A szuper- és hipermarketek esetében a lakosság 32%-a, diszkontok esetében pedig 30%-a többnyire megbízhatatlannak tartja a vásárolt élelmiszereket. Ezzel szemben a legtöbben (24%) a hagyományos piacokon kapható termékekben bíznak meg - derül ki egy 2009 márciusában végzett kérdőíves felmérésből, amelyben a magyar lakosság élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos tapasztalatait, attitűdjét és véleményét vizsgálták. A GKI Gazdaságkutató Zrt. által 1.000 fős mintán végzett kutatás nem, életkor, lakóhely és iskolai végzettség szerint reprezentatív.
A kutatás kimutatta, hogy a csomagoláson feltüntetett információk hitelességével kapcsolatban a hazai lakosság negyede szkeptikus. Tizenhét százalék azok aránya, akik úgy ítélik meg, hogy sok esetben a valóságnak nem megfelelő információk találhatók a termékeken, míg 7% egyáltalán nem hisz a címkéken szereplő adatoknak. A fogyasztók 70%-a kisebb kétségekkel rendelkezik a hitelességgel kapcsolatban, és mindössze 6% bízik meg feltétel nélkül a termékeken szereplő információkban.
A személyes tapasztalatokkal kapcsolatban megállapították, hogy a lakosság 66%-a vásárolt már olyan élelmiszert, amely a lejárati időn belül is romlott volt, vagy más, a valóságtól eltérő információjú címkével rendelkezett. A válaszokból az is kiderül, hogy városokban, főként a megyeszékhelyeken jóval magasabb arányban fordulnak elő ilyen jellegű problémák, mint a községekben.
A lakosság 78%-a a húsáruk körében tartja a legjellemzőbbnek az információk meghamisítását. A fogyasztók hasonlóan magas aránya (65%) a tejtermékeket és tejkészítményeket illetően is jellemzőnek tartja a hamisítást, míg a mélyhűtött termékek kapcsán is magas ez az arány (61%). Az olyan termékeket, mint a bébiételek és italok, alapvető élelmiszerek, vagy az édességek, snackek a válaszadók 20-25%-a ítéli veszélyesnek a hamisítás szempontjából - derül ki az eredményekből.
Forrás. MTI