Az erős napsugarakra bőrünk pigmentképződéssel reagál, azaz lebarnul. Túl erős napfény esetén azonban bőrünk nem képes - rövid idő alatt - megfelelő mennyiségű pigmentet termelni, amely megvédené a káros sugaraktól, így elkerülhetetlen a leégés. Ennek pedig megvan az ára: országosan 2500 bőrdaganatos esetről tudnak az orvosok, s ez évente 5-8 százalékkal emelkedik. "Erőteljes trendről van szó, ami azért is döbbenetes, mert minden más daganatos megbetegedés száma stagnál ma Magyarországon" - szögezi le Wikonkál Norbert. A bőrgyógyász-onkológus szerint azért is meglepők ezek a fejlemények, mert helyzetünk a bőrrák esetében sokkal könnyebb, mint például az emlőráknál: előbbinél ugyanis pontosan ismerjük a tumor kiváltó okát, így adott volna a lehetőség, hogy kivédjük a bajt.
Az ellenség a nagy energiájú elektromágneses sugárzás, amely az emberi szervezet finomszerkezetét, azaz a DNS-kötéseit roncsolja. Az UV-sugárzás tartománya három részre osztható. Az UV-A sugárzás következtében - ha sokat tartózkodunk a napon - hamarabb öregszik a bőr; jól megfigyelhető ez például a földeken dolgozó embereknél, akiknek sokkal cserzettebb a bőrük, mint az átlagembernek. Az UV-B sugárzás a D-vitamin képződése szempontjából kívánatos, nagyobb dózisban leégést, bőrrákot, szembetegséget idézhet elő, illetve gyengítheti az immunrendszert. Az UV-C sugarak pedig a Föld felszínét általában nem érik el.
Az ózonréteg elnyeli az UV-sugarakat, így az, hogy mennyi sugárzás jut el hozzánk, nagyban függ a légkör ózontartalmától. "A kilencvenes évek elejének ózonhiánya, és így a magasabb UV-sugárzás nem múlt el nyom nélkül, nagyobb adagot kaptunk, mint amennyivel a szervezetünk károsodás nélkül meg tudna birkózni " - mondta el a hvg.hu-nak Tóth Zoltán légkörfizikus, az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa. Hosszútávú károsodásról lévén szó, a hatások a leégéstől számítva akár 15-30 évvel később is jelentkezhetnek; a dózisok ráadásul összeadódnak: szervezetünk nem felejt.
A korábbi ózonhiány - a légkör tisztulása miatt - mára megszűnt, ebből az következne, hogy az UV-sugárzás csökken, ám mégsem így van: 9-10 százalékos növekedést tapasztaltak Magyarországon az elmúlt húsz évben. A légkörfizikus szerint ez a nemzetközi tendenciákba illeszkedik: más országokban 6-14 százalékos sugárzás-növekedést mértek. A veszély tehát nem szünt meg, sőt tovább romolhat a helyzet. Az óvatosságot fokozná az Egészségügyi Világszervezet (WHO), amely 2002-ben bevezette az egységes UV-mérést, 1-től 11-ig terjedő skálán. Magyarországon is ez alapján mérnek; az OMSZ az ország négy pontján telepített UV-B sugárzást mérő speciális készülék, ezzel azonban nincs lefedve az egész ország. A hiányzó területeken a legközelebb lévő állomások adatait átlagolják.
Teljes cikk: hvg.hu
A napozás jó, ha mértékletes
Szinte naponta hallunk az UV-sugárzás veszélyeiről, nem is véletlenül: a bőrrákos esetek száma folyamatosan nő, a szakemberek ezért riasztásokkal kívánják felrázni az embereket. A káros sugarak ellen ugyanis egyszerűen védekezhetünk: nem kell hozzá más, mint önmegtartóztatás, önismeret és önvizsgálat.
Tóth Viktor
A www.terepsport.hu oldal főszerkesztője, koordinátora. A X2S TEAM edzője és versenyzője.
1999 óta vegán sportoló, edző. Tereptriatlon korosztályos Európa-bajnoki dobogós, Európa-kupa ezüstérmes, többszörös országos bajnok.
2012 óta az OCR sport magyarországi bevezetésén dolgozik, többszörös Spartan dobogós. 2016-ban alapítója a Magyar OCR Szövetségnek (HOCRA), azóta is aktív szerepet játszik a sportág fejlődésében, a szövetségi munkában.
Két születésüktől vegán gyermek édesapja.
Webhely: www.triatlonedzo.hu/
