Ha túl sokat, túl hosszan, túl sokszor végzünk egy bizonyos mozdulatot, akkor az izmok, inak, szalagok, ízületek területén mikrosérülések keletkezhetnek. Ennek talaján gyulladás alakul ki az érintett területen, az inakban, csonthártyában, ízületben, izomban. Az izomgyulladás viszonylag ritkán jelentkezik (legtöbbször a comb, lábszár, hát, váll izmaiban), amely nem más, mint az izomban lévő kötőszövet gyulladása. Jellegzetes tünete a fájdalom, amely izommunka során jelenik meg. Gyakran izomgörcs is társul hozzá. Kezelése pihentetéssel, keringésjavító kenőccsel, a heveny szak lezajlása után masszázzsal, iszap-pakolással, gyógytornával valósítható meg.
Az ín-, és ínhüvelygyulladás olyan hosszantartó állapot, amelyet fájdalommal és duzzanattal jellemezhető az érintett terület mozgatásakor. Főleg a folyamatos, ismétlődő mechanikai erőbehatásra alakul ki. Zenészeknél (például zongoristák, hegedűművészek), gerelyhajítóknál, asztaliteniszezőknél igen gyakran jelentkezik.
{accesstext mode="level" level="registered:author:editor:publisher:manager:administrator:super administrator"} A tartalom további részének elérése csak regisztrált felhasználóknak!||
Jellegzetes tünete a fájdalom mellett az érintett területen jelentkező apró ropogás, amely olyan, mint mikor a friss havon lépkedünk. Kezelése a heveny szakban hűtéssel és aktív pihentetéssel történik. Majd a fájdalom megszűnése után ultrahang, vagy rövidhullámú terápia, galvánkezelés, iszapkezelés jöhet szóba. Ha az ín-, illetve ínhüvelygyulladást nem kezeljük azonnal, vagyis nem szüntetjük meg a mozgásprogramot, akkor a fájdalom állandóan visszatér, amellyel szemben a szakemberek szinte tehetetlenek.
A csonthártyagyulladás leggyakoribb formája a hosszú futások során, a lábszáron jelentkezik. A sípcsont belsejében a terhelés növelésével a fájdalom is intenzívebbé válik. Kezelése pihentetéssel, bandázs használattal történik. Ha a panaszok nem múlnak, szükségessé válik a szakorvosi konzultáció. Krónikus esetben javasolhatók az elektromos kezelések, szoftlézer alkalmazása vagy az iszappakolás.
Az izomgörcsnek kétféle megnyilvánulási formája van, az egyik az izom megfeszülésének és elernyedésének váltakozása (klónusos), a másik a tartós (tónusos) feszülés. A görcs kialakulásában szerepet játszhat a bemelegítés hiánya, folyadékveszteség, tejsav felhalmozódás az izomzatban, szorító cipő, visszér, hideg levegő, kálium vagy magnézium hiány. Ha az izomgörcs hirtelen lép fel, akkor azonnal abba kell hagyni a mozgást, és passzívan ellenmozgást kell végezni. Például vádligörcs felléptekor a lábfejet óvatosan felfelé kell húzni hajlított térd mellett.
Ha az izomgörcs gyakran ismétlődik, érdemes szakorvoshoz fordulni. Izomfájdalom általában az intenzív edzések után néhány órával következik be. Legtöbbször mikrosérülések, vérellátási zavarok állnak a fájdalom hátterében. Megelőzésében fontos az edzésprogram és felszerelés helyes megválasztása. Kezelésében az edzésintenzitás csökkentése és az érintett testrész melegítése játszik szerepet.
A porcot érintő sérülések kialakulásának megértéséhez ismerni kell a porc anatómiáját. Az ízületekben lévő csontvégeket porc borítja, amelynek funkciója egyfelől az ízvégek fájdalommentes elmozdulása, másfelől az erőbehatások felfogása. A porcnak nincs érhálózata, így táplálékát egy vékony hártya (synovia) által termelt folyadékból nyeri. A synovia károsodása, funkciócsökkenése miatt a porc nem jut elég táplálékhoz. Így bizonyos területei elhalnak. Ez az állapot számos betegségben jön létre, például artrózisban, reumatoid artritisben. A károsodott porc egyenetlenné válik, amely mechanikailag irritálja a szemben lévő porcfelszínt.
{/accesstext}
Ennek talaján gyulladásos folyadékgyülem alakul ki az ízület belsejében, amely nyújtja a szalagokat, kitágítja a tokot és az ízület sokat veszít stabilitásából. Kezelése a legjobb specialistákat is próbára teszi, mivel a porc eredeti állapotát helyreállítani szinte lehetetlen.
