Sajnos mivel nem találtam senkit, aki csatlakozott volna hozzám egyedül tettem meg a több, mint 4 órás utat George-ba. Igazából nem panaszkodhatom, hisz a Garmin GPS-em bárhova eltalál és megkaptam a csapat autót, ami egy pöpec Jeep. Az igazat megvallva élveztem a vezetést. Az utak szuperek és a táj, ahol vezetett csodálatos.
A pályát sikerült kétszer bejárnom még a pénteki
napon. Nagyon szuper pálya, tele single track-kel, gyökerekkel,
emelkedőkkel, ugratókkal és két elég komoly letöréssel. Háromszor is
átgondoltam, mit is tegyek, mielőtt sikerült lejutnom. Aztán persze nem
is volt vészes.
A verseny nem indult túl jól, sajnos a
rajtolás nem az erősségem és elég sokan előttem érték el az első
ösvényt. Lehetetlenség volt előzni és így jócskán lemaradtam az
élmezőnytől. Sikerült behozni őket és velük tekertem a második kör
végéig. Aztán Sarah, a csapattársam az élre állt és meglógott. Én
szokásos módon a többiek mögött ragadtam és csak később sikerült
megszöknöm. Sarah-t nem sikerült utolérnem és így a második helyet
szereztem meg.
A versenyt nagyon élveztem és annak ellenére, hogy nem nyertem nagyon boldog vagyok.
Örülök, hogy versenyeztem az Xterra Világkupa előtt, mert egy kicsit nőtt az önbizalmam.
Debug: specified directory - https://www.terepsport.hu/images/gal/sanational1


Jelenleg Stellenboschban tartózkodom, mivel egy hét múlva a
közelben lesz a Dél-Afrikai Xterra Világkupa. Idén elég nagy hangsúlyt
fektettem a montira, mert úgy gondolom, hogy ott lehet a legtöbb percet
nyerni vagy veszteni. Ennek a jegyében döntöttem úgy, hogy a
Dél-Afrikai cross country kupafutamot felkészülési versenynek
beiktatom. 
