Az egyszerű képlet a következő: a láb talajra érkezésekor felszabaduló energiát nem hagyjuk elveszni, hanem adjuk vissza a futásnak, a lendületünknek. Mi a titok? Az első, hogy ne féljünk a gravitációtól, a sebességtől, és az eséstől sem. A lendület, a sebesség a lejtőn nagyszerű társ, amellyel akár rá is pihenhetünk a következő emelkedőre!
Lejtőn ne fogjuk vissza magunkat, lazán engedjük, hogy a lábunk alánk kerüljön, testünk előredőljön. Ez igen szokatlan testhelyzet, de hamar meg lehet szokni. Ugyanakkor a lábizmoknak meg is kell tartani ezt a plusz lendületet, a nehéz terepviszonyok között pedig gyorsan reagálóknak és a szélsőséges viszonyokat jól tűrőknek is kell lenniük. Ehhez adunk néhány edzésötletet.
Nem szabad elfelejteni, hogy az alábbiak futókra vonatkoztatva az is jelentik, hogy a megerősített izmoknak kellően rugalmasnak és lazának is kell maradni, különben nem segítik, hanem hátráltatják a futást!
1. megfelelő futóstílus
A legfontosabb - itt is - a gördülékeny és sima lábmozgás. Egyszerűnek hangzik, de a legtöbb futónál stílusjavításra szorulnak az alapmozgások is: a térd a test előtt emelkedik, a láb a test alatt gördül hátra, a sarok a test mögött emelkedik fel, majd a mozgás kezdődik előröl.
Általában alacsony térdmozgás jellemző, ami a síkon még alacsonyabb sebességnél lehet elfogadható, de magasabb sebesség és / vagy terep esetén már nem. A magasabb térd eleinte instabilabb testhelyzetet jelent, de hamar megtanulja a test, hogy ez egy dinamikusabb és gyorsabb helyzet.
2. erős has és hátizmok
Nemcsak a vágtázóknak kellenek erős törzsizmok, hanem mindenkinek, azoknak meg főleg, akik terepre merészkednek. A törzsizmok adják a stabilitást, a sérülések elkerülésének nagy részét, az erőt és a csillapítást. A test így jobban kontroll alatt tartja a lábat és a talajjal való kapcsolatot.
Lejtőfutásnál ráadásul nagymértékben tehermentesíti a térdre és a combizmokra ható erőket.
3. teststabilitás
A test teljes kontrollja fontos a hatékony futáshoz. Sokan úgy vélik, hogy a futás a lábak állapotától függ, minden más alárendelt szerepben van, pedig a jó terepfutó egész testével dolgozik, nemcsak az egyensúly, hanem a lendület folyamatos fenntartása miatt is. Az erős izmok a karban, mellkasban közvetve hozzájárulnak az ízületek védelméhez.
Az erősítő gyakorlatok között mindenképpen figyelmet kell fordítani arra, hogy ne csak egy irányba terhelődjenek, erősödjenek az izmok, hiszen terepen váratlan irányokból érkezhet a terhelés, erre pedig fel lehet és fel is kell készíteni a testet.
Edzések, edzéstervek: www.triatlonedzo.hu | Edzés cégeknek: www.cegedzes.hu
4. rugalmasság
A legfontosabb tulajdonság talán az összes között, illetve inkább mindet összekapcsolja. A rugalmasság több szinten jelenik meg a terepfutó edzéseiben és versenyeiben
- rugalmas a test, hogy mindenféle terhelést jól elviseljen,
- rugalmasak az izmok, hogy a lehető leghatékonyabban tárolják és adják vissza az energiát a futáshoz,
- rugalmas a lélek, hogy a váratlan helyzetekben sem a megtorpanás, hanem az akadályok leküzdése legyen az elsődleges reakció
A rugalmasság egyben azt is jelenti, hogy az erőket és azok irányát minél gyorsabban tudja változtatni a test: ez a futómozgás gyorsasága is egyben, de a terepfutásnál a terepkövetésének esszenciája is.
A megfelelő gyakorlatokra a sorozat következő cikkében térünk rá.
A cikk forrása: Futás Kerékpár Úszás - multisport edzői oldal
