Keserű méz? Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület 2007 márciusában 45 boltokban forgalmazott „mézet” vizsgáltatott meg. Kiderült, a megvizsgált minta 40 %-a hamisított volt.
A mézelőírás egyébként Magyarországon a legszigorúbb és itt a legjobb minőségű a méz. Ezért tüntettek a csatlakozáskor a termelők Brüsszelben, mert mások rosszabb minőségűt hozhatnak Magyarországra.
Mit tehet az egyes fogyasztó? Ha lehet, vásároljon közvetlenül a termelőtől, akinek a szemébe lehet nézni és elbeszélgetni a mézről. Az elhivatott méhészek nem szoktak zsiványkodni. A bolti méz általában feldolgozókon keresztül jut a polcra. A piacon többnyire 3-4 „gyártó" terméke található, holott termelő van vagy húszezer. A túl olcsó méz mindig gyanús!
Évek óta hallani, hogy az áruházak olcsóbban árusítják a mézet, mint amennyiért a termelők eladják. Mivel a méz esetében az élelmiszertörvény (https://www.omgk.hu/ELELM/ 1/132001110.pdf) a kiszerelésen kívül semmiféle utólagos módosítást nem enged meg, ez a tény felettébb meglepő. A napokban ismertté vált mézhamisítási hírek kapcsán érdemes áttekinteni, hogy miért és mi kerül bele a mézbe.
Itt is mint az összes élelmiszerterméknél kialakult az ismert rókafogta csuka helyzet. Fogyasztó: szeretnék olcsón finom, jó minőségű, nem kristályosodó mézet kapni.
Kereskedő: olyan mézet forgalmazok és rendelek a termelőtől, amit megvesznek tőlem. Ezért attól rendelek, aki legolcsóbban szállítja az általam meghatározott minőségű mézet.
Termelő: Olyat szállítok, amilyet rendelnek tőlem, az igényt pedig „meg kell oldani", különben tönkemegyek.
Ennek az ördögi körnek az eredménye a mostani botrány.
Idegen cukrok kerülhetnek a méhek útján is a mézbe, mivel ők alapvetően a mézet nem nekünk, hanem maguknak gyűjtik, hogy azokban az időszakokban, amikor nem jutnak élelemhez (virágporhoz) legyen mit enniük. Mivel a mézet elvesszük tőlük, valamit adni kell helyette. Ez a valami rendszerint különféle cukrokból álló méhtakarmány, aminek egy része átkerülhet a mézbe. Emiatt bizonyos mennyiségű idegen cukrot a szabvány is megenged.
Mivel a hatóságok a szabvány alapján vizsgálják a mézet, bizonyos termelők, feldolgozók megkísérelhetik a méz beltartalmi mutatóit ehhez igazítani, főleg, ha így lehetőséget kapnak olcsóbb cukrok alkalmazására. Nyilván, ha egy valaki elkezdi az olcsósítást, a becsületes versenyhátrányba kerül. Nemcsak az ár miatt, hanem mert bizonyos cukrok hozzáadása csökkenti a méz ikrásodási hajlamát is.
Az ilyen csekély mértékű „hamisítás" esetén még a hatóság is tehetetlen, mert a termék határértéken belül van. Mint az aktuális botrány is mutatja, a gyártók itt nem álltak meg. Igaz, ez a fajta hamisítás nem jár egészségügyi kockázattal, de egyértelműen a fogyasztók becsapását jelenti.
A mézbe a következő cukrokat keverhetik:
• Kristálycukor
• Gyümölcscukor
• Szőlőcukor
• Glükóz-fruktóz szirup
- és persze, ha került a mézbe cukor, akkor kell mellé még egy kis víz is.
Ezek a cukrok szinte minden esetben kimutathatóak laboratóriumi módszerekkel, de ha ügyes a hamisító, a fogyasztó nem veszi észre, hogy becsapták.
