Aktív immunizáció, a betegségek legyőzése az immunrendszer segítségével

Pedig ez a szemlélet a találékony Pasteur óta létezik mindössze, aki felfedezte, hogy a betegségeket baktériumok okozzák. Ezzel megkezdődött a nagy baktériumvadászat időszaka, ami azóta is zajlik, és kicsúcsosodott az immunrendszert két vállra fektető védőoltások özönében.

Érdekes – de közelről sem logikus - tény, hogy az emberekben nem merül fel a kérdés, hogy ha mindez annyira üdvözítő, akkor miért nem javul a népesség egészségi állapota, miért rohamosan romlik?

Az már csak költői plusz, hogy ha egy orvos a betegei mennyisége alapján kapja a fizetését, akkor milyen motivációval rendelkezzen, ami miatt meggyógyítaná őket.

De visszatérve az immunrendszerünkre, Pasteur után nem sokkal feltűntek olyan orvosok, mint Claude Bernard, akik azt állították, hogy nem a kórokozóban kell keresni a betegség okát, hanem a táptalajban, vagyis abban a miliőben, amiben a kórokozók szaporodni képesek. Bernard szerint nem a baktériumokat kell elpusztítani, hanem a szervezetet kell olyan állapotba hozni, hogy az ne szolgálhasson táptalajul. Nos, ez a felfogás sem teljesen új, hiszen ismeretes, hogy például a régi császári Kínában a császár orvosa nem akkor kapott nagy „fizut" vagy „borítékot", ha kiválóan meggyógyította a császárt, hanem akkor, ha az meg sem betegedett. Sajnálatos módon nem volt alkalma többé borítékot kapni, ha ez az esemény bekövetkezett, mert ez esetben a megkérdezése nélkül elhalálozott. A császárnak új, rátermettebb orvosa lett. Persze az orvost nem is arra használták akkoriban, hogy kiírassák magukat, hogy TB-t kapjanak. Az orvos szava szent volt. Ha azt mondta, hogy eljött az ideje egy kiadós böjt-kúrának, azzal még a császár sem szállhatott szembe.

Ma csak két orvosi utasítást tartanak be lelkesen a betegek: henyéljenek sokat és egyenek minél több gyógyszert.

Nézzük meg egy kicsit tüzetesebben, miért is olyan fontos nekünk az immunrendszer? Ha az immunrendszer túl gyenge, akkor egy külső testidegen anyagra fertőzés lesz a test válasza. Egy belső testidegen anyagra pedig rák. Ha az immunrendszer túlműködik, akkor a külső testidegen anyagra allergiával reagál, a belső testidegen anyagra autoimmun betegséggel. Csak kevés szerencsés nem részesül ezek közül egyikben sem.

Megpróbálunk ebben a cikkben egy kicsit az után kutatni, mi az, ami e szerencsés pár embert megkülönbözteti sok millió kevésbé szerencsés embertársától. Az eredmény esetleg arra sarkallhat minket, hogy megpróbáljunk az életünkben olyan változásokat elérni, amivel megerősíthetjük saját immunrendszerünket. Különösen, mivel Pasteur, egy fertősében haldokolva végül így szólt: „Bernardnak igaza volt, a kórokozó semmi, a miliő a minden!"

1966-ban 6000 állami alkalmazotton végeztek vizsgálatot. Elmérték fizikai és lelki állapotukat és ezek alapján megpróbálták megjósolni, melyikük betegszik majd meg a következő influenza járványkor és melyikük nem. A találati arány 90%-os volt. Ez viszont egyértelműen azt jelenti, hogy fizikai és lelki egészségünknek döntő befolyása van arra, hogy megbetegszünk e vagy nem. Ezzel azonban a felelősségünk is megnő.

A vizsgálódások a következő eredményre jutottak:

•  Az immunrendszer működését lerontja a vitaminok és nyomelemek hiánya.

•  Bizonyos anyagok felgyűlése a szervezetben ugyancsak negatívan hat az immunrendszerre: ilyen a zsír, fehérje, koleszterin, cukor (túlsúly!).

•  Mai korunk rákfenéje, a környezetszennyezés miatt a nehézfémek felgyűlnek a testünkben és ugyancsak gátolják az immunrendszer működését: kadmium, higany, ólom, nikkel stb.

•  Szenvedélybetegségeink – alkohol, cigaretta, kávé, drogok – kimutathatóan csökkentik az immunitást.

•  Számos gyógyszer – antibiotikum – az elektroszmog, szintén gyengítő.

•  Végül, de messziről sem utolsó sorban a lelki megterhelések – stressz, feszültségek, traumák – szintén komolyan gyengítik az immunrendszert.

Most nézzük szép sorjában a másik oldat. Mi az, amivel mi magunk megerősíthetjük saját immunrendszerünket, hogy elkerülhessük a betegségeknek a már említett négy típusát.

•  Táplálkozás: immunrendszerünk 85%-a az emésztőcsatornában helyezkedik el, ennél fogva, amit a szánkba tömködünk, az mindenképpen hatással lesz rá. Hogy abból a több százféle mikrobából, ami a bélrendszerünkben tenyészik, a többség káros lesz vagy inkább hasznos, azt mi magunk szabjuk meg az elfogyasztott táplálék összetételével napról napra.

Az egészséges táplálkozásnak tehát elsődleges a szerepe. Na már most, egyetlen olyan egészséges táplálkozásról szóló könyvet sem olvastam, ami azzal kezdte volna, hogy menj be egy gyors étkezdébe és végy egy hamburgert, műkrumplival és Coca-Colával. Ezzel szemben sokszor hallhatjuk, hogy a nyers zöldségek és gyümölcsök, a teljes szemű gabonák, vagy teljes őrlésű lisztek rendben tartják az emésztést és megőrzik az egészséget. Az állati eredetű élelmiszerek közül mindössze a halat találták az orvosok immunerősítő hatásúnak. Csakhogy a halak manapság oly mértékben higany szennyezettek, hogy hosszútávon többet vesztünk a réven, mint amit nyerünk a vámon. Helyette viszont rendelkezésünkre áll néhány könnyen elérhető, nehezen romló, tiszta növény, mint például a fokhagyma.

A fokhagyma olyan erős baktériumölő hatással rendelkezik, hogy a második világháborúban az orosz hadseregben rendszeresen alkalmazták nyílt sebek fertőtlenítésére, úgy, hogy a sebben fokhagymalevet csepegtettek. Ez ugyan rettenetesen fájdalmas lehetett, de a seb nem fertőződött, el, elkerülték az üszkösödést, és megmentették a lábat. Valamit valamiért. Azonkívül, hogy erősíti az immunrendszert, ráadásul csökkenti a koleszterinszintet és antikarcinogén hatású is, vagyis véd a ráktól.

Megjegyzendő, hogy ez csak a nyers formájára igaz, a főtt vagy sült formában épp ellenkező a hatása. Kerüljük tehát az állati eredetű ételeket (már amennyiben immunerősítés a cél), a fehér lisztet, a fehér cukrot, a finomított ételeket. Kiváló lúgosító hatású a héjában sült burgonya, a nyersen fogyasztott leveles zöldségek, a hagyma, a sárgarépa, a saláták és fűszernövények.

A gyümölcsök akkor lúgosítanak, ha üres gyomorba kerülnek és csak magukban fogyasztják őket.

•  Sokat segíthet immunrendszerünk turbósításában a fitoterápia. Érdemes megismerkednünk a lestyánnal. Erdélyben ez a fűszer elterjedt, de itthon kevesen ismerik. Az amerikai őslakosok előszeretettel használják vírusok és gombás fertőzések ellen. Hasonlóan hatékony a keskeny- és a bíborlevelű kasvirág. Vírusellenes hatásuk miatt meghűlés, influenza és középfülgyulladás esetén ajánlott. A kasvirág gyökerének kivonata herpeszfertőzés ellen kiváló.

•  Immunrendszerünk erősen függ A-vitamin és ásványi anyag háztartásunktól. Különösen a C-vitaminra érdemes figyelni, amit ugyan nagy mennyiségben fogyasztunk tabletta formájában, de ilyenkor elfeledkezünk arról, hogy a tablettából nehezebben szívódik fel és mint újabban kiderült a túladagolása sem veszélytelen. Ezzel szemben a domboldalak ősszel és EGÉSZ TÉLEN!! roskadoznak a csipkebogyótól, amelynek C-vitamintartalmával igen kevés tabletta veheti fel a versenyt. Ráadásul élő, „szervezetbarát" anyag, ami a tablettáról nem annyira mondható el. A másik fontos vitamin a B-vitamincsoport. Azon belül is a B2 és a B6. Ezek főképpen dióban (Szintén kimeríthetetlen mennyiségben találjuk meg a szabadban!! Nyugodtan mindenki szedhetne magának egy két zsákkal télire, és akkor nem horrorisztikus összegekért vásárolná meg karácsonykor a bejglisütéshez.), sörélesztőben, kukoricában, salátában, a káposztában, a mákban és a napraforgómagban találhatók nagy mennyiségben.

•  Használhatunk illóolajokat, amelyek erősítik az immunrendszerünket, akár úgy, hogy párologtatjuk a szobánkban, akár úgy, hogy a fürdővízbe cseppentjük őket, de legcélszerűbb a forró, tespedéssel egybekötött ülőfürdő helyett, egy az immunrendszert már magában is erősítő, frottírozást követően bedörzsölni velük a bőrt. Ezt a következőképpen visszük véghez: Egy kisebb törölközőt hideg vízbe mártunk, majd kicsavarjuk, és jól átdörzsöljük vele a testünket. Valahányszor a törölköző átlangyosodik, újból átöblítjük hideg vízzel. Lentről kezdjük a lábaknál, és szépen haladunk felfelé, nem hagyva ki a kényesebb, hidegre érzékeny pontokat sem. Ha szépen átforrósodott és kipirult a bőrünk, akkor fogunk egy mandulaolajat, amiből keveset a tenyerünkbe öntünk, és egy parányi cseppet hozzáadunk a következő illóolajok valamelyikéből: eukaliptusz, édeskömény, fokhagyma, levendula, citromfű, borsmenta, rozmaring.

•  A már említett frottírozás mellett, nagyon jó hatású a váltófürdő, amikor a zuhany alatt váltogatva eresztünk magunkra hideg illetve forró vizet.

•  A tisztító masszázsfajták, mint a gerincmasszázs, kötőszöveti masszázs vagy a metamorfikus masszázs.

•  De magunkon is segíthetünk masszázzsal, ha a talpunkon az immunrendszer működésében fontos területeket masszírozzuk. Ilyen a lép, a vakbél, a vékonybél, a vastagbél és a nyirokrendszer.

•  Mivel a csecsemőmirigynek különösen nagy szerepe van az immunrendszerben, hiszen a T-limfociták például a csecsemőmirigyben érnek meg, jót tesz, ha rendszeresen kopogtatva aktivizáljuk.

•  Végül térjünk rá a lelki részre, amelyet sok-sok éve teljesen elhanyagolnak, illetve mostanában talán megint kezdik felfedezni. Aki látta a Patch Adams című filmet, az tudja, milyen elemi fontosságú a gyógyulásban az életkedv, a személyes odafigyelés, a vidámság és a „túlzott jókedv". Ezt sajnos ma nagyon ritkán kapja meg az, aki bekerül a „kórházi darálóba".

Egy számmá alacsonyodik le, ahol, mint 23-as beteg, talán jó kutatási alkalmat biztosít néhány tudós doktor számára, akik már régóta vágynak az orvosi Nobel díj elnyerésére, de senkit sem érdekel, hogy irdatlanul szégyenli magát, amiért kiszolgáltatott, összevagdoshatják, kibelezhetik, kivehetnek, vagy belerakhatnak, amit akarnak, hogy a feje felett latinul értekeznek az ő saját testéről, hogy ráadásul sokszor azon kapja az orvosokat, hogy fogalmuk sincs a megoldásról, csak a sötétben tapogatóznak és gyakorlatilag gyógyszerkísérleteket végeznek rajta az engedélye és beleegyezése nélkül.

Amikor pedig mindezek után hangot mer adni jogosan felmerülő kételyeinek, akkor az orvosok megsértődnek, és még annyira sem törődnek vele, mint addig. Számon kérik rajta, hogy mit nyavalyog itt, amikor ők hat éven át mást sem tanultak, csak nagykanállal ették a tudományt, ő pedig tanuljon meg bízni, és legyen szépen rendes beteg. A nevét sajnos nem tudják, csak a számát, így a beszélgetés kissé akadozik, de annyi bizonyos, hogy betegünk jobban teszi, ha elsunnyog bal felé.

Emberünk tehát alázatosan aláveti magát a tudósdoktorok összes kúrájának, olyan dózis gyógyszeradagokat lenyel, ami egy elefántot kiterítene, a betegsége hol jobb, hol rosszabb, de a közérzete egyértelműen egyre szörnyűbb.

Sajnos nagyon sokat kénytelenek mindezt megélni, és csak kevés szerencsés jut olyan orvos kezébe, akinek még nincsen markában a szike és az antibiotikum.

A stressz egyértelműen gátolja az immunrendszer működését, ahogyan a súlyos traumák szintúgy. De ma nagyon nehezen elkerülhetőek a stresszhelyzetek. Nem térek ki a reggelenként másfél órát autózókra a dugóban, a főnökével naponta veszekedő alkalmazottra, a családjában el nem fogadott nem szeretett gyermekekre és szülőkre. Mindezek és még rengeteg más tényező napi szinten teszi próbára az idegrendszert. Mégis vannak olyan emberek, akikre nem hatnak negatívan a stresszhelyzetek, immunrendszerük nem sínyli meg a napi mókuskereket. Orvosilag megvizsgálva ezeket az embereket, életfelfogásukban három közös dolgot fedeztek fel a kutatók, amiket a „stressz-rezisztencia három alappillérének" neveztek el:

1. felelősségérzet (családdal szemben, önmagával szemben, munkával szemben).

2. kontroll-érzet (az élethelyzetek és érzelmek felett).

3. kihívás érzet (a változásokat nem fenyegetettségként vagy problémaként éli meg, hanem sokkal inkább kihívásként, feladatként, amely megoldásra vár).

Az immunrendszernek két nagyon fontos gyógyítója van: a nevetés és a szeretet. A mindkettőből kevés jut az embereknek. A Tv-ből dőlnek a katasztrófák, hírek és filmek formájában egyaránt. Az emberek még párban is gyakran magányosak. Tekintettel az internetes párkereső oldalak látogatottságára, valószínűleg sok ember érzi magát egyedül ebben a mai remekbe szabott világban, ahol reklámok ezrei próbálnak rábeszélni minket a boldogság sokféle megvásárolható formájára, a gyors gyógyulásra tablettákkal, pedig a megoldáshoz semmire sem lenne szükségünk. De ha nem betegszünk meg ugyanannak a TV-nek a hatására, hála a híreknek és rettenetes filmélményeknek, akkor kinek fogják eladni a sok-sok „boldogítószert" ? A fogyasztóért mindent. Vagy – a fogyasztásért mindent?

Egy kísérletben diákoknak Teréz-anyáról vetítettek filmet, és még azoknak is megnőttek az immunértékei, akik röhejesnek, vagy éppen visszataszítónak találták Teréz anya tetteit. Ezzel szemben egy horror-film után a vérkép azonos egy fehérvérűségben szenvedő ember vérképével.

Ezek szerint a szeretet végül mégis a legerősebb gyógyító erő. Ezért érdemes sűrűn gyakorolni a testi-lelki egészség érdekében is. Bernie Siegel így ír ezzel kapcsolatban: Végső soron minden betegség szeretethiánnyal függ össze, vagy olyan szeretettel, melyet feltételekhez kötöttek, mert az az immunrendszer kimerüléséhez, meggyengüléséhez s így fokozott testi sebezhetőséghez vezet. Meg vagyok győződve arról, hogy minden gyógyulásnak köze van ahhoz, hogy feltétel nélkül adhatunk és kaphatunk szeretetet. Ez immunrendszerünk legerősebb ingerléséhez vezet."