1976-ban, a német kormány által kiadott Táplálkozási Jelentésben mindez a következőképpen szerepel: "Cukor nélkül nincs fogszuvasodás".
"Az 5 millió német iskolás gyermeknek évente 15 millió lyuk keletkezik a fogain ... Egész fogak letörése nagy dentinrészek szuvasodása következtében, valamint a foggyökércsatorna gyulladása 50 éves korig még mindig a fogvesztés fő okaként szerepel. Félrevezető szépítés lenne elhallgatni, hogy a pusztulás a cukorfogyasztás közvetlen következménye."
Az amerikai dr. Weston Price több évtizedes kutatásai alátámasztják a fenti kijelentést. A cukorról lemondani azonban rendkívül nehéz, sőt egyre nehezebb. Míg a magyar lakosság 100 évvel ezelőtt 2 kg cukrot fogyasztott fejenként és évente, addig a háború előtt 10 kg-ot, ma pedig 50 kg-ot nassolunk el. Így, legalábbis cukorfogyasztásban, világelsők lettünk.
A fogszuvasodást fluorral megelőzni kívánó kísérlet ezt a keserű igazságot próbálja megkerülni. A fluor kedvező hatására vonatkozó első próbálkozások a 40-es évekből származnak, amelyek tudományosan több helyen is megkérdőjelezhetően bizonyították a fluor fogyasztásának a fogszuvasodásra gyakorolt pozitív hatását. Az azóta Amerika és Európa több városában is bevezetett ivóvíz fluorozás ezeket a feltételezéseket egyáltalán nem támasztotta alá. Az időközben összegyűlt adatok birtokában ugyanakkor a fluorozás olyan mellékhatásaira derült fény, amelyek miatt Európa számos országában az ivóvíz fluorozása betiltásra került.
- fog fluorózis (foltos fogak)
- csontosodási-, és ásvány anyagcserezavar
- szénhidrát-anyagcserezavar
- relatív jódhiány
- relatív C vitaminhiány
- termékenység csökkenés
- öregedési jelenségek

A fogkrémek fluorozása a fluor fogainkra gyakorolt pozitív hatásának feltételezéséből táplálkozik. Mivel azonban se a fluor fogainkra gyakorolt hatásáról, se a fluor ártalmatlanságáról gondoltak nem állják meg helyüket, a fluor felhasználását a fogkrémekben a kritikusabb gyártók beszüntették. Így a gyógynövény alapú, kemikáliákat nem tartalmazó fogkrémekben a fluor sem fordul elő.
Sajnos ezek a krémek a magyar piacon kevesebb, mint kisebbségben vannak, azonban Nyugat-Európában, a bio mozgalom terjedése e fogkrémeknél is érezteti hatását. A biológiai termesztésből származó, gyógynövény alapú fogkrémek túlnyomó többsége nem tartalmaz fluort, amely szemlélet, a biodinamikus fejlődését véve alapul, lassan benyomulhat a hagyományos gyártmányok közé is.
Ha egy fejlődő fogazatú 8 éves, vagy annál fiatalabb gyerek szervezete túl nagy mennyiségben jut fluoridhoz, fluorozis alakulhat ki. E jelenségre eleinte a fogakon látható fehér, majd barnává váló foltok utalnak. Mivel belső folyamatról van szó, ezeket a csúnya foltokat a fogorvos sem tudja eltüntetni. A gyerekek szervezetébe sokszor a lenyelt fogkrémek miatt kerül túl sok fluorid.
A kicsiknek ezért a fluorid-mentes fogkrém használata javasolt.
A természetes élelmiszerekben előforduló fluor mennyisége (ng/100g)
| Sárgabarack | 2-6 |
| Szilva (apróbb) | 2 |
| Mogyoró | 3 |
| Citrom, héj nélkül | 3 |
| Alma | 5 |
| Citromhéj | 5 |
| Körte | 6 |
| Burgonya, hámozott | 9 |
| Burgonya héja | 150-1300 |
| Mandula | 9 |
| Fehérkáposzta | 9 |
| Paradicsom | 9 |
| Egres | 11 |
| Ribizli | 12 |
| Karfiol | 12 |
| Zöldbab | 15 |
| Cseresznye | 18 |
| Sárgarépa | 22 |
| Lencse | 23 |
| Hagyma | 14-48 |
| Zöldborsó | 29 |
| Fejessaláta | 30 |
| Petrezselyem | 134 |
| Majoránna | 192 |
| Zeller zöldje | 70 |
| Tojás | 10-40 |
| Tehéntej | 11-90 |
| Tengeri hal | 500-1000 |
| Zab | 25 |
| Rozs | 61 |
| Kukorica | 13-740 |
| Rizs | 61-78 |
| Búza | 70 |
| Köles | 20-90 |
(Forrás: ketezeregy.hu)
További tények és érdekességek a fluor történetéből >>>.
Forrás: Cousens: Conscious Eating (North Atlantic Books), Neumann: Sportolók táplálkozása, wikipedia.hu, antalvali.hu


Bár a fogszuvasodás oka fél évszázada ismerten és bizonyítottan a finomított szénhidrátok, azaz a különféle iparilag előállított cukorféleségek fogyasztásában keresendő, ezt a fájdalmas tényt se mi cukorfogyasztók, se a fogorvos társadalom nem akarja tudomásul venni. Ennek következtében hol fogszuvasodást okozó baktériumokat talál a tudomány a szánkban, hol az ivóvíz vagy a fogkrémek fluorozásával és a rendszeres, napi sokszori fogmosással próbálja a bajt megelőzni, meglehetősen sikertelenül.
