami itt fogadott minket.
Az úszás látványos és nagyszerű volt, de annak ellenére, hogy a sivatagban voltunk, jeges volt a víz. Nem tudom, hogyan érték ezt el, de jobban fáztam, mint sok óceáni futamon. Szerencsére neoprénem nagyszerűen viselte a hideget és ezzel én is jó pozicióba kerülhettem. Stoltz, Wealing, Hugo és Evans nagyszerűen mentek, de azért egy nő volt az első - meglepő, de fantasztikus teljesítmény Christine Jeffrey részéről.
Josiah nagyon agresszívan versenyzett montin - ez tőle szokatlan. Ezzel azonban feladta a leckét a dél-afrikai expressznek: Dan és Conrad iszonyatos tempóval akart meglépni az üldözőktől, de még őket is meglepet, mennyire más a pálya, mint az előzetes bejárás közben. A holdbéli táj nemvárt meglepetéseket okozott - mind mászásban, mind a lejtőzésben. Sok hasznát vettem a régi NORBA futamokon szerzett tapasztalatoknak. Josiah azonban a depóba 1:30 előnnyel ért az üldözőkhöz képest. Fantasztikus! Nekem nem volt szerencsém, bár folyamatosan jöttem fel és már az élmezőnyt is láttam, de a depóban észre kellett vennem, hogy az 5 éve nem használt MTB cipőm nem igazán jó a lábamra! A futás első méterei kinszenvedés volt.A futás amúgy is a jó futóknak kedvezett: nehéz, de gyors - rémálom! A sebesség sokszor járt a 30 perces 10 ezer közelében, de ez a pálya inkább a durva, brutális erőt igényelte és azt, hogy az iszonyatos hőséget ki viseli jobban. Conrad egyszerűen hihetetlen volt: az első körben ledolgozta a hátrányát, egy elképesztő sprinttel (akárcsak egy NASCAR versenyen) előzte meg Josiaht majd el is lépett tőle egy meredek, sziklás lejtőn. Erre azt mondta a verseny végén: "Tudtam, hogy Josiah emelkedőn a legjobb - kockáztatnom kellett a lejtőkön." Ilyen egyszerű lenne...? Nekem nem volt ilyen taktikára erőm, a túlélésért küzdöttem és le is csúsztam egy helyet. Így született meg számomra a végeredmény - amira már most is büszke vagyok:
1. Conrad Stoltz
2. Josiah Middaugh
3. Dan Hugo
4. Mike Vine
5. Jasper Blake
6. Steve Larsen
7. Justin Thomas
8. Brian Smith
9. Craig Evans
10. Brandon Rakita
A záróparti felejthetetlen volt, igazi búfelejtő - koktélok, húsítés, zene, beszélgetés és fantasztikus vacsora. Minden kínt elfeledtünk, ami napközben ért minket.
Néhány adat Larsen életéből
Half Vineman 2003 - 2nd
Xterra World Championships 2003 - 5th
Xterra USA Championships 2003 - 2nd
Wildflower 2003 - 2nd
Xterra West 2003 - 2nd
Xterra Central 2003 - 1st
Escape From Alcatraz 2002 - 12th
Wildflower 2002 - 9th
Ralph's Half Ironman 2002 - 10th
Wildflower 2001 - 4th
