A kutatók az Egyesült Királyság egészségügyi adatbankját (UK Biobank) használva 408 802 ember adatainak elemzésével keresték az alvási szokások és a szívelégtelenség közötti összefüggést. A résztvevők 37-73 évesek voltak a toborzás idején, 2006 és 2010 között. Szívelégtelenségre utaló események adatait 2019. április 1-jéig jegyezték fel. Az átlagosan tízéves utánkövetés alatt 5221 esetben történt szívmegállás – derül ki az amerikai kardiológusok társaságának (AHA) Circulation című folyóiratában közölt tanulmányból.
Elemezték a résztvevők alvásminőségét és alvási szokásait. Az alvás minőségét az időtartama, az álmatlanság, a horkolás, a napközbeni álmosság gyakorisága és más, alváshoz kapcsolódó jegyek – mint például a korán vagy későn kelés – alapján ítélték meg. Az alvás jellemzőiről érintőképernyős kérdőíven kérdezték ki a résztvevőket. Az alvási időtartam alapján három csoportot alakítottak ki, a rövid alvásidő hét vagy annál kevesebb órát, az ajánlott hét-nyolc órát, a hosszú kilenc vagy annál több órát jelentett.
Az adatok elemzésekor kiszűrték a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a gyógyszerszedés, a genetikai okok miatti eltéréseket. Ezután azt találták, hogy a legegészségesebb alvási szokásokat mutató résztvevőknél 42 százalékkal volt kisebb a szívelégtelenség kockázata azokhoz képest, akiknek alvási szokásaik egészségtelenek voltak.
Megállapították még, hogy a korán kelők esetében 8, az ajánlott időtartamot alvók esetében 12, az álmatlanságot ritkán tapasztalók körében 17, a nap közbeni álmosságot nem tapasztalók esetében 34 százalékkal volt kisebb a szívmegállás veszélye.
"Eredményeink kiemelik az alvásminőség javításának fontosságát a szívmegállás megelőzésének elősegítésében" – hangsúlyozza Lu Qi, a New Orleans-i Tulane Egyetem Elhízáskutató Központjának igazgatója, a tanulmány egyik szerzője.
Az egészséges alvásmintázat tehát reggeli felkelést és 7-8 óra alvást jelent, amelyet nem zavar meg gyakran álmatlanság, horkolás vagy túlzott napközbeni álmosság.
Forrás: hvg.hu
