Ha kánikula, akkor légkondi, hideg sör, izzadásgátló dezodor. A tudatos vásárlók számára a „kutyameleg” olyan napenergia-többlet, amit nem szerencsés klímaberendezésekkel, azaz további fosszilis energia további hozzáadásával (!) mérsékelni. Lássuk, hogyan hűsölhetünk környezetkímélő módon.Ahogy újabb és újabb elektronikai berendezésekkel vesszük körbe magunkat, a háztartási és irodai energiafelhasználás - az egyre korszerűbb, energiatakarékosabb és -hatékonyabb berendezések térhódítása ellenére is - egyre rohamosabban nő. Gépeink, gépecskéink sorában a légkondícionálók valóságos energiafalók: az utóbbi, tartósan forró hét során (2007 májusának utolsó hetében járunk) az ország energiafelhasználása mintegy 7 százalékkal nőtt használatuk miatt.
A nyári hűtés és téli fűtés célja egyaránt a megfelelő hőmérséklet biztosítása. A meleget pedig ugyanazokkal az energiahatékony eszközökkel tarthatjuk odakint nyáron és a bent a lakásban télen.
A legjobb építési módszerek évszázadok óta ismertek. Megfelelő tájolású, a természetes szellőzőfolyosókat meghagyó épület, fehérre meszelt (hőtükröző) vályogfal, a magasan járó déli napot árnyékoló, de az alacsonyan járó nap fényét beengedő tornác vagy előtető, szigetelő álmennyezet, belső levegőmozgást engedő falszerkezet, lombos fák és szőlőlugas a kertben.
A Környezetkímélőbb Építés Adatbázisa tételesen felsorolja egy hagyományos és egy „zöld" épület különbségeit, megnevezi a legjobb építőanyagokat, és ismerteti a lehetséges módszereket. Nem kell megijedni, számos egyszerű hőszigetelő eszköz utólag, akár egy lakótelepi panellakásban is alkalmazható, az https://okohaz.lap.hu/ portálon pedig szinten mindenre kaphatunk jó ötleteket.
Szigetelés
A legjobb, legtartósabb és legkezelhetőbb szigetelőanyag a természet adta fa. Ha csak lehet, válasszunk fából készült nyílászárókat műanyag vagy fém helyett! Utóbbiak ugyanis kopnak, törnek, a napsugárzás elfárasztja őket - míg egy fa ablak száz év után is szigetel, javítható, festhető és ellátható utólagos szigetelőcsíkokkal is.
Sötétítés
Az ablak elsötétítése csökkenti a melegérzetet, de nem mindegy, hogy függönyt, rolót, reluxát és/vagy spalettát alkalmazunk. Minél közelebb van a szigetelőeszköz a hőforráshoz, annál jobb.
A sötétítőfüggöny a szobában belül fogja meg a napsugárzást, amit a jól szigetelő fa ablakunk bent is tart a szobában. A reluxa már egy-két fokkal - akár Celsius fokkal is - jobb, hiszen a két ablakréteg közé tereli a meleget. A legjobb, ha vastag, külső felén fémes, fénytükröző redőnyt választunk. Az ablakra kívülről utólag is ragaszthatunk tükröző fóliát, bár ez nem túl mutatós. A legjobb az ablakot eleve kívülről árnyékoló spaletta, amely szó szerint kint tartja a napsugárzást.
Légmozgás
Ne feledjük: a célunk nem feltétlenül a beltéri hőmérséklet, hanem a saját hőérzetünk befolyásolása, amelyet a fény és az árnyék mellett az is befolyásolja, hogy éri-e bőrünket hűsítő fuvallat. Mint tudjuk, a meleg levegő felfelé törekszik, a hűvös levegő nehezebb.
A lakásban is könnyen kikíséretezhetjük, például egy gyertya vagy szappanbuborék-fújó segítségével, hogy mely ajtók és ablakok nyitása esetén alakul ki megfelelő irányú huzat.
Ha nem tudunk természetes huzatot létrehozni (mert például a nyitott ajtó-ablak büdös városi szmogot hoz be, nem levegőt), szerezzünk be álló, forgófejes vagy plafonra szerelhető ventilátort, amely elektromos motorral ugyan, de a legkisebb fokozaton is érezhetően kevergeti a levegőt.
Légkondi
Egy klímaberendezés akár 300kWh-val is növelheti havi energiafogyasztásunkat, nem beszélve a környezetszennyező hűtőközegekről és -gázokról - a ventilátormotor ennek csak töredékét fogyasztja.
Ha pedig már van légkondink, legalább ne a 22 fokos „hideg" legyen a cél. Egészségügyi szempontból is jobb, ha csak pár fokkal hűtjük a lakást a külső hőmérséklethez képest, a nagy hőmérsékletkülönbség az egészségünknek sem kedvez. Amikor elmegyünk otthonról, az üres lakást ne tartsuk hidegen - a legtöbb klímaberendezést már programozható időkapcsolóval is felszerelik.
...
